JÖVŐ
A Rovatból

„Mint egy időkapszula” – mikrofonokkal rögzítik, hogyan olvadnak a jéghegyek Grönland mellett

Öt hidrofonos állomást telepítettek a Davis-szorosban, amely a Grönland és Kanada közötti sarkvidéki átjárónál található. A felvételek alapján kutatásokat is végeznek majd.
Fotó: Lurens/Pixabay - szmo.hu
2022. október 19.


Link másolása

Víz alatti mikrofonokat telepít egy művészből és tudósokból álló expedíció az óceánba Grönland mellett, hogy rögzítse és megőrizze az olvadó jéghegyek hangját - írja a Guardian.

A hidrofonok két éven keresztül óránként rögzítenek hangokat, mielőtt azokat összegyűjtik, kielemzik, és a felvételeket akusztikus kompozícióvá alakítják. A műszereket különböző szintekre süllyesztik, hogy rögzítsék a földrengéseket -és csuszamlásokat, a tengeri állatok hangját, létrehozva az „óceán emlékeinek” archívumát.

„Amit a hidrofonokban hallasz, az az idő pillanatképe. Olyan, mint egy időkapszula” – mondta Siobhán McDonald ír művész kedden, az expedíció hajójáról beszélve. Az expedíció öt hidrofonos állomást telepített a Davis-szorosban, amely a Grönland és Kanada közötti sarkvidéki átjárónál található.

McDonald azt tervezi, hogy egy zeneszerzővel együttműködve egy akusztikus installációba építi majd be a 2024-ben összegyűjtött felvételeket, amely az emberiség óceánra gyakorolt ​​hatását vizsgálja. Az anyag alapján festményeket, szobrokat és egyéb műveket is készít, de a felvételeket tudományos kutatásokhoz is felhasználják majd.

„Érdekel az akusztikus szennyezés. A tengerszint emelkedik, és ez hatással lesz a hangtartományra és a biológiai sokféleségre. A hang alapvető fontosságú az óceánokban és a sarkvidéki állatok számára. A hallás elengedhetetlen a kommunikációhoz, a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz és végső soron a túléléshez. Oda kell figyelnünk rá, milyen mértékben szennyezzük a minket körülvevő ökoszisztémákat”

- mondta.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Ez lehet a legmelegebb február, és a legmelegebb tél a mérésék kezdete óta - és ennek komoly következményei lesznek
Az éghajlatkutató szerint előfordulhat, hogy az évszázad végére már csak néhány téli napunk marad. Búcsút mondhatunk a hónak és a síelésnek, miközben a tavaszi fagyveszély miatt szélsőséges esetben akár a gyümölcstermés fele is elveszhet.

Link másolása

Hiába van még február, napok óta leginkább áprilisihoz hasonló az időjárás Magyarországon. A hirtelen jött 20 fok körüli hőmérsékletet nemcsak a rövid ujjú pólókban rohangáló emberek jelzik, néhány fa is szokatlanul korán virágba borult. Túl azon, hogy a korai tavasz jó hatással van a fűtésszámlákra, abban szinte mindenki egyetért, hogy valami nagyon nincs rendben az időjárással.

Szabó Péter éghajlatkutató jelenleg az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok egyik állandó szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként. Legutóbb október közepén beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy idővel a szeptember a nyár része lehet majd. A mostani időjárást alapul véve adta magát a kérdés: a február pedig hamarosan tavaszi hónap lehet?

– Októberben azt mondtam, hogy a nyár hossza növekedett meg a legjobban: gyakorlatilag 40 nappal hosszabb az 1970-es, 1980-as évek átlagához képest, főleg az ősz rovására. A Másfélfok három évvel ezelőtti tanulmányában arra jutottunk, hogy a tél továbbra is december elején kezdődik, de nagyjából 7 nappal hamarabb ér véget az évszak.

Vagyis a február egy-két évtized múlva akár már valóban a tavasz része is lehet.

Ha külön-külön vizsgáljuk 1971-től kezdődően a téli nappalokat, akkor azt láthatjuk, hogy a február melegedett a legjobban, legkevésbé pedig a december.

– Az elmúlt napokban rendre 20 fok körüli hőmérsékletet jeleztek előre. Mennyire ritka, hogy ennyire tavaszias az idő februárban Magyarországon?

– December elsején egy interjúban óvatosan azt mondtam, hogy a december és a január inkább átlagos hőmérsékletű lesz az évszakos előrejelző modellek szerint, aminél végül is melegebb lett az a két hónap. De ez a rendkívüli, extrém meleg február még az akkori, évszakos előrejelző modelleket is meglepte – én ennyire is bízom bennük. Előzetes adatok alapján

ez lehet az eddigi legmelegebb február, és emiatt az egész tél is a legmelegebb lesz a mérésék kezdete óta,

de ezekre csak a hónap lezárulta után kapunk választ. Mindenesetre a HungaroMet, vagyis a korábbi OMSZ adatai szerint a mostani télen decemberben egy, januárban három, februárban pedig eddig ugyancsak három napon dőlt meg az országos melegrekord, míg a hidegrekord három hónap alatt egyszer sem. Ez egyértelmű jele annak, hogy sajnos a pozitív tartomány felé gyorsabban tolódik el ez az évszak.

– Innentől kezdve jobban tesszük, ha megszokjuk, hogy a tél utolsó napjaiban rövid ujjú pólós idő lesz, vagy ez csak egy egyszeri alkalom?

– Egyetlen évszakból nem lehet kiindulni, vagyis nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve ilyen enyhék lesznek a telek, és februárban alig kell majd fűteni. Viszont az indikátorok valóban azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent mostanra a fagyos napok száma. Fagyos napnak azt nevezzük, amikor az éjszakai minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken. Ilyenből korábban évente 100 nap volt, de ma már csak 70-80 ilyen napunk van. De kevesebb téli napot is tartunk számon, vagyis olyan napot, amikor a maximumhőmérséklet is 0 Celsius-fok alatti, tehát gyakorlatilag egész nap fagy van.

A pesszimista forgatókönyv szerint húszéves átlagban az évszázad végére néhány téli napunk lesz már csak,

ami rendkívül kevésnek számít a század eleji 20-hoz képest.

– Csak a klímaváltozás állhat a szokatlanul meleg február hátterében, vagy köze lehet hozzá az El Niño éghajlati jelenségnek is, aminek fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait?

– Március-áprilisig tarthat a globális átlaghőmérsékletet növelő El Niño, amit egy neutrális időszak követhet. Ennek az éghajlati jelenségnek jelentős hatása van Észak-Amerikában, de az európai télre gyakorolt hatásaival kapcsolatban óvatosabban fogalmaznék. Skandináviában például egy időjárási blocking helyzetnek köszönhetően december-januárban nagyon hideg volt, amit mi Magyarországon egyáltalán nem érzékeltünk. Mostanra ez a helyzet megszűnt az északi országokban, így a tartós nyugatias áramlásnak köszönhetően arrafelé is enyhébb az időjárás.

– Vagyis akkor az egész világot figyelembe véve az El Niño után következő tél sokkal inkább egy klasszikus télre hasonlíthat majd, szemben a mostanival?

– Igen, vagyis remélem, hogy a következő tél ennél hidegebb lehet. De ezt most még a szezonális, közép-európai előrejelzések sem igazán mondhatják meg.

– Visszatérve a februári magyar áprilisra: milyen hatásai lehetnek az életünkre, hogy már javában akadnak virágba borult fák az utcákon?

– Pozitív hatása lesz például a fűtésszámlákra, amik alacsonyabbak lesznek. De pszichológiai szempontból is jó hatása van annak, hogy elmaradtak a tartós és kemény hidegek. Azonban nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem. Ilyen például a hóesés csökkenése, aminek következtében hazánk hegyeiben alig akad olyan nap, amikor síelésre alkalmas, vagyis 15 centiméternél vastagabb a természetes hó. Emiatt csak jelentős hóágyúzással tudják fenntartani a téli turizmushoz szükséges hóvastagságot Magyarországon, ami a bolygó további felmelegedésével teljesen megszűnhet. De ez nemcsak nálunk, hanem a jóval magasabban fekvő területeken, például az Alpokban vagy a Kárpátokban is rontja a téli turizmus helyzetét.

– A téli turizmus megszűnése még a mi életünkben bekövetkezhet, vagy ennél azért nagyobb távlatokról van szó?

– Ez nem úgy működik, hogy most mindenki úgy dönt, hogy a jövőben síelni szeretne, és majd tud is. Az éghajlati rendszer egy nagyon bonyolult, nem lineáris rendszer, és

ha mondjuk mától nullára visszavesszük a kibocsátásokat, akkor is csak nagyjából 15-20 év múlva lesz hatása ennek a döntésnek a hőmérsékletre és egyéb változókra.

Ha sikerül betartanunk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, akkor talán az évszázad közepétől újra síelhetünk itthon. Amennyiben a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az évszázad közepétől a külföldi, magasabb hegyekben lehet majd kizárólag síelni.

– Maradjunk még egy gondolat erejéig a jelennél, vagyis a jelenlegi extrém meleg februárnál. Milyen hatása lehet a szokatlan melegnek a mezőgazdaságra?

– A tartósan hideg tél elmaradásának a mezőgazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes növényeknek például nem lesz meg az a szükséges hidegmennyiség, ami után növekedni kezdenek.

Az egyre enyhébb időjárásnak köszönhetően pedig az almamolyhoz hasonló kártevők még intenzívebben tudnak majd tevékenykedni.

A vegetációs időszak, vagyis a növekedés az olyan hidegtűrő növényeknél, mint például a répa, már a tartós 5 Celsius-fok felett hőmérsékletnél elindul. Ezeknek az esetében az utóbbi 50 évben nagyjából kéthetes előretolódást figyeltünk meg. Míg mondjuk az olyan melegigényes fajoknál, mint a szőlő vagy a gyümölcsfák ez a folyamat csak 10 fok körül kezdődik el, és egészen eddig nem volt jelentős időbeli előretolódás az utóbbi 1-2 évig. Az előbbiért 70 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé.

– Miért probléma, ha probléma egyáltalán, hogy előbb kezdődik a vegetációs időszak és a virágzás?

– Vizsgálataink alapján az utolsó tavaszi fagy dátuma körülbelül egy héttel tolódott csak korábbra, míg a vegetációs időszak a kedvező időjárás miatt ennél korábban kezdődik. Ebből pedig az következik, hogy növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak hossza. A rügyek és a virágok azonban könnyen elvesznek, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet. Úgy tudom, hogy a virágzás alatt például a -3 Celsius-fokra csökkenő hőmérséklet akár a gyümölcsök felének elvesztését is okozhatja. Az időjárási modellek szerint a jövő ennél még rosszabb lesz:

többszöröse lesz azon napok száma, amikor már tart a melegigényes növények növekedése, miközben még javában benne vagyunk a tavaszi fagyveszélyes időszakban is.

– A folyamatok lassítása, netán visszafordítása érdekében mit tehetnek ennek az interjúnak az olvasói?

– Alapvetően az a célunk, hogy most fektessünk be a jövőbe, és ne pedig majd a jövőben próbáljuk korrigálni az elrontott dolgokat. Az átlagember leginkább azzal tud segíteni, ha elvárja a döntéshozóktól, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A mindennapi élet során ezen felül sokat segíthet, ha nem utazunk tengerjáró hajókkal, ami egy főre vetítve az egyik legkárosabb dolog. Jó lenne az autómentesség, de ezt nagyon nehéz megoldani. Ennél jóval egyszerűbb, de mégis nagy hatása lehet a szezonális ételek fogyasztásának, a vegetáriánus vagy húsmentes életmódra áttérésnek, a fast fashion ruhák állandó vásárlása helyett pedig hordjuk tovább a régebbi darabokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Közel a városi légitaxi forradalma - a nyári olimpián jöhet a főpróba
Egyre több gyártó áll elő olyan elektromos függőlegesen fel- és leszálló repülővel (eVTOL), amit kifejezetten ingázásra, illetve a városi dugók elkerülésére fejleszt. Az egyik európai vállalat a párizsi olimpián már ilyen géppel szállítaná a helyszínekre a szurkolókat.

Link másolása

Nehéz elképzelni egy olyan jövőt, amiben a külvárosi buszmegállók helyett eVTOL légikikötők (ún. vertiportok) mellett várják az ingázók a következő járatot, de egyre több nagy gyártó esküszik rá, hogy így lesz, hiszen óriási összegeket ölnek ezeknek a repülőgépeknek a fejlesztésébe. Az utóbbi években startupként indult vállalkozások mögé olyan nagy vállalatok álltak be, mint a Stellantis vagy a Toyota, és egyre komolyabban veszik őket űrkutató ügynökségek, hadügyminisztériumok, tömegközlekedési cégek is.

Az eVTOL jövője már ebben az évben elkezdődik, hiszen nem csak nagy kutatási projektek indulnak, például hatékonyabb akkumulátorok fejlesztésére, hanem szerződések is köttetnek, konkrét szolgáltatások beindítására. Az első, ráadásul autonóm légitaxi a párizsi nyári olimpiai játékokon mutatkozhat be a nyilvánosság előtt. Íme, a legnagyobb gyártók, akik kész városi eVTOL-lal rendelkeznek, és a jelenleg a legközelebb állnak hozzá, hogy elkezdhessék a sorozatgyártást:

Archer Aviation

Az amerikai vállalat évek óta építi a Midnightot, amit sokan az egyre nagyobb konkurencia ellenére is a legígéretesebb légitaxinak tartanak. Az eVTOL 160 kilométeres hatótávolságra, 240 km/h-s sebességgel reptet, összesen öt embert. Kifejezetten ingázásra és egymástól 30 kilométerre lévő városi vertiportok közötti közlekedésre tervezték. A légitaxi nemrég megkapta a legfontosabb engedélyt is az Amerikai Légügyi Hatóságtól, és olyan partnereket tudhat maga mögött, mint a másfél tucatnyi autómárkát birtokló Stellantis csoport, illetve maga a NASA. Az űrügynökséggel kötött Space Act Agreement keretében ebben az évben indul közös programjuk, nagy teljesítményű eVTOL-akkumulátorcellák fejlesztésére.

Joby Aviation

Az Archerrel együtt a légitaxi piac jelenlegi legnagyobb titánja. Szintén amerikai eVTOL fejlesztő cég, amelynek eddig ismertté vált Joby S4-ese ugyancsak ötszemélyes és 160 kilométeres hatótávot tud, de gyorsabb a Midnightnál: a gyártó szerint 320 km/h feletti végsebességgel rendelkezhet. Valószínűleg még nincs annyira előrehaladott állapotban, mint a Archer repülőgépe, de komoly támogatók hisznek benne, hogy legalább másodikként piacra jut. A Toyota Motor Company dollár százmilliókkal szállt be a fejlesztésbe, az Amerikai Légierő pedig szerződést kötött velük Joby S4-esek beszállítására, amelyet idén szeretnének teljesíteni. Ha megtörténik, akkor ez a gyártó lesz az első, amelyik fizető ügyfélnek kézbesít légitaxit - igaz, nem nyílt piacon, hanem egy katonai szervezet felé. Nagy áttörést értek el a világ másik felén, Dubajban is. Közleményükben azt írják, 2026-ban indítanak légitaxi-szolgáltatást, elsősorban a helyi nemzetközi repülőtér és luxusszállodák között. Úgy számolnak, hogy a légikötő és például a Palm Jumeirah-sziget között csupán 10 perc lesz az utazási idő - minimum háromnegyed órányi transzfer buszban zötykölődés helyett.

Volocopter

A német vállalat VoloCityje valahol félúton van a helikopterek és a többrotoros drónok között. Az összehasonlítás nem véletlen: személyszállításra alkalmas eVTOL, viszont a benne ülő két személy közül egyik sem kell, hogy pilóta legyen, hiszen a jármű önvezető. Az rfi riportja szerint minden esély megvan rá, hogy a repülőt élesben is tesztelik Párizsban, a július 26-án kezdődő nyári olimpiai játékokon. Ha a Volocopter megkapja az engedélyt, közvetlen járatokat indíthat a repterekről az olimpiai helyszínek felé - igaz, egyelőre aligha önvezető technológiával. A VoloCity amúgy elég látványos jelenség: összesen 18, köralakú, küllős szerkezetre szerelt rotor emeli a levegőbe, szinte teljes csendben, mivel az elektromos motoroknak hála a jármű 75-100 méteren belül nem hangosabb egy közeli beszélgetés zajszintjénél. Az induláshoz már csak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség engedélye kell - ennek hiányában sajnos csak utasok nélkül demonstrálhatná a képességeit Párizsban, aminek, lássuk be, nem sok értelme van. A rendkívül ambiciózus vállalat egyébként nem csak az olimpia idejére szeretné megvetni a lábát a francia fővárosban (ez idő alatt nem is kér majd pénzt a fuvarokért), hanem legalább a következő 2-3 évben folytatná a szolgáltatást, és közben felkészülne a VoloCity sorozatgyártására.

A VoloCity pilóta nélkül is repül

A fent írt modellek tényleg csak a legaktuálisabb példák olyan eVTOL-okra, amelyek a közeljövőben piacra léphetnek a maguk a repülőgépével. Ígéretes még a német-kínai koprodukcióban készülő, négyszemélyes Autoflight Prosperity 1, a kínai, háromszemélyes Ehang EH216 vagy a Honeywell és a Rolls-Royce segítségével épülő, ötszemélyes Vertical Aerospace VX4 is – és ez még csak néhány azok közül, amelyek 2025-ig kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az eVTOL nem csak kényelmi és fenntarthatósági előnyökkel jár, hanem hosszú távon enyhítheti a városi közutakra nehezedő nyomást.

Ha az ingázóknak csak egy része inkább mozogna az agglomerációk és a munkahelyek között légitaxival, mint autóval, jelentősen visszaesne városi környezetek útterhelése, ami még az általánossá váló elektromos autózás korában is pozitív változás lenne. A McKinsey & Company 2021-es felmérése szerint az eVTOL-ok átlagosan 30 százalékkal rövidebb utazási idővel kecsegtetnek és 50 százalékkal csökkenthetik a városi dugókat. A Roland Berger kutatása a gazdasági hatásokat is igen jelentősnek találja: a piackutató cég szerint az eVTOL-ok 2040-re 2,5 millió új munkahelyet teremthetnek a világon, míg a PwC  úgy becsüli, hogy az USÁ-ban 2030-ra már 115 milliárd dolláros üzlet lehet a légitaxi, és 2040-re (csak ott) 350 ezer ember dolgozhat majd a gyártásukon és üzemeltetésükön.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Mindent megváltoztat, mint az iPhone? Így lehet a jövő számítógépe a méregdrága Apple Vision Pro
A világ nagy része először megfizethetetlennek fogja tartani az Apple AR/VR szemüvegét, de idővel legalább akkora hegyomlást okozhat a PC-k világában, mint amekkorát az iPhone a telefonpiacon.

Link másolása

Február első hétvégéjén, először az Egyesült Államokban került forgalomba az Apple legújabb zászlóshajó terméke, a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) tartalmakat megjelenítő Vision Pro. A headsetre a világ kevésbé tehetős része a 3500 dolláros (közel 1,3 millió forintos) vételár miatt kapta fel a fejét, holott a gyártó legjobb asztali számítógépei - a hozzájuk illő perifériákkal együtt - közel ugyanennyibe kerülnek. Márpedig

a Vision Pro hosszútávon éppen ez akar lenni: egy iMac, amit a felhasználó szó szerint a fejére húzhat és helyettesítheti vele akár az összes többi eszközét.

Az Apple számítógépeivel egyenrangú képességekre törekvő Vision Pro lényegében olyan, mintha egy komplett számítógépet viselnénk a fejünkön, csak éppen az alkalmazások használatához, a internetezéshez, a tartalomkereséshez, sőt, például a szövegbevitelhez sincs szükség billentyűzetre vagy egérre. Rögtön a legelső változata 25 gyári alkalmazással jelent meg, köztük Apple felhasználóknak egytől egyig ismerős és nélkülözhetetlen appokkal, mint a Safari böngésző, a Mail, az Üzenetek, a Fotók, a Naptár, az Otthon, a Térképek, az Emlékeztetők, a Jegyzetek és még sorolhatnánk. Egytől egyig olyan szoftverek visionOS operációs rendszerre készült változatai, amilyenek a iOS és macOS alatt hosszú évek óta asszisztálnak az iPhone és Mac felhasználók mindennapjaihoz. Ez csak a kezdet, hiszen egyelőre főleg iPad alkalmazások sorakoznak a Vision Pro boltjában, szóval sok munka lesz még, mire mindent optimalizálnak rá.

A gyártó megoldotta, hogy az AR/VR headsetet teljes egészében szemmozgással, kézi gesztusokkal és hangutasításokkal irányítsák a felhasználók - idővel nyilván bármilyen nyelven. Az, hogy a valós térben megjelenő virtuális ablakok és az alkalmazások ilyen módon válnak használhatóvá, újradefiniálhatja mindazt, ahogyan ma használunk, mi több: amilyennek ma látunk egy számítógépet.

Az iPhone-nal egyszer már sikerült felforgatni a világot

Annak ismeretében, amit az Apple eddig megvalósított és tervez a Vision Proval, nyugodtan kijelenthető: a vállalat célba vette az összes ma használt eszközünket és azok perifériáit, a laptoptól az okostelefonon és a televízión át az egérig, a billentyűzetig vagy a touchpadig. A headset, mögötte az Apple védjegyének számító stabil és biztonságos szoftveres infrastruktúrával viszonylag hamar képes lehet átvenni egy sor ma használt kütyü helyét a mindennapjainkban. A megoldásai legalább annyira paradigmaváltónak tűnnek, mint az okostelefonok piacát napjainkra teljesen letaroló iPhone, ami akkor jelent meg érintőkijelzővel, amikor még senki sem tudott elvonatkoztatni a nyomógomboktól. Az Apple 15 év tudatos építkezéssel éppen 2023-ban érte el, hogy olyan nagy gyártókat megelőzve, mint a Samsung és a Xiaomi az iPhone legyen a világ legeladottabb okostelefonja. Az IDC adatai szerint ehhez 12 hónap leforgása alatt 80,5 millió készülék értékesítése kellett.

A Vision Pro is mindent megváltoztat, mint régen az iPhone?

Az Apple kevert valóság headsetje láthatóan nem elégszik meg azzal, amivel az adott célokra, például gamingre készült VR-szemüvegek gyártói. Nem csupán egy tartalmakat megjelenítő eszközt akar letenni az asztalra. A Vision Pro - amennyiben tényleg hibátlanul működik és elégedettek vele a felhasználók - elhozhatja a PC-k új korszakát, amiben már sem kijelzőkre, sem gépházakra, sem pedig perifériákra nem lesz szükség. Túl merész feltételezés? Ennyiért senkinek nem fog kelleni? A válasz két egyértelmű nem, mivel feltételes mód nélkül kijelenthető, hogy ez az eszköz már most képes önálló számítógépként szolgálni a tulajdonosát, és hiába drága: ha ugyanolyan trendteremtő és egyre fejlettebb lesz, mint a gyártó okostelefonja, akkor az emberek ki fogják fizetni a magasabb árát, arról nem is beszélve, hogy idővel minden bizonnyal készül belőle olcsóbb, belépő színtű változat - mint eddig minden más Apple termékből.

Hátrányok és lehetséges kudarc

Az eszközben benne van a potenciál, hogy trendteremtővé válik. Ha így lesz, akkor az Apple a PC szegmensben is megismétli a telefonpiacon egyszer már végrehajtott bravúrt, és a nyomában loholó más gyártókkal együtt néhány év leforgása alatt megváltoztatja a ma használt számítógépeinket. Ahogy a kétezres években még külön kellett mobiltelefon, fényképezőgép, kamera, GPS és ma már ezek mindegyike (meg annál is több) egyesül egyetlen okostelefonban, úgy a kijelzőt, a gépházat, a billentyűzetet, az egeret és a játékkonzolt szintén kiválthatja egyetlen készülék. És éppen ez lehet az, amire az Apple készül a Vision Proval, szóval jobb lesz rá odafigyelni.

Így működik

 

A kevert valóság headset legnagyobb hátránya jelenleg az, hogy a világ legnagyobb része számára drága. Ez várhatóan csak 1-2 évig fogja majd vissza a keresletet, egyrészt addig, amíg érkezik olcsóbb verzió, másrészt pedig addig, amíg az emberek hasonló élményeket és előnyöket nem társítanak hozzá, mint a kezdetben szintén túlontúl drágának tartott iPhone-hoz. A trend pedig nagy úr: ha sikeres lesz, abból harapni akarnak más gyártók is, ezért mind fejlettebb, mind összetettbb képességekkel rendelkező, kvázi fejre húzható számítógépeket kezdenek fejleszteni. Ami pedig az Apple-t illeti, bőven van még dolga a Vision Proval ahhoz, hogy ne csak tehetős kevesek, hanem tömegek akarják hazavinni. Ehhez az árpolitika finomítása mellett további technikai fejlesztések kellenek, például: a mostani 2-2,5 órásnál acélosabb élettartamú akkumulátor, a jelenlegi M2-nél gyorsabb chip (például a Macekben már rendszeresített M3) és mindenekfelett:

egy olyan mesterséges intelligencia asszisztens, ami végre leküzdi a nyelvi akadályokat.

Utóbbival az Apple még mindig adósa a felhasználói jelentős részének, hiszen amíg a Siri 17 nyelven tud (és magyarul például nem), a konkurens Google jóval fiatalabb fejlesztésű Bardja máris 26, az OpenAI ChatGPT-je pedig legkevesebb 85 nyelven elboldogul. Óriási a szakadék ez, amit mindenképpen át kell hidalni a Vision Pro átütő sikeréhez. Ezzel tisztában van az Apple is, de egyelőre nem világos, hogy milyen nyelvi modellen vagy generatív AI-n dolgozik, és erről mikor fog részletes tájékoztatást adni. A Bloomberg szerint egy felokosított Siriben gondolkodnak, de a MacRumors nem tartja valószínűnek, hogy 2024-ben már elő is állnak vele: Ming-Chi Kuo Apple elemzőre hivatkozva azt írják: a vállalat AI szempontból jelentős lemaradásba került a versenytársakhoz képest.

Link másolása
KÖVESS MINKET: