hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Minden idők legmelegebb éve volt Európában 2020

A tavalyi európai átlaghőmérséklet 1,6 C fokkal volt magasabb az 1981-2010-es átlagnál. A globális felmelegedés egyelőre megállíthatatlannak tűnik.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2021. január 08.

hirdetés

Amit már a tavalyi év során az egyes hónapok adataiból sejteni lehetett, immár tényként kezelhető: 2020-ban mérték Európában az elmúlt 170 év legmagasabb éves átlaghőmérsékletét. Ami pedig az egész Földet illeti: beállítottuk a 2016-os rekordot.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a mögöttünk hagyott évtized volt az eddigi legmelegebb, miközben tovább növekszik a Föld légkörében a szén-dioxid koncentráció is.

Az Európai Unió középtávú időjárás-előrejelzési központjának részeként működő Copernicus Climate Change Service (C3S) pénteken nyilvánosságra hozott éves jelentéséből kiderül, hogy 2015 óta ez már sorozatban a hatodik rendkívül meleg év volt. Kontinensünkön egy év alatt 0,4 C fokkal emelkedett a hőmérséklet.

A Copernicus atmoszféra-figyelő szolgálata (CAMS) műholdas mérésekkel azt is megállapította, hogy 2020-ban a légköri CO2-koncentráció éves növekedési rátája 2,3 ppm volt – ez az előző évnél kicsit alacsonyabb - a maximumot májusban érte el 413 ppm-mel.

A C3S felszíni levegőhőmérsékleti adatai azt mutatják, hogy

a 2020-as év 0,6 C fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-as átlagos referencia-időszak, és 1,25 C-kal az 1850-1900 közötti, ipari forradalom előtti időszaknál.

A tavalyi európai átlaghőmérséklet 1,6 C fokkal volt magasabb az 1981-2010-es átlagnál.

hirdetés
A legnagyobb eltérést az Észak-sarkkör és Észak-Szibéria régiójában mérték, ahol egyes helyeken a növekedés meghaladta a 6 C fokos átlagot.

Havi szinten a legnagyobb pozitív hőmérsékleti anomália többször is meghaladta a 8 C fokot. Nyugat-Szibériában rendkívül meleg volt a tél és a tavasz, ezt a tendenciát lehetett megfigyelni a sarkköri Szibériában és az Északi Jeges-tenger nagy részén is.

Ezekben a térségben szokatlanul hosszúra nyúlt az erdőtüzek szezonja. Az első tüzeket már májusban észlelték, majd egészen őszig folytatódtak. Ennek következtében az Északi-sarkkör körüli tüzek 244 megatonna szén-dioxidot bocsátottak ki, több mint egyharmaddal többet a 2019-es rekordnál. Az Északi Jeges-tenger jégvastagsága is negatív csúcsot ért el július és október között.

Az északi félteke általában melegebb napokat élt át az átlagosnál egész évben, leszámítva az észak-atlanti térség egy részét. Ezzel szemben a déli féltekén a hőmérsékletek alapcsonyabbak voltak az átlagnál, elsősorban a Csendes-óceáni keleti egyenlítői térségében, mindenekelőtt a hűvösebb időt hozó La Niña jelenségnek köszönhetően, amely az év második felében támadt fel. Érdekes, hogy 2020 beállította 2016 globális hőmérsékleti rekordját a La Niña ellenére, pedig az az év az erős felmelegedést hozó El Niñóval kezdődött.

Európában nemcsak az éves átlaghőmérséklet, hanem a 2019/20-as tél, valamint a 2020-as ősz is a valaha mért legmelegebb volt.

A 2019 decembertől 2020 februárjáig tartó tél 1,4 C fokkal haladta meg a 2016-os csúcsot, míg az ősz (szeptembertől novemberig) 0,4 C fokkal döntötte meg a 2006-os rekordot. Emellett Nyugat-Európában július végén és augusztus elején nagyarányú hőhullám tombolt. Ugyancsak rekordszámú trópusi vihar pusztított az északi-atlanti térségben.

„Nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedben mérték minden idők legmagasabb hőmérsékleteit. Ez is arra figyelmeztet, hogy sürgősen végre kell hajtani a káros kibocsátások nagyszabású csökkentésért, hogy megelőzzük a klímára gyakorolt jövőbeli kedvezőtlen hatásokat” – nyilatkozta Carlo Buontempo, a C3S igazgatója.

Vincent-Henri Peuch, a CAMS igazgatója figyelmeztetett: „Semmi okunk a megelégedettségre azért, mert a CO2-koncentráció növekedése némiképp csökkent 2019-hez képest. Amíg a nettó globális kibocsátások nem csökkennek nullára, a CO2 halmozódik az atmoszférában és további klímaváltozásokat hoz.”

Bár a Global Carbon Project becslése szerint a koronavírus világjárvány mintegy 7%-kal csökkentette a fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátásokat, Peuch szerint vitatható e tényező hatásának mértéke, mert a globális növekedési ráta változásait elsősorban természetes folyamatok uralják.

„2020 különleges klímaeseményei és a C3S adatai azt mutatják, hogy nincs veszteni való időnk. Össze kell fognunk, mint globális közösség, hogy biztosíthassuk a helyes átmenetet a nettó zéró jövőbe. Nehéz lesz, de a tétlenség ára túlságosan nagy, ezért is olyan szükséges teljesíteni az Európai Green Deal keretében tett vállalásokat” – hangsúlyozta Matthias Petschke, Space, az Európai Bizottság hadi- és űripari főigazgatóságának vezetője.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Biden aláírta a rendeletet: az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe

Beiktatása után rögtön munkához látott Joe Biden, több rendeletet is aláírt már. Többek között a bevándorlás és a koronavírus miatt is intézkedett.
Címkép: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

aláírta a rendeletet az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

hirdetés
"Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük"

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A budapesti Covid-kórházak közelében szennyezettebb a levegő az átlagosnál

A Greenpeace mérései szerint átlagosan harmadával rosszabb a levegő a koronavírusosokat kezelő intézményekben, mint a város más pontjain.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A Greenpeace mérései szerint a covidos betegeket is kezelő intézmények környékén egyharmaddal magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek, mint a hivatalos mérőpontokon.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről:

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: