SZEMPONT
A Rovatból

„Mi már a jachtra gyűjtünk” – Két hétig voltam MLM-ügynök, de egy életre elegem lett belőle

Szerzőnket beszippantotta a multi-level marketing luxusélettel kecsegtető világa, csak hogy pár hét alatt végleg kiábránduljon.
Fotó: cookie_studio/Freepic - szmo.hu
2022. augusztus 30.



Épp a tengerparton sütkéreztem, amikor robbant a hír: amíg én külföldön költöm a pénzem, a kormány szép csendben bedarálja a katát. Másfél hónap maradt kiokoskodni, mivel egészítsem ki a bevételeimet. Pedig idén már voltak hónapok, amikor úgy éreztem, sikerült megteremtenem a rég áhított életszínvonalat. Nos, az átalányadó ebbe nem volt belekalkulálva. Hát ezért, az első sokk hatására kerestem fel az MLM-mel házaló Facebook-kontaktomat, aki már hónapok óta zsongott körülöttem az ajánlatával.

Ha valaki lemaradt volna az elmúlt 20 évről, íme, az MLM definíciója:

A multi-level marketing lényege, hogy az értékesítés hálózatépítés, illetve az ismerősök ügyfélként, vásárlóként való megnyerésével, bevonásával történik. Alapötletét az a felismerés adta, hogy egy elégedett fogyasztó a terméket továbbajánlja, így ő maga személyesen, közvetlenül részt vesz az értékesítésben. Egy ponton túl az értékesítőnek már nem is kell foglalkoznia a termékeladással, hiszen az MLM hálózatában alatta lévők jutalékaiból is komoly jövedelemre tehet szert.

A legtöbbünknél kialakult immunválasz, hogy leépítjük azt az ismerőst, aki “kihagyhatatlan üzleti lehetőséggel” kecsegtet. Hiszen az MLM-ről már majdnem minden háziasszony szerzett egy-két rossz tapasztalatot, a Forever Livingtől egészen az Avonig. De hát változnak az idők, és változik az MLM tálalása is.

Meg aztán Gábor jól szituált, okos, kellemes ember. Egy budai villában éldegél, és a medence partjáról ontja a kockás hasú szelfiket. Egyszóval nem csirkefarhátra kell neki a jövedelemkiegészítés. Ha pedig még ő is ennyire hisz ebben az üzletben, az bizonyára nem lehet véletlen - érveltem a saját józan eszemmel szemben.

Ehhez társult még Gábor már-már őrjöngésig fokozódó lelkesedése a cég által kínált krémek, készülékek és táplálékkiegészítők iránt. Döbbenetesen dús lett a haja, vakító a mosolya, bronzos a bőre, széles a bicepsze! Mindezt pedig fotókkal is igazolta a közösségi médiában, amelyek, bevallom, tényleg meggyőzőnek tűntek.

Mint kiderült, az új szlogen még itt is a technológia és az innováció. Hiszen miért is ne akarná minden tizedik kerületi LIDL-pénztáros úgy érezni magát, mint aki a Szilícium-völgybe jár plasztikáztatni?

Végül én is vettem egy mély levegőt, és felpakoltam Innovatív Technológiákkal - ekkor még pusztán fogyasztóként. Bizony, zsebbe nyúlós történetnek ígérkezett: nem elég a százezres gépeket megvenni, további tíz-húszezer forint a hozzájuk passzoló krém vagy gél. A megfelelő árukapcsolással pedig csak becsusszan a kosárba egy fogkrém, önbarnító vagy bőrkeményedésvakaró is, tovább terhelve az egyenlegemet.

A termékek viszont tényleg kiválónak bizonyultak, bár a mögöttük álló technológiát csak részben sikerült megismernem. Ma is úgy használom őket, ahogyan a kóla receptjét sem firtatom a kisboltban. És bár az eredmények jók, maradt emiatt némi hiányérzetem.

Végre a magam ura lehetek

Gábor azonban örült volna, ha szintet lépek, és vásárlóból terjesztővé, ügynökké, nagykövetté vagy mivé avanzsálok - tökmindegy, hiszen minden megnevezés ugyanazt a nyomulást takarja. Ezért kötött össze Rékával, aki igazi szaktekintély: az elsők közt kezdte árusítani az Innovatív Technológiákat, azóta pedig már ő is luxuskörülmények közt múlatja a hétköznapjait.

Nem értek valamit? Réka majd segít. Hiszen ő az, aki kapásból rávágja, melyik arckrémben van havasi gyopárka, hány eladás után lesz valaki dupla black diamond. És egyáltalán: ő az, aki olyan meggyőzőerővel bír, hogy még a totál szkeptikusokat is képes berántani a bizniszbe.

Rékával egy belvárosi bárba beszéltünk meg találkozót. Egyből éreztem, simulékony, akár egy pár selyemkesztyű: egy pillantással beméri, milyen hangot pendítsen meg az embereknél.

A hálózatépítők sikeresebb fele ugyanis ma már nem porszívóügynök, aki lyukat beszél a hasadba. Szofisztikált mozdulatokkal tapogatja le a vágyaidat, félelmeidet, beteljesületlen elvárásaidat az életeddel kapcsolatban.

Hamar kérdések kereszttüzében találtam magát, amiket Réka mintha egy képzeletbeli Excel-táblázatból lesett volna ki. Mivel foglalkozom? Mennyit keresek és mennyi szabadidőm marad a munkám mellett? Mik a kilátásaim a következő évekre?

Na hát akkor, bizonyára én is örülnék, ha a magam ura lennék! A saját főnököm. Ha magam oszthatnám be az időmet, és annyit szánnék mindenkire, amennyit csak szeretnék. Igaz, ennél a résznél hozzátettem, hogy szabadúszóként eddig már nagyjából eljutottam.

Réka erre irányt váltott: elmesélte, hány ezer dollárt keresett az első évben, és hogy családjával már egy szép új jachtra gyűjtenek. Nem szerettem volna megint feleselni vele, hogy én a magam részéről nem lennék boldogabb egy jachton, és a luxusélet halálra untatna a harmadik Dior-táska után. Ütemesen bólogattam, mint akit nagyon lelkesít a dolog.

Egy próbát mindenesetre megér - gondoltam. Ha több ezer dollárt nem is, hátha egy kis mellékest összeszedek a termékekkel. Hamar kiderült: ez is meghatározott protokoll szerint történik. Első lépés egy csoport létrehozása a közösségi médiában, ahol én, akár egy önjelölt influenszer promózom a fényvédőt, ajakbalzsamot, szempillanövesztőt és egyebeket, amiknek a felét se használom. No, hát éppen ezért kell minél több mindent beszerezni - biztatott Réka.

Persze, a termékek használata önmagában nem elég. Cél az is, hogy demózzam: trendi, luxy, eseményteli az életem. Vigyem magammal a krémeket a tengerpartra! Dobjak fel egy pakolást ejtőernyőzés közben! De legalábbis ne csak a könyvespolc és a kanapé sarka közt fotózgassam magam.

Innentől más dolgom sincs, mint naponta három szelfit lőni, ahogy magam kenegetem, és szmájlikkal, csillámokkal, matricákkal teleaszott posztokban hirdetni a boldogságomat. Igaz, ettől felsírt a bennem élő marketinges épp úgy, mint az egészséges tudásszomjjal élő ember, aki vásárlás előtt szereti megvizsgálni a céget, a termékeket, az összetevőket. És aki inkább tényekre hivatkozva árulna bármit, mint leöntve a csillámpóni-maszlaggal.

A hálátlan dög

A napok teltek, és én félgőzzel vettem részt a saját csoportomban, amit javarészt csak a többi terjesztő (bocs, nagykövet) lájkolt, illetve a keménymagos barátaim, na meg persze azok, akiknek megesett a szíve rajtam. De hogyan is csináltam volna mindezt hitelesen, ha magam sem hittem az egészben? A termékekben igen, de abban már kevésbé, hogy pont most, pont ez hiányozna a kétszázhúsz nettón tengődő magyar társadalomnak. Ahol kenyérgondok vannak, ott nem a ránctalan homlok a prioritás.

Eközben Réka elrángatott egy újabb szeánszra, ahol komoly kiképzést kaptunk: a következő lépés az lett volna, hogy kétszáz neves listát írjunk az ismerőseinkről, és keressük meg mindegyiket az ajánlattal. De mi a helyzet, ha valamelyik netán felhúzná magát, amiért aranytojást tojó tyúknak nézzük?

Hát, éppen ezért kell leszarni mindenki véleményét, másképp ez nem működik. Hiszen úgysem ők fizetik be helyettünk a villanyszámlát! Fő a pozitív gondolkodás, na meg a jót bevonzani. Ehhez nem árt, ha elolvassuk néhány amerikai félszektavezér könyvét a témában. Soha nem tudhatjuk, ki akar majd csatlakozni: az általános iskolai tesitanárunk? Lujzi néni a vegyesboltból? Lényeg, hogy mindenkinek adjuk be ugyanezt a maszlagot, és valaki majdcsak fennakad a hálóban.

A trendi kávézóban jól szituált anyukák gyűrűjében üldögéltem, akik láthatóan imádták az egészet. Az én gyomromban mégis kényelmetlen érzés fészkelődött - valójában már ott volt hetek óta, de nem fojthattam le többé. Már minden porcikám tudta, hogy mást sem akarok, csak egérutat nyerni ebből az egész helyzetből. De hát mit kezdjek Gáborral és Rékával? Hiszen ők mindketten olyan kedvesek voltak, több ízben megkávéztattak, foglalkoztak velem… hát mi vagyok én? Egy hálátlan dög?!

Néhány nap múlván Réka is megérezte, hogy lanyhul az érdeklődésem. Ezért olyan stílusban ripakodott rám, mint egy főnök a beosztottjára: ugye összeszedem magamat? Pedig ő SEM fizette be helyettem a villanyszámlát. Mégis úgy diktálta nekem a programokat, a feladatokat, mintha bármiféle fizetést kapnék az ebbe fektetett órák után, és nem csak ő gyarapodna az általam megvett termékekből.

Mintha egy szégyentelen ember leckéztette volna azt, akinek van szégyenérzete.

Akkor tűnt fel, hogy Réka kommunikációja döcögősebb, mint egy chatbot, aminek nem táplálták be a megfelelő válaszokat. Elég feltenni néhány keresztkérdést, máris lassul a szoftver. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy alaposabban is utánanézek az MLM-témának. Ebben többek közt John Oliver, James Jani és az Önkényes Mérvadó volt a segítségemre.

Összegzem a legfontosabbakat, amiket innen megtanultam:

  • Az érintett cégnél a beszervezettek HÉT, azaz hetes százaléka ad el BÁRMIFÉLE terméket. 93 százalék azok aránya, akiken a 7 százalék élősködik. A legtöbb terméket éppen az a 93 százalék veszi meg, akit a 7 százalék beránt maga alá. Külsősök felé alig működik az értékesítés.
  • A forrásaim első körben említették a szégyenérzetet - épp, ahogyan azt én is megfogalmaztam. Könnyű jóhiszemű, empatikus embereket elkötelezetté tenni, aztán a konfliktuskerülésük mentén berántani.
  • A többszintes kifizetési rendszer addig hangzik jól, amíg rá nem döbbenünk: a tizenharmadik szintnél elfogyna a Föld lakossága. Ezek után érdemes megkérdőjelezni, vajon hány szintig reális embereket toborozni magunk alá.
  • A legtöbb MLM épp olyan retorikával működik, mint a szekták: személyiségfejlesztő könyvek, előadások, show-műsorok, őrjöngés. Hiszen ki ne akarna egy kivételes közösség része lenni? Aztán kidurran a lufi, és kiömlik belőle a csillámpor.
  • Végül: az MLM-ből meg lehet gazdagodni, ha valaki kellőképpen elvetemült, hogy non-stop vegzálja az ismerőseit.

De mégis hogyan szabadulhatnék?

Hamar beláttam: ebből már csak akkor menekülhetek, ha ghostolom az egész társaságot. Ezt persze rettenetesen szégyelltem, hiszen a hétköznapjaimban nem így szoktam kezelni az embereket. Aztán beláttam, épp ideje volt, hogy ebben a helyzetben én is egy kis szégyentelenséget gyakoroljak. Aznap beszéltem Gáborral és Rékával utoljára. Most már rossz álomnak tetszik az egész, ami azt példázza, mennyire megzuhantam a kata eltörlése miatt.

Feltételezem, a mostani gazdasági helyzetben nem én vagyok az egyetlen, akinek extrém ötletei támadnak. Nem is szándékom bárkit eltiltani az MLM-től. Mindössze azt remélem, hogy lesz, akinek megspórolok egy felesleges kört.

Más bizonyára szenvedélyesen szeretne jachtozni, és itt ki is kaparhatja a maga aranyát. Szíve joga érte felégetni minden emberi kapcsolatát. Arra azonban tisztelettel kérem, engem húzzon ki a listájáról!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön
Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.


Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...)  akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.


Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke  ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között  különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások.  A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk