SZEMPONT
A Rovatból

Meskó Bertalan: az orvos, akinek félmillió asszisztense van

Dr. Meskó Bertalan forradalmian új és jóval olcsóbb betegellátási rendszeren dolgozik.


A jelenlegi egészségügyi rendszer fenntarthatatlan; mielőtt végleg összeomlana, Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató változtatni akar rajta. Mi a célja? A betegeket meggyőzni arról, hogy felelősek a saját egészségükért, ők a saját egészségük irányítói; az orvosokat pedig meg kell tanítani egy sor új, digitális egészségügyi eszköz használatára. Meskó Bertalan azon dolgozik, hogy a beteg és az orvos ne alá-fölérendeltségi, hanem partneri viszonyban legyen.

A beszélgetés elején egy kis, mobiltelefonra csatlakoztatható eszközzel mutatja be nekem, hogy

a jövő már itt van, csak be kell engedni az orvosi rendelőkbe.

Az apró, olcsó és a legmagasabb minőség-ellenőrzésen átesett eszköz ugyanazt tudja és teszi, mint a hatalmas, több százezer forintos EKG-berendezések. A szemem előtt méri Dr. Meskó Bertalan szívműködését, és az okostelefon kijelzőjén látom az EKG-görbét.

- A foglalkozása orvosi jövőkutató. Úgy tudom, ön az egyetlen a világon.

- Magamnak találtam ki, azért, hogy az orvos, kutató genetikus és geek énemet egyesítsem.

- Mit csinál az orvosi jövőkutató?

- Rendkívül szerteágazó a munkája. Évente 90-100 előadást tartok, ezen kívül a Semmelweisen tanítom az új médiát, a jövő technológiáit, ősszel a Stanfordon tartok mesterkurzust. Blogot írok, twittelek, van YouTube-csatornám és LinkedIn-profilom. A masszív online jelenlétemmel hatékonyan juttathatom el ezt az üzenetet az emberekhez. Igyekszem példát mutatni az életmódommal és a munkámmal is: meg kell mutatnom, hogyan lehet hatékonyan használni a digitális módszereket. Tanácsadóként is dolgozom: cégeknek, kormányoknak, egyetemeknek mondom el, hogy mit kezdjenek a felénk érkező technológiai cunamival. Könyveket is írok: igyekszem az emberekkel megértetni, hogy a technológia nem ellenség, sőt.

- Ez az orvoslásban mit jelent?

- Az emberi viszonyt ma az orvoslásban csak a technológia segítségével lehet fenntartani. Egyre olcsóbb, jobb technológiával. Ráadásul az internetnek köszönhetően havonta fél-egy millió kollégával dolgozom szó szerint a világ minden tájáról. Úgy nőttem fel, hogy digitális csatornával rendelkezem hozzájuk. Szakmailag soha nem vagyok egyedül, és ez elképesztően jó érzés. Azt szeretném elérni, hogy minden orvos ugyanezt érezhesse: hiába van magára hagyva egy kistelepülésen az ország eldugott pontján, szakmailag még sincs egyedül. Ezrek segíthetnek neki a munkájában a neten.

- A kapcsolatkeresés nem korlátozódik a világ nagyvárosaira?

- Állítom, hogy nem. A legerősebb angol szakmai közösség tagja vagyok Pestről… Internetkapcsolattal milliókat érhetek el. Ez lehet egy apró sziget a Maldív-szigeteken vagy éppen New York központja. Mindegy, hol vagyok, és milyen a hátterem; ha jól tudok kommunikálni, és a csatornáimat hozzáértéssel és elszántsággal használom, hatalmas közösségem alakulhat ki. Azt szoktam mondani, nekem félmillió asszisztensem van, akik kiválogatják nekem az információk közül azt a 3 tanulmányt, ami aznap a legfontosabb. Látom a csatornáimon, mi az a 2-3 cikk, amit mindenki újraoszt, amiről mindenki beszél, amit elküldenek nekem. Ugyanezt csinálom én is: kiválogatom a követőim számára azt a 2-3 cikket a netről, amit én fontosnak tartok.

SM2015 Lumosity

- Tapasztalt Magyarországon az orvosok között idegenkedést az új technológiával szemben?

- Nem magyar jelenség, a világon mindenütt előfordul. Az egyedi embereken múlik, hogy egyáltalán nyitottak-e a változásra, vagy egyenesen félnek tőle. Senki nem mondhatja, hogy az új technológia drága, mert már nagyon olcsó. Azt sem mondhatja senki, hogy nincsen ellenőrizve, mert az új eszközök, mint a mobiltelefonra csatlakoztatható EKG, a legmagasabb minőségi ellenőrzésen mennek át. Egyszerűen csak nem akarnak változást. Fogalmuk nincsen, hogyan kellene csinálni. Valamelyest mindannyian tartunk az újtól, mégsem használunk már befőttesüvegbe zárt békát az időjárás előrejelzésére. Az az információs és technológiai cunami, ami felénk tart, hamarosan hatalmas káoszt fog okozni az egészségügyben.

- Félelmetesen hangzik. Mit ért káoszon?

- A beteg tudja, hogy a problémájára, arra a kórképre van megoldás: látta a tévében, az interneten, a közösségi oldalakon. Vagy digitális eszköz, vagy más formában, de létezik megoldás. Például a Parkinson-kóros betegeknek fejlesztettek speciális kanalat, amivel ők is tudnak enni a kézremegés ellenére. Most még közel 100 ezer forint, de egyre olcsóbb lesz. A beteg látja az új eszközöket, és fel fogja tenni a kérdést: akkor ezt miért nem kapom meg a kezelések során? Mi a válasz? Mert nálunk nincsen rá szabályozás, nálunk nem elérhető. Mindenkivel ezt szeretném megértetni: a káosz felénk tart.

Ha nem változtatunk a döntéshozásban, a páciensek és az orvosok gondolkodásmódján, akkor itt katasztrófa lesz.

- Mi okozza majd a katasztrófát?

- Olyan világ jön el, amit senki nem akarhat: ahol nem lesz többé emberi érintés, információk dobálásából áll majd az egész. Nem ez a cél. Emberek vagyunk, empátiára van szükség. De ne azon múljon az életünk, hogy az orvos éppen olvasta-e azt a tanulmányt, ami megmentheti az életünket, vagy nem. Az emberek meg fogják kerülni a hagyományos utakat és abból minden lesz, csak jó nem, a kuruzslástól az alternatív módszerekig. Gyakran egyébként nem a hagyományos orvoslás kevésbé hatékony volta vagy technológiai hiányosságai, hanem az emberi tényező miatt fordulnak el tőle.

Nem mindig terápia vagy gyógyszer hiányzik, hanem két jó szó.

Ha valaki volt már beteg, tudja, mennyire más lelkiállapotba kerül, mennyire védtelen. Ilyenkor egy rossz szó az orvostól, a nővértől nem kimozdítja, hanem tönkre vágja, és lelkileg darabokra töri. Ha csak ez megváltozhatna! De amíg egy nővér 88 ezret keres havonta, amíg elavult gépeken dogoznak az orvosok, amíg betegként nem kaphatom meg a saját adataimat a vizsgálatokról, mert a programban nincsen export funkció... Ne vicceljünk már.

egeszseg

Az új technológia szinte minden ponton segítené a gyógyítást

- Gyorsan jön a káosz?

- Bár azt mondhatnám, hogy lesz időnk. Sci-fi rajongó vagyok, a húszas évektől minden sci-fi filmet láttam, így nekem öröm, hogy ez a munkám, ezzel foglalkozom. De még sci-fi rajongóként, nekem is sok, amilyen gyorsan érkeznek a változások. Ma egy napon délig 3 olyan hír jön ki, amilyen korábban 5 év alatt sem. Az ember csak ül és néz.

Egy amerikai cég például élő veseszövetet nyomtatott 3D-ben, majd délre kijött a hír, hogy a Pfizer egy másik céggel együttműködve nanorobotokat építtet. Eddig ilyen csak tudományos-fantasztikus filmekben volt, például az 1966-ban készült Fantasztikus utazásban, amikor lekicsinyített tengeralattjáróban hatoltak be a beteg testébe. A Nestlé egyik ágazata pedig ételt nyomtat. Egy dél-koreai hajógyárban a munkás exoskeletonnal, mesterséges külső vázzal dolgozik. Ennél hétköznapibb használatot el sem lehetne képzelni.

- Mondana még konkrét példát arra, hogyan használhatnák az orvosok az új technológiákat?

- Ne azért haljon meg csak az Egyesült Államokban naponta 18 ember, mert nincsen átültethető szerv, hanem lehessen 3D-ben nyomtatni legalább szerv szövetet, amellyel életben lehet még tartani. Ez technikailag már lehetséges. És ez csak egyetlen példa a több ezerből. Az én küldetésem az, hogy a science fiction technológiát behozzam a mindennapi orvoslásba. Úgy látom azonban, hogy sokkal nehezebb a fejekben változást elérni, mint a technológiát megregulázni.

- Lehet veszélye annak, ha valaki rendelkezik egy tucat mérőeszközzel, kütyüvel, alkalmazással és otthon öndiagnózist állít fel?

- Megfordítom a kérdést. Miért rosszabb az, ha rendelkezik egy pár tízezer forintos klinikai eszközzel, és otthon csinál magának EKG-t, ami megmondja, fennáll-e stroke-veszély, minthogy egyáltalán nem fér hozzá ilyenhez sehol? Ha csak havonta egyszer leül valaki és elvégzi az EKG-t, már tett valamit az egészségéért. De ahhoz, hogy ma valaki itthon EKG-t csinálhasson, el kell mennie orvoshoz, hiányoznia kell a munkából emiatt, várnia kell, majd kap egy papírt.

- Ezek szerint például a várandós kismamák CTG-vizsgálatát beutaló, sorban állás, várakozás nélkül elvégezhetnék?

- Létezik már olyan pánt is, amely a kismamák testére téve méri a magzat pulzusát. Nem kell állandóan figyelni, mivel magától jelzi, ha valami rendellenességet észlel. Miért nem használjuk? Ma például a faluban élő páciens, akinek a településén nincsen háziorvos, munkaidőben kénytelen elutazni egy másik településre az orvoshoz, ahol vár, vár, még egy kicsit vár, kap egy orvost, vár, receptet írnak fel, vár… Pedig

egy védőnőt százezer forintnyi eszközből fel lehetne szerelni, a helyszínen megmérne 10 perc alatt mindent, amit kell, és elküldené egy klinikára pdf-ben, ahol egy orvos ellenőrizné az adatokat, be kell-e mennie a betegnek.

The Medical Futurist

- Milyen anyagi előnyökkel jár a digitális eszközök használata az egészségügyben?

- Ha csak azt kiszámoljuk, mennyi munkából feleslegesen kiesett órát, napot, hetet spórolhatna a magyar társadalom, már agyvérzést kapunk. És akkor még nem is beszéltünk az elektronikus szolgáltatásokról, például a digitális receptről, amit a világon már száz helyen használnak… Nonszensz, hogy a betegnek, aki az elmúlt hónapokban ugyanazt a gyógyszert kapta ugyanott, ugyanattól az orvostól, háromhavonta menni kell újra a rendelésre, csak azért, hogy újra felírják neki. Amerikában a beteg egyéni kártyával rendelkezik. Az orvos a beteg adatait átküldi a gyógyszertárnak, ott a beteg azonosítja magát az egyéni kártyájával, és megkapja a gyógyszerét. A technológia már elérhető, csak be kéne hozni a gyakorlatba.

- Mi a megoldás? Milyen lépéseket tehetne a magyar egészségügy, hogy elkerülje az összeomlást?

- Tapasztalataim szerint azokban az országokban, ahol az egészségügyi rendszer olyan állapotban van, mint nálunk, ott nem az a megoldás, hogy lépegetünk. Itt ugrani kell.

Ha nem ugrunk, itt mocsár lesz, orvosi ellátás nélküli káosz. Ettől okkal retteg mindenki. Ott, ahol orvoshiány, pénzhiány van és a betegek elvesztették a bizalmukat a modern orvoslás iránt, ott bátran vállalni kell a technológiai ugrást.

mesko_bertalan_konyve

Dr. Meskó Bertalan új könyvében az orvoslás jövőjéről ír

- Na de mi lesz azzal a rengeteg idős emberrel, akik nem az új technológián nőttek fel, nem használják és nem értik a működését?

- Állítom, ha egy falun élő idős ember választhatna, hogy az unokája segítségével megtanuljon kezelni egy egyébként 3 gombnyomással működtethető eszközt, vagy a között, hogy egy napot töltsön azzal, hogy beutazik a rendelőbe, az előbbit választaná. Ha az orvos választhatna a között, hogy egy nap 80 beteggel kelljen foglalkoznia a rendelési időben, akik közül 20 csak receptért jött és 40 betegnek pedig akár telefonon/online megmondhatta volna, hogy felesleges bejönnie, vagy a között, hogy aznap csupán 20 emberrel kell foglalkoznia, azokkal, akiknek valóban szükségük van rá, vajon mit választana? A technológia olyan világot hozhatna nekünk, ami már jól működik a világ egyes régióiban, például Hollandiában vagy Clevelandben. Az orvos érdeke az, hogy ne égjen ki fél év alatt, a beteget pedig feljebb kell tolni, hogy partneri viszonya alakuljon ki az orvossal.

- Hogyan lehet a beteg az orvos partnere a digitális világban?

- Úgy, hogy saját maga lelki, szellemi, fizikai szakértője is. Vigyáz magára, ügyel az egészségére. Az lenne a jó, ha a páciens figyelné magát, a testét stb. Én például 1997 óta mérem az egészségemet különféle eszközökkel. Magamtól jöttem rá, hogy ha nem edzek, akkor másnap nem tudok dolgozni, és érzelmileg sem vagyok jól. Ha viszont legalább fél órát edzek, a másnapot végig tudom vinni szellemileg, érzelmileg. A jelenleg használható új, digitális eszközökkel mindenki teljesen személyre szabottan mérheti az egészségét.

VIDEÓ: Külföldön van, ahol áruházi automatát is igénybe vehetnek az emberek az egészségi állapotuk gyors felmértéséhez

- A pácienseknek is tudatosabbnak kellene lenniük?

- Az kevés. Tudatossá kell válnunk. Az egészséget ne a fejünk fölött szervezzék, ne a megkérdezésünk nélkül döntsenek. Az én jövőképem az, hogy a beteg ül a sofőr helyén az autóban, a kocsi pedig automata. Működik a rendszer, de a beteg van döntési helyzetben. Orvossal együtt dönt, de ő maga dönthet. Ma már kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre például a diabéteszről, és egy sor otthon használható eszközhöz juthatnak hozzá a betegek.

- Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az internetes orvosi témájú oldalak nagy része nem hiteles. Honnan tudhatják a páciensek, hogy megbízhatatlan egy oldal?

- Már abból kiderülhet, hogy ez egy ingyenes oldalon lévő aloldal, vagy a tulajdonos áldozott rá, és kifizette a domain nevet. Az is árulkodó, ha semmilyen dizájnnal nem látták el az oldalt, ez olyan, minta egy könyvnek nem lenne borítója. Gyanús, ha a cikkek mellett sehol nincsen szerző. Ha hiányzik az oldalról az impresszum, vagyis nem lehet tudni, kik csinálják. Ha nincs jogi nyilatkozat, nincsen szerzői lista, amit a beteg csekkolhat, nincsen semmilyen elérhetőség, nincsen archívum, a cikkek nincsenek dátumozva, és nincsenek tanulmányra hivatkozások. Ebben az esetben a kóklerekkel állnak szembe, akik erre nem szántak időt. Vagy ha egy oldalnak az a címe, hogy Azonnalfogyjle.hu, akkor az nagy valószínűséggel nem hiteles. Ez a híroldalaktól a YouTube- és Twitter-csatornákig mindenre igaz.

- Milyen változásokkal jár az orvoslásban, ha tudatosabb, jól informált páciensek kerülnek az ellátórendszerbe?

- A tudatos, magára figyelő, jól informált beteg jobb partner a gyógyulásban. Tehát nem csak az orvost kell lejjebb rángatnom az elefántcsont-toronyból, hanem a beteget is feljebb kell tolnom, mert az ő egyéni felelőssége is óriási.

Most minden felelősség az orvosokra hárul. Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy jól dolgozzanak, ha ilyen sok pácienssel kell foglalkozniuk, ennyi adminisztrációs terhet raknak rájuk, ha lapokat kell kézzel kitölteniük, ha kilencvenes években készült szoftvereken dolgoznak,

ha a véletlenen múlik, hogy éppen olvassák-e azt a tanulmányt, ami a munkájukhoz kell, és ha mindennel kell foglalkozniuk, csak a tényleges munkájukkal nem? Nem csoda, ha idő előtt kiégnek.

Ez nem az orvos, nem a beteg hibája, hanem azé a rendszeré, amely őket körülveszi. Ezt a rendszert nem lehet fejleszteni, ezt a rendszert szét kell bontani, és hatalmas ugrással, új technológiákkal alulról megszervezni az újat. A páciensek azzal, ahogy az egészségüket fejlesztik, és az orvosok azzal, ahogyan a munkájukat igyekeznek javítani, ezzel lehet megváltoztatni az orvoslást. Ehhez pedig mind kellünk. Nagy bátorság is kell, ez a bátorság pedig hiányzik nálunk és a környező országokban. Pedig amikor beüt a katasztrófa, már késő lesz.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: