SZEMPONT
A Rovatból

Mentális akadálymentesítésre várunk! – A Pető Intézettől Dél-Koreáig

Kati orvosi műhiba miatt szenvedett születésekor maradandó mozgásszervi sérüléseket. Sosem volt számára kérdés, hogy teljes, értelmes életet éljen.


Kati 1967-ben születtett Sátoraljaújhelyen. Édesanyja a sátoraljaújhelyi könyvtárban volt takarító. Óriási szerencsének tartja, hogy valaki felhívta a figyelmét a budapesti Pető Intézetre. Azt mondja, ott "állították lábra", tanították meg neki az alapvető funkcionális mozgásokat. Végül Pesten végezte el az iskoláit. Kezdetben egy "védett munkahelyen" dolgozott, akkoriban még voltak ilyenek. A Laborműszergyárban volt telefonos. Később a Motiváció Alapítványnál helyezkedett el.

- Milyen munkát kapott az alapítánynál?

Az volt a dolgom, hogy a bejövő sérült emberek problémáit megoldjam.

Volt egy ember, aki keszonbetegségben részlegesen lebénult, és a napóra volt a mániája. Írt egy könyvet erről, és kérte, hogy segítsünk neki kiadatni. Sikerült elérnem, hogy egyetemi tankönyv lett belőle.

Egy másiknak pedig olyan különleges betegsége volt, hogy leginkább déli gyümölcsöket ehetett. Akkor még létezett a Délker, és én el tudtam neki intézni, hogy nagyker áron vásárolhasson tőlük. De mi indítottuk el az első személyi segítő szolgálatot, megcsináltuk a Városkalauzt, amelyben összegyűjtöttük, hogy Budapest frekventált helyeire, éttermekbe, mozikba miként tud bejutni egy tolókocsis ember. Egyúttal próbáltuk arra felé terelni az érintetteket, hogy építkezzenek akadálymentesen. Mi indítottuk el az első szállító szolgáltatást, az első munkaközvetítő irodát megváltozott munkaképességűeknek. Szép lassan beszivárogtattuk ezeket a dolgokat a köztudatba. Emellett elvégeztem a közösségfejlesztési és művelődésszervezési tanfolyamot, és egyik alapító tagja voltam Péteri Ferenccel és Berek Péterrel a Civil Rádiónak.

- Közben családja is lett.

Igen, férjhez mentem, terhes lettem, 1998-ban megszületett a lányom, aki jelenleg egyetemre jár. Akkor megtapasztaltam az egészségügy empátia-hiányát. Sehol nem szoktam külön figyelmeztetni az embereket, hogy mozgássérült vagyok, de ha segítségre van szükségem, elmondom, hogy mit tegyenek. Hihetetlen tudatlansággal találkoztam, még arra sem figyeltek, hogy az állapotomnak megfelelő ágyat kapjak.

- Az egyik leggyakoribb probléma, amiről hallani lehet, az akadálymentesítés hiánya. Mennyire nehezíti meg ez az Ön mindennapjait?

- Előfordul például, hogy amikor egy új helyre megyek, és érdeklődöm, hogy van-e akadálymentesítés, rávágják, hogy igen, van lift, csak azt nem mondják meg, hogy a lifthez egy lépcsősor vezet... Egyáltalán, 2016-ban miért kell az akadálymentesítésen gondolkodni? Gyönyörűen le van írva az Országos Építésügyi Szabályzatban, hogy minek hogyan kellene kinézni ahhoz, hogy a mozgáskorlátozott, a vak, a siket normálisan tudjon egy épületet használni. Akkor miért nem tartják ezt be? Mellesleg az akadálymentesítés nemcsak nekünk lenne fontos, hanem a kismamáknak, de még az áruszállítóknak is...

- Nem tudnak ebben segíteni az érdekvédelmi szervezetek?

- Amikor szó volt a metró akadálymentesítéséről, a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) felvállalta volna ezt az ügyet: 250 szervezetnek küldött ki országosan levelet egy nagyszabású budapesti demonstráció érdekében, és mindössze öt szervezet válaszolt. Hogy félelemből, vagy nemtörödőmségből, nem tudom. Így hogyan képviseljük magunkat? Kétszáz évvel le vagyunk maradva, mert most már rég nem a rámpák kiépítésén kellene gondolkozni, hanem a mentális akadálymentesítésről.

- Ez egy remek kifejezés! Mit ért ezalatt pontosan?

Múltkor hallottam a tévében Vujity Tvrtkót, aki azt mondta: „A fogyatékosoknak külön világuk van”. Kérdem én, hol? Reggel felkelünk, ha van munkánk, elmegyünk dolgozni, este hazamegyünk, éljük családi életünket. Ezt kéne propagálni.

Amíg a köztudatban úgy beszélnek rólunk, mint „fogyatékos emberekről”, addig baj van. Ha erről a kifejezésről megkérdez 10 embert, 11 azt feleli rá, hogy „értelmi sérült.” Ez a rossz megrögződés él Magyarországon. Pedig mi ugyanazt a világot éljük, mint bárki más: mi is vagyunk dühösek, boldogok, szerelmesek.

Hogy nem tudunk ugyanúgy mozogni? Sokunknál orvosi műhiba az oka. Az orvosnak volt egy szar napja, én meg szívok egy életen át! Férjem ugyanígy járt. Imádom azokat a kollégákat, akik puszta létükkel azt sugallják, hogy bátran fel lehet bennünket vállalni. Azt kellene propagálni, hogy élünk, dolgozunk, és mi is betesszük az adóforintjainkat oda, ahová mindenki más.

- Mennyiben múlik a társadalmi megítélés az Önök hozzáállásán?

Sokban. Gyakori, hogy megszületik a gyerek, kiderül, hogy sérült, hogy anyuka elkezdi iszonyúan félteni, megcsinál helyette mindent. És a gyerek úgy nő fel, hogy őt sajnálni és állandóan segíteni kell, és nagyon sokan vannak közülünk, akik ezt az érzést közvetítik, és elvárják a szánalmat. Sajnos ők vannak többen. És persze zsigerből utálják a világot.

Az emberek abból ítélnek, amilyen esetet látnak. Nem mindegy, hogy olyan sérült emberrel találkoznak, aki csak siránkozik, vagy akivel esetleg szétröhögi az agyát... Tehát rajtunk is múlik, hogy mi milyen képet közvetítünk magunkról, a társadalmon pedig az, hogy mennyire befogadó. És nem utolsósorban azon, hogy mindezt hogyan tálalja a média.

Én azt is nagy bajnak tartom, hogy az orvostudomány ma már bravúrt csinál abból, hogy bármilyen betegnek született gyereket megmentsen. Én is anya vagyok, nagyon megharcoltam a gyerekemért, egy tragikusan végződött terhesség után. Ha az orvos tudja, hogy az a gyerek hallás-, látás -, vagy mozgássérült lesz, mert az agya nem fejlődött ki rendesen, miért menti meg? A szülei mellette lesznek 40-50 évig. És utána? Amikor mi elhatároztuk, hogy gyereket akarunk, első utunk dr. Czeizel Endréhez vezetett, pedig tudtuk, hogy az állapotunknak semmi köze a genetikához.

Szörnyű dolog egy gyereket elveszíteni, de senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy ilyen életet éljen.

És ma már egyre kevesebb lehetőség van a súlyosan sérült gyerekek fejlesztésére, egyre kevesebb az önfeláldozó pedagógus. Az én gyerekkoromban, a Mexikói úti általános iskolában volt egy tanár, aki reggel 7-től esti 7-ig velünk volt, és nem fordult elő, hogy másnapra nem javította ki a történelem-dolgozatokat, mert „nem ért rá”. Ez volt az élete. A tanáraink egyben szüleink is voltak, mert sokan 2-300 kilométerre kerültünk a családjainktól, tehát kellett valami mintát is mutatniuk nekünk. Ilyen háttérrel a legtöbben közülünk családot alapítottak, éljük világunkat, megvannak a magunk hobbijai, és munkaadóink sem karitatív jelleggel alkalmaznak minket.

- Mennyivel nehezebb az Önök számára a munkakeresés?

Amikor egy sérült ember munkát keres, nem azt nézi, hogy mennyit fog keresni, hanem hogy A-ból B-be el tud-e jutni. Vannak ugyan szállító szolgálatok, de állam bácsi folyamatosan csökkenti a támogatásokat, miközben óriási a leterheltségük. Amikor bejön az iskolakezdés, a gyerekeket hozzák-viszik, és ha valamelyikünk éppen befér, elviszik.

Magyarországon egyetlen munkahely sem tolerálja, hogyha nem tudok bemenni dolgozni, a távmunka pedig mínusz 1-en áll...

Nagyon kevés az olyan hely, ahol legfeljebb hetente egyszer kell bemenni egy értekezletre, hogy elmondják a teendőket, aztán lehet otthonról dolgozni. Ausztráliában a távolságok miatt sok helyen így működik az iskola is. Én a jelenlegi főállásomat egy állami vállalattól kaptam, oda hetente ötször el kell menni – 180-an vagyunk megváltozott munkaképességűek, de itt az akadálymentesítés példaértékű - míg a mellékállásomban egy nagy piackutató cégnél egyetlen egyszer voltam bent, amikor megállapodtunk a feltételekről. Ha valami sürgős dolog kell, küldenek egy sms-t, ha valami problémám van, megoldják. Volt persze olyan tapasztalatom is, hogy jelentkeztem távmunkára, a cégnél tartottak egy másfél órás „tanfolyamot”, közölték, hogy másnap hajnali 5-kor kezdeni kell, de amikor rákérdeztem, hogy mennyit fizetnek, azt felelték: „Ezen még gondolkodunk”. Akkor viszontlátásra...

Kati beszélgetésünk végén elmeséli még, hogy mostanában új szenvedélynek hódol: elhatározta, hogy megtanul koreai nyelven...

Mint mondja, az ehhez vezető lökést A korona hercege című sorozat jelentette számára. Tetszett neki a hagyományok, az ősök tisztelete, az emberek egymás iránti megbecsülése, és elkezdett a kelet-ázsiai ország történelméről olvasni, megismerte a mai Dél-Koreát, amely úgy vált erős, modern országgá, hogy nem dobta ki a múlt értékeit. Már az írás is elég jó megy neki. Azt is elárulta nekem, hogy imád sakkozni, és régebben rendszeresen nyert újságokban megjelent sakkfeladványokon. Mivel magam is évtizedek óta hódolok e királyi sportnak, alighanem hamarosan összemérjük erőinket...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: