News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Magyar világújdonság segíti a látássérültek közlekedését az Etele Plazában

A járófelület alatt elhelyezett vezetősávot egy direkt erre a célra tervezett fehér „okosbot” érzékeli, a benne lévő eszköz pedig rezgéssel jelzi, merre kell menni.

Link másolása

hirdetés

Magyarország első okosplázájában a hazai tervezésű, világújdonságot jelentő rendszer, az Ariadné is segíti majd a látássérült és vak látogatókat a tájékozódásban. Az Etele Plaza szeptember 17-én nyitja meg kapuit a közönség előtt Budapest legnagyobb multimodális közlekedési csomópontjában.

A tervezők az Óbudai Egyetemen kifejlesztett Ariadné elektronikus vakvezető rendszert is beépítették és elérhetővé tették az Etele Plaza szinte egész területén a fehér bottal közlekedő látássérült és vak emberek számára. Az innovatív informatikai és mechanikai megoldásnak ez lesz a világpremierje is, hiszen első alkalommal működik majd kereskedelmi környezetben.

A találmány lényege, hogy a járófelület alatt egy olyan vezetősávot helyeztek el, amelyet egy speciálisan erre a célra tervezett fehér „okosbot” érzékel, a botban lévő eszköz pedig rezgéssel jelzi a vezetővonal irányát. A rendszer tesztelésében és optimalizálásában a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) is részt vett.

Az Ariadné megvalósításához a beruházó az Etele Plaza épületében a járólapok alatt összesen 4 km hosszúságú passzív jeladó vezetéket fektetett le, ami minden üzlethelyiséghez befut. Az RFID technológiával működő, aktív érzékelővel ellátott „okosbot”-ot a pláza két bejáratánál elhelyezett, egyedi fejlesztésű automata használatával lehet előzetes regisztrációt követően felvenni és letenni.

A fejlesztés következő fázisa, hogy a teljeskörű használatot lehetővé tevő alkalmazás segítségével úgy lehessen felprogramozni az okosbotot, hogy a célállomást beállítva kitérők nélkül vezesse el a használóját a kiválasztott üzletbe. Az új megoldás további előnye, hogy kiváltja a hagyományos, azaz a burkolaton elhelyezett taktilis vezetősávokat és figyelmeztető jelzéseket, ezért nem lehet benne megbotlani, illetve még a takarítás is egyszerűbb.

A látássérültek többsége a fehér bot használatához szokott hozzá, ehhez alkalmazkodik a fejlesztés is, amely a maga nemében egyedülállónak számít a világon. Kiemelten fontosnak tartjuk a fogyatékkal élők életminőségének javítását, több mint 10 éve működik az erre célra kialakított informatikai labor az Óbudai Egyetemen. Ez a fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a látássérültek biztonsággal mozoghassanak ebben a komplex belső térben. Nagy megtiszteltetés számunkra és büszkék vagyunk rá, hogy a Futureal partnere lehetünk ebben a komoly ingatlanfejlesztési projektben

– mondta Dr. Felde Imre, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese. Hozzátette: „az Óbudai Egyetem három munkatársa jegyzi az intézmény saját forrásaiból megvalósított fejlesztést, az ötlettől az Etele Plazában debütáló késztermék elkészítéséig mindössze egy évre volt szükség”.

hirdetés

Az 55.000 négyzetméteres központ az arany fokozatú Access4you Design & Building minősítést is megszerezte, így az egész épület akadálymentes, hozzáférhető környezetet biztosít a speciális igényű emberek, közöttük a fogyatékossággal élők számára.

„Az Etele Plaza megalkotásánál kiemelten figyeltünk arra, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyük. Ezért volt fontos számunkra, hogy a magyar fejlesztésű Ariadné rendszert a világon elsőként alkalmazzuk az épületben. Már nagyon várjuk, hogy szeptember 17-én megmutathassuk a nagyközönségnek is Magyarország első okosplázáját” – mondta Balástyai Márk, az Etele Plaza projektigazgatója.

A Futureal által fejlesztett Etele Plaza szigorú környezettudatossági szempontok szerint valósul meg. Budapest legnagyobb multimodális közlekedési csomópontjában, az Etele térnél található bevásárló- és szórakoztatóközpont már a tervezési fázisban megszerezte a BREEAM Very Good minősítést, amely a fenntarthatóság egyik legmagasabb szintjét képviseli.

Ennek megfelelően alakítják ki a komplexum zöldfelületeit is. A BREEAM minősítéssel összhangban külön figyelmet kap a könnyű megközelíthetőség biztosítása, a fényszennyezés, valamint a közvetlen környezeti terhelés minimalizálása, az időtálló anyagok beépítése és a hulladék újrafelhasználásának elősegítése is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szomorú képek: folyamatosan apad, a tavalyinál is alacsonyabb a Velencei-tó vízszintje
Az egy évvel ezelőtti szinthez képest 13 centiméterrel alacsonyabb a tóban a vízszint, és naponta 1-1 centinyi víz tűnik el a mederből.

Link másolása

hirdetés

Tavaly ezen a napon 90 centiméter volt a tó vízállása, most 77. Jelentősebb utánpótlás sajnos nem jön - írja az Időkép.

Tavaly szeptember végén már kritikus szintre apadt Velencei-tó. Télen némileg javult a helyzet, tavasszal volt olyan nap, amikor elérte a 100 centimétert a tó vízállása Agárdnál, azóta viszont ismét jelentősen romlott a helyzet.

A tartós szárazságnak és a meleg miatti párolgásnak köszönhetően újra több centimétert apadt a vízszint, szerda reggel Agárdnál 77 centimétert mutatott a vízmérce.

Összehasonlításképpen tavaly ugyanezen a napon 90 centiméter volt a vízszint, vagyis most 13 centiméterrel kevesebb. Mivel jelentős csapadék a következő időszakban sem jön, inkább csak szórványos záporok, zivatarok lehetnek, így pár héten belül a tavaly szeptemberi szint alá csökkenhet a vízállás a Velencei-tavon.

Annamucskai szerda reggel készült fotói Gárdonyból, az Időkép oldaláról:

A Vízügy napi adatai szerint naponta 1-1 centinyit veszít a tó a vízéből.

hirdetés

A halpusztulás megelőzése érdekében oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat. A vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt azonban szükség van a beavatkozásra. A napokban négy helyre telepítenek különböző szerkezeteket és egy mobil jármű is segíti majd a tó oxigén ellátását.

A területi vízügyi igazgatóság vezetője szerint rendkívül alacsony a vízszint, közel 50 centivel alacsonyabb most a tó, mint a minimális üzemi vízszint.

VIDEÓ: Levegőztetik a Velencei-tavat


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: