A legutóbbi hivatalos adatok szerint Irán a harmadik legfertőzöttebb terület a világon: csütörtökön 10 075 koronavírussal fertőzöttet tartottak számon az országban és 429 életet követelt a járvány. Ehhez képest az amerikai Atlantic statisztikai alapú becslése szerint legalább 590 ezer, de nagyobb valószínűséggel 1-8 millió közé tehető az iráni vírusgazdák valódi száma, írja a 444.hu.
A cég hét különböző statisztikai adatból hét különböző becslést hozott nyilvánosságra. A repülőutak alapján a vírus terjedést figyelembe véve már február 23-án legalább 18 300 iráni fertőzöttnek kellett lennie ahhoz, hogy az országhoz köthető 1-1 kanadai, libanoni és az Egyesült Arab Emirátusokban azonosított fertőzések bekövetkezzenek.
A második a koronavírusos kormánytagokból indult ki. Az iráni parlament 290 tagjából 23 fertőzött, ami 7,9 százalékos arányt jelent. A politikusok nem egymástól, hanem a választókerültben kapták el a betegséget. Így ha az egész népességre vetítik az arányszámot, akkor 6,4 millió beteg lehet az országban. A harmadik a köhögő kormánytagok számba vétele volt. Ezek alapján sem sokkal jobb a helyzet: így 7,2 százalék lehet a fertőzöttségi arány, ami 5,8 millió koronavírusos iránit jelent.
Közel 2 millió online önbevalló 9 százaléka ismerte fel magán a betegség jellemző tüneteit. Ebben az esetben az egész országra vetítve ez 730 ezer fertőzöttet jelentene. Az ötödik adat az evakuált kínaiakból indult ki: a 311 hazaszállított kínai 3,5 százaléka volt beteg. Abból kiindulva, hgy ez megegyezik a fertőzött irániak arányával, ugyancsak több millió vírusgazda a végeredmény.
A hazalátogató kanadai irániak arányszámából 590 ezer fertőzöttet becsültek, míg egy megtelt helyi kórház adatai alapján nagyjából 2 millióra becsülik az Iránban élő koronavírusos esetek valós számát.
A legutóbbi hivatalos adatok szerint Irán a harmadik legfertőzöttebb terület a világon: csütörtökön 10 075 koronavírussal fertőzöttet tartottak számon az országban és 429 életet követelt a járvány. Ehhez képest az amerikai Atlantic statisztikai alapú becslése szerint legalább 590 ezer, de nagyobb valószínűséggel 1-8 millió közé tehető az iráni vírusgazdák valódi száma, írja a 444.hu.
A cég hét különböző statisztikai adatból hét különböző becslést hozott nyilvánosságra. A repülőutak alapján a vírus terjedést figyelembe véve már február 23-án legalább 18 300 iráni fertőzöttnek kellett lennie ahhoz, hogy az országhoz köthető 1-1 kanadai, libanoni és az Egyesült Arab Emirátusokban azonosított fertőzések bekövetkezzenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellárMagyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.
Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.
A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.
Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.
„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.
A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.
A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.
„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellárMagyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.
Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.
Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.
A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.
A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.
Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.
Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.
Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.
Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.
A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.
A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.
„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.
Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”
A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.
Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.
A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.
A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.
A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.
A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.
A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.
A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.
„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.
Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”
A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter beavatkozott Brüsszelben, megváltozott az Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozat
A miniszterelnök egy négyórás vita után elérte, hogy módosítsák az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos záródokumentumát. A kormányfő kezdeményezésére az utolsó pillanatban került ki a szövegből az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.
Magyar Péter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy négyórás intenzív vita után sikerült lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Azt írta, a csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került, a nyilatkozat pedig a többhetes egyeztetés alatt a magyar javaslatokra sokat finomodott.
A kormányfő a bejegyzésében kiemelte a magyar diplomácia egyik eredményét.
„Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kapcsán kezdeményezésemre utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.”
Magyar szerint ez komoly eredmény, hiszen
„másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat”.
A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy „így is lehet, ha valaki nemcsak asztalt borogatni és félelmet kelteni jön, hanem igyekszik kompromisszumot találni”.
Múlt pénteken az uniós tagállamok megállapodtak az ukrán és moldáv csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett Alapvetések klaszterének megnyitásáról. A hivatalos kommunikáció szerint a folyamat nem gyorsított pályán, hanem érdemalapon halad, ami összhangban van a magyar kormány által is képviselt állásponttal.
Magyar Péter az első brüsszeli útja során jelezte, hogy elődjétől eltérő, konstruktív tárgyalási stílust kíván folytatni, elkerülve az indokolatlan vétókat és az olyan helyzeteket, mint amikor Orbán Viktornak a szavazás idejére el kellett hagynia a termet.
Magyar Péter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy négyórás intenzív vita után sikerült lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Azt írta, a csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került, a nyilatkozat pedig a többhetes egyeztetés alatt a magyar javaslatokra sokat finomodott.
A kormányfő a bejegyzésében kiemelte a magyar diplomácia egyik eredményét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
