News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kongresszus elé idézték a Facebook, az Apple, a Google és az Amazon vezéreit

A világ leghatalmasabb tech cégeinek vezetői hétfőn kellemetlen kérdéseket kaphatnak az antitröszt ügyekkel foglalkozó albiztottságban.
Fotó:Flickr - Steve Jurvetson - szmo.hu
2020. július 26.


Link másolása

hirdetés

Hétfőn az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának antitröszt albizottsága előtt megjelenik Jeff Bezos, az Amazon vezetője, Mark Zuckerberg, a Facebook első embere, Tim Cook, az Apple vezére és Sundar Pichai, a Google-t és a YouTube-t működtető Alphabet irányítója.

Ők négyen nagyobb hatalmat képviselnek, mint sok ország. Órási befolyásuk van arra, mi történik a világban, és vállalkozásaiknak szinte felfoghatatlan vagyona napról napra nő.

Az Amazon-vezér Jeff Bezos jelenleg a világ leggazdagabb embere. Vagyona a Bloomberg milliárdos-indexe szerint csak tavaly óta 70 milliárd dollárral gyarapodott. Birodalma összesen 184 milliárd dollárt ér. Egyetlen júliusi napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb, ami még soha senkivel sem fordul elő a világtörténelemben.

Bezos a koronavírus-járvány nagy nyertese, ami az e-kereskedelmet soha nem látott magasságokba repítette. Elképzelhető, hogy vagyonának értéke nemsokára a 200 milliárd dollárt is meghaladja.

hirdetés

Bár az Amazon-vezér a Washington Post tulajdonosaként érdekelt a médiában is, a közvéleményre a legnagyobb hatással mégsem ő, hanem Mark Zuckerberg van. Övé a világ legnagyobb közösségi oldala, a Facebook, aminek a népszerűségét még az adathalászási botrányok, és a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás gyanúja sem tudta megrengetni. Zuckerberg vagyonát a Bloomberg 91,1 milliárd dollárra becsüli, ebből 12 milliárd az idén jött neki.

Az üzleti szféra jelenlegi állapotára jellemző, hogy a toplista első 15 helyezettjéből csak kettő nem kötődik az amerikai technológiai iparhoz.

Hozzájuk képes Tim Cook „kispályás” a maga 650 milliójával, akárcsak a 600 milliós vagyonnal rendelkező Sundar Pichai. Az Apple és a Google vezetőiként azonban nekik is óriási befolyásuk van.

Az amerikai kongresszus most azt próbálja kideríteni, hogyan használják ezt a befolyást, ami elsősorban az általuk birtokolt felhasználói adatokon alapul.

Olyan kérdéseket feszegetnek majd, hogy megsértik-e a technológiai óriások a felhasználók magánszféráját, tudatosan teszik-e függővé őket, működésükkel elősegítik-e a gyűlöletbeszéd és a fake news terjedését, és piaci fölényüket felhasználják-e tisztességtelenül a konkurensek elfojtására.

Egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezek a gigacégek gyakorlatilag mindeféle tényleges kontroll nélkül működnek, nincsenek számukra megfelelő szabályozói korlátok, és nem kell tartaniuk valódi elszámoltatástól, miközben minden korábbinál nagyobb hatással vannak az életünkre.

Ezt a véleményt sok szakértő is osztja, köztük olyanok, akik korábban pont valamelyik techóriásnál dolgoztak vezetői pozícióban. A New York Times idézi például Tristan Harrist, a Google korábbi termékfilozófusát, a Center For Human Technology alapítóját, aki szerint

a mai világot a "figyelemgazdagság" mozgatja.

A technológiai óriások a bevételmaximalizálás érdekében mindent megtesznek azért, hogy minél hosszabb ideig megtartsák az emberek figyelmét, és nem törődnek a következményekkel.

A Facebook például azokat a híreket, bejegyzéseket teszi előrébb a hírfolyamba, amelyek nagyobb eséllyel ragadják meg az olvasók figyelmét, amelyeket többször osztanak meg, vagy amelyekre töbször kattintanak rá, függetlenül ezek valóságtartalmától. Minél megdöbbentőbb, minél szélsőségesebb egy nézőpont, annál nagyobb esély van rá, hogy odavonzza a tekintetet, hogy reakciókat vált ki, hogy kommentelik. Így az évek során egyre megszokottabbá válnak a szélsőségesebb, alapvető érzelmi reakciók kiváltására (gyülőletre, félelemre) építő tartalmak.

Az algoritmusok ráadásul arról is gondoskodnak, hogy minden felhasználó elsősorban a neki tetsző témákkal, megközelítésekkel találkozzon, ezeket ugyanis szívesebben fogyasztja, vagyis ezeknek az olvasásával/megnézésével hosszabb időt tölt. Emiatt véleménybuborékok jönnek létre, amikben egyre ritkábban tűnnek fel ellenvélemények, és amelyek megerősítik az előítéleteket.

Mindez a megosztottság növekedéséhez vezet, egy olyan társadalomhoz, amiben egyre nehezebbé válik a párbeszéd vagy a konszenzus. Mintha külön-külön világban élnénk, külön-külön igazságokkal.

Termékeiket a technológiai cégek rendkívül hatékonyan adják el. Pontosan ismerik a pszichológia eszköztárát, például azt, hogyan teszik függővé a játékosokat a nyerőgépek, és ezeket a módszereket használják a saját applikációikban is. A tetszik gomb például egyfajta jutalmazás, ami képes igazi függőséget kialakítani.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kihalhat az Antarktisz egyetlen őshonos rovara, ha tovább melegszik a bolygó
40 millió év alatt megtanulta, hogyan lehet túlélni a Föld legzordabb vidékén, de a klímaváltozás a kihalás szélére sodorhatja.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. július 03.


Link másolása

hirdetés

Egyetlen rovar él az Antarktiszon, egy árvaszúnyogfaj – írja a National Geographic. Néhány milliméteres, szárny nélküli szúnyogokról van szó, amelyek 40 millió év alatt kifejlesztettek egy technikát arra, hogyan élhetik túl a fagyos teleket.

Ezek a szúnyogok a nyári hat hónapban táplálkoznak algákkal és növényi részekkel. A tél beálltával viszont szándékosan elveszíti a testfolyadékai 70 százalékát, hogy a fagy pont alatt töltött időben ne károsodjanak a sejtjei a növekvő jégkristályok miatt.

Ebben az állapotban nem csinál semmit, nem mozog, nem eszik, csupán van.

Gondolhatnánk, hogy a melegebb idő nem jelent gondot nekik, de az évmilliók alatt kifejlesztett technikájuk a hideg telekre lett kitalálva. 1951-2000-es évek között évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, az Antarktiszon pedig a felmelegedés még jobban érinti a telet.

A melegebb időjárás pedig azt jelenti, hogy felgyorsul a rovarok anyagcseréje a hibernáció alatt, így hamarabb elfogynak az elraktározott energiáik, kevesebb példány éri meg a nyarat. Amelyek kihúzzák addig, kevesebb energiával vágnak neki a nyári hónapoknak, szaporodásra sem jut annyi erejük, így a következő generációkra is hatással van a felmelegedő tél.

hirdetés

A Functional Ecology nevű szaklapban írták le egy kutatás eredményeit, amely során megvizsgálták, hogy hogyan viselkednének az apró rovarok, ha melegebb lenne télen. Laboratóriumban helyeztek néhány példát -5 fokon (ez a hőmérséklet van a természetes telelőhelyükön is), valamint -3 és -1 fokon. A felébredő rovarok közül a -1 fokon telelők voltak a leglassabbak, energiahiánnyal küszködtek, kevesebb utódot nemzettek.

A kutatók megállapították, hogy a melegebb telek kevesebb utódot eredményeznek, így a faj szép lassan kihalhat.

Hozzátették, hogy a melegedés, a negatív hatása mellett, a rövidebb telek révén talán kicsit segítheti is majd az állatokat, mivel így többet tudnak táplálkozni az aktív időszakaikban, azonban az erősen kérdéses, hogy a két folyamat hatásaiban képes lehet-e kiegyenlíteni egymást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: