Klímabarát utazás: hogyan fedezzük fel a világot anélkül, hogy bántanánk?
Az egyik legnépszerűbb brit napilap, a The Guardian úgy döntött, hogy a témáról írt cikkek mellett saját 2019-es éghajlat-fogadalommal is igyekeznek motiválni olvasóikat, a sok kicsi sokra megy-felfogás jegyében.
A megmozdulásból szinte valamennyi munkatársuk kiveszi a részét, ki-ki a maga területén mutatja be, hogy milyen lépéseket tesz a klímaváltozás negatív hatásai ellen.
Az utazási rovat szerkesztője, Andy Pietrasik például arról írt, hogy a rugalmasabb utazás megközelítése miként teszi lehetővé számunkra, hogy élvezzük a bolygó felfedezését anélkül, hogy növelnénk szénlábnyomunkat.
Az ötletet az ihlette, hogy a lap nemrég bemutatott egy 10-es tipplistát a finn fővároshoz, Helsinkihez, melyben az is szóba került, hogy hogyan tudunk eljutni, majd hazatérni repülés nélkül.
Egy kommentelő azonban megkérdőjelezte a tanács életszerűségét:
"Szerintem el kellene ismernetek, hogy kissé hamis az az elképzelés, hogy az emberek majd vonattal és hajóval mennek Helsinkibe... Nagyon kevesen lennének hajlandóak arra, hogy a szabadságukból hat napot az utazásra áldozzanak. Egy egyszerűen nem egy praktikus javaslat"
- írta.
A The Guardian újságírója szerint az olcsó járatok számának növekedése az elmúlt húsz évben azt eredményezte, hogy annyira hozzászoktunk, hogy minden nyaralásra és hosszú hétvégére repülővel megyünk, hogy egy hosszabb út ötlete mostanra elképzelhetetlenné vált.
Maximalizálni szeretnénk az úticélon töltött időnket és minimalizálni az utazás időtartamát. De ezen lehet, hogy változtatnunk kéne - a bolygónk érdekében.
Egy másik olvasó teljesen más szemszögből közelítette meg a témát, mint elődje:
"A 70-es években szokás volt, hogy Európát vonattal (vagy busszal, vagy stoppolás) utazza körbe az ember. Sokszor utaztam Finnország és az Egyesült Királyság között vonattal, és ez nagyon kellemes élmény volt."
Ezzel a lap szerkesztője is teljes mértékben egyetért, szerinte az utazás varázslatos átalakulást hozhat az egyének és közösségek szempontjából.
Reméli, hogy az oldal a világ rejtett kincseinek, tapasztalatainak, ízeinek, perspektíváinak, felfedezésére ösztönzi az olvasókat, azonban fontosnak tartja azt is, hogy közben figyeljünk környezetünkre.
Az éghajlati veszélyhelyzet ellen azzal is tehetünk, ha kevesebbet utazunk repülővel.
A "flight shame", vagyis "repülési szégyen" mozgalomról már mi is írtunk.
A svéd gyökerű törekvés azért szökkent szárba, mivel bizonyított tény, hogy felszálláskor és leszálláskor a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás, ezért egyre többen csak akkor szállnak repülőre, ha az valóban indokolt.
John Vidal, környezetvédő újságíró a dilemmát egybefűzte a "flexitarian" diéta fogalmával, melynek lénye, hogy az emberek "drámaian" csökkentik a húsfogyasztásukat, de nem teljes mértékben - szerinte ugyanez a gondolatmenet szükséges a repülés terén is.
Szerinte nem az a cél, hogy egyáltalán ne repüljünk, hanem az, hogy kevesebbet. Ha mégis rászánjuk magunkat, akkor tegyük valóban rendkívüli és fontos okok miatt. Más eseteknél pedig válasszunk lassabb utazási formát.
Ennek nyomán a The Guardian utazási szekciója is elsősorban olyan úticélokra épül, melyeket könnyen meg lehet közelíteni vonattal vagy egyéb tömegközlekedéssel, és ez egyáltalán nem zárja ki az egzotikus, különleges élmények születését. Legyen szó egy európai bicikli-körútról, vagy görög, kompos nyaralásról.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!