JÖVŐ
A Rovatból

Kiszáradó európai folyók: egyszeri alkalom vagy ilyen lesz a jövő?

Hosszú távon a globális felmelegedés lassítása lehet a megoldás. Rövid távon azonban a kormányok döntései javíthatnak a kontinens folyóinak helyzetén.

Link másolása

A németországi Fekete-erdőtől a Fekete-tenger romániai partjáig 2898 kilométeren keresztül kanyarog Európa szívében a Duna. A tíz országon áthaladó folyótól emberek milliónak élete és megélhetése függ. Ám az idei nyár rendkívüli szárazságot és hőségrekordokat hozott, ami próbára tette a hajózásból, mezőgazdaságból, halászatból vagy éppen vendéglátásból élőket - írja a BBC.

A világ "legnemzetközibbnek" tartott folyójának partján helyezkedik el Zimnicea. A romániai kisvárosban emberemlékezet óta nem volt olyan alacsony a Duna vízszintje, mint az utóbbi hónapokban. A kiszáradt mederben megrepedezett az iszap, melyet az elpusztult halak és egyéb állatok tetemei borítottak. Mivel a hatalmas folyó szokásos nyári méretének felére csökkent, a nagyobb merülésű szállítóhajók tétlenül rostokolnak a kikötőkben. A helyiek eközben próbálják felfogni azt a kevés esővizet, ami a nyáron hullott. A szárazságnak talán csak a gyerekek örülnek egyedül, mert újabb területek nyíltak a játékra a visszahúzódó folyó partján.

A Duna apadása és a felmelegedése komoly gondot okoz az energiaellátásban is. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica például harmadával kevesebbet áramot állított elő a szokásosnál. Eközben a mezőgazdaságban működő vállalkozások szerint az aszály elvitte a termés ötödét.

Ez már csak azért is komoly gond, mert Románia a kontinens egyik legnagyobb búzatermelője, ráadásul az ukrajnai háború miatt február óta akadozik Európa búzaellátása.

Szerbia második legnagyobb településén olyan alacsony a Duna vízállása, hogy a lakók nyugodtan átgázolhatnak rajta. Ehhez hasonlónak pedig még a legidősebb újvidékiek sem voltak szemtanúi korábban.

Sosem látott szigetek emelkedtek ki a mederből, teljes kikötők maradtak egy csepp víz nélkül, és jónéhány éles lőszerekkel megpakolt II. világháborús német hadihajó bukkant elő a mélyből. A város környékén mezőgazdasági szükségállapotot hirdetett a kormány.

A helyzet odáig fajult, hogy mára a szárazság és az éghajlatváltozás a Duna menti településeken élők számára egzisztenciális veszélyt jelent. A folyótól távolabb élőkkel ellentétben a szemük előtt bontakozik ki a katasztrófa. A jelenség ráadásul egyáltalán nem csak a Dunára korlátozódik. Európa legtöbb folyója megsínylette a pokoli hőséget.

A tudósok szerint Európa kétharmada szenvedte meg az 500 éve nem látott aszályt, amit javarészt a globális felmelegedés okozott. A szárazság pedig a nyugati országok folyóit, így például a Loire-t, a Rajnát vagy a Pót is érintette.

Arra figyelmeztetnek, hogy ha a mostanihoz hasonló forró, száraz nyarak rendszeressé válnak, a kiszáradó vízi útvonalak némelyike már soha többé nem fog helyreállni.

Franciaországban egyenesen a valaha átélt „legsúlyosabb szárazságnak” nevezték a mögöttünk hagyott hónapokat. Az ország folyóit annyira kimerítette a csapadék nélküli forróság, hogy ma már több száz önkormányzat kamionokkal szállíttatja a településre az ivóvizet. A helyzetet tovább fokozza, hogy a folyókat tápláló gleccserek is rohamtempóban húzódnak vissza, ezzel pedig jelentősen átalakul a táj és a teljes ökoszisztéma.

Az aszály a gazdaságot is alaposan megtizedelte. A kontinens vízi útjain évente nagyjából minden uniós állampolgárra 1 tonna rakomány jut. Csak ezek a szállítmányok évi 80 milliárd dollárral járulnak hozzá a gazdasághoz. Mostanra azonban a Rajnában alig maradt elég víz, így a szenet, gázolajat vagy árukat szállító uszályok képtelenek voltak eljutni az ipar szempontjából létfontosságú németországi Ruhr-vidék kikötőibe. A tüzelőanyagok elmaradása ráadásul épp egy olyan időszakban következett be, amikor Oroszország is akadályozza Európa energiaellátását a háborús szankciók miatt.

A tudósok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy

a gazdaság mellett az élővilág is veszélyben lehet az alacsony vízállások miatt.

Minél kevesebb víz áramlik a hálózatban, annál inkább lassul a folyók áramlása, ami pedig akadályozza a sók oldódását. Végeredményben pedig mindez egyes fajok számára élhetetlenné teszi a környezetet, így például bizonyos halfajok, többek között a dunai lazac, a márna vagy a pénzes pér is kipusztulhatnak. A magasabb hőmérséklet ráadásul kedvezhet az algák terjedésének, ami pedig még nagyobb kárt okozhat a vizeknek.

Bár a kontinens legnagyobb folyóiról szóló sokkoló hírek terjedtek el a médiában, és mindenki elborzadva nézte a részben kiszáradt folyómedreket, valójában a legnagyobb kárt a kisebb folyók és patakok szenvedték el. Több olyan is akadt ezek között, melyben egyetlen csepp víz sem maradt. Márpedig ez azt jelenti, hogy a teljes élővilág kihalt, hiába jön akár heteken belül annyi csapadék, hogy vízzel teljen meg a meder.

Ehhez jön még hozzá az emberi tevékenység, vagyis az erdőirtás, a vizek szennyezése, a mezőgazdaság terjeszkedése és a vízpartok beépítése. Mindezek csak még érzékenyebbé teszik az európai folyókat a hőhullámokra, áradásokra vagy éppen az aszály miatti alacsony vízállásra.

Szakértők szerint a megoldás a globális felmelegedés hosszú távú lassítása lehet. Rövid távon azonban a kormányoknak gondoskodni kellene a vízi élőhelyek határozottabb védelméről, miközben foglalkozni kell a vízgyűjtő területek környezeti terhelésének csökkentésével is.

Szerencsére még megvannak azok a gleccserek, melyek a nagyobb folyók vízellátásról gondoskodnak csapadékmentes időszak esetén is. Ugyanakkor a tudósok szerint aggasztó, hogy ezek nagy része 30 éven belül teljesen elolvadhat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: