hirdetés

JÖVŐ

Kína sorra teszi rá a kezét a világ kobaltbányáira, pedig a kobalt a Teslákhoz is nélkülözhetetlen

Kongóban a kínaiak már megszerezték a világ legjelentősebb lelőhelyeit, dollármilliárdokat költöttek a vásárlásokra.
Fotó: Fairphone - Flickr - szmo.hu
2021. december 04.


Link másolása

hirdetés

A világ legnagyobb kobaltkincsével a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik. Itt folyik a világ kobalttermelésnek kétharmada.

A kobalt, amelyet általában a rézbányászat melléktermékeként hoztak korábban a felszínre, a legutóbbi időkig másodlagosnak számított a bányaiparban. A tiszta energia forradalma azonban mindent megváltoztatott. A nagy keresleti robbanás oka, hogy kobaltot használnak az elektromos autók akkumulátorában. Ez a szürke fém teszi lehetővé, hogy a kocsik hosszabb ideig mehessenek újratöltés nélkül. Emiatt a nagy autógyárak sorbanállnak érte.

Egy Teslához például 5 kilogramm kobalt kell. Több, mint a 400-szor annyi, mint egy mobiltelefonhoz.

A nemzetközi előrejelzések ugyanakkor a meglévő és épülő bányák kapacitása alapján 2030-ra, sőt, egyesek már 2025-re kobalthiányt jósolnak.

A világpiacot olyan események is befolyásolhatják, mint a júliusi dél-afrikai zavargások, amelyek éppen annak a kikötőnek a közelében zajlottak, ahonnan a kongói kobaltot szállítják. Ez azonnal felvitte a kobalt árát, és ez a tendencia azóta is folytatódik. Ez pedig tovább gyűrűzik az akkumulátorok árában is, ami veszélybe sodorja az elektromos autók árának versenyképességét.

Nem csoda, hogy hatalmas versengés kezdődött a kobaltkészletekért, és egyelőre úgy tűnik, ebben a versenyben Kína beelőzte az Egyesült Államokat.

A New York Times szerint mind az Obama-, mind a Trump-kormányzat tétlenül nézte, hogy a pekingi kormánytámogatást élvező China Molybdenum sorra megvásárolta az amerikai Freeport-McMoRantól a kongói kobaltbányákat. Mára a 19 kongói bányából 15 kínai kézben van.

hirdetés

A kínai nyomulás az amerikai lap szerint arra emlékeztet, amikor Henry Ford a 20. század elején elfoglalta az amazóniai gumiültetvényeket, hogy legyen elég alapanyag a fellendülő autógyártás igényeinek kielégítéséhez.

Idén júniusban a Fehér Ház már arra figyelmeztetett, hogy kínai növekvő dominanciája a kobaltpiacon akadályozhatja az amerikai elektromosautó-fejlesztéseket. Az Egyesült Államok most szövetségeitől, köztük Ausztráliától és Kanadától próbálja beszerezni a szükséges kobaltmennyiséget. Több autógyár, köztük a Ford pedig azon dolgozik, hogy lítium-vas-foszfát akkumulátorokat fejlesszenek ki, amivel csökkenthetnék a kobaltigényüket.

A kobaltért folyó versengésben Kína folyamatos afrikai jelenlétével és támogatásaival került helyzeti előnybe.

Az afrikai országok évek óta hozzájuk fordulnak segítségért infrastrukturális fejlesztéseikhez, cserébe legtöbbször természeti kincseiket ajánlják fel.

Jospeh Kabila kongói elnök 2006-os elnöki beiktatásakor például 6 milliárd dolláros egyezményt írt alá, amelynek keretében Kína utak, vasutak, elektromos hálózat, kórházak, iskolák építését vállalta az elszegényedett és háború által feldúlt országban, cserébe pedig Kongó hozzáférést biztosított 10 millió tonna rézhez és több mint 600 ezer tonna kobalthoz.

Sok választása nem volt a kongói vezetésnek, az Egyesült Államok akkoriban épp az afganisztáni és az iraki háborúval volt elfoglalva, a nemzetközi bankokat és nyugati befektetőket pedig elriasztotta a kongói korrupció és az emberi jogi helyzet. Mindez Kínának nem volt akadály.

Washington korábban úgy tartotta, hogy a korábbi kínai beruházások ötletszerűek voltak, és nem fenyegették komolyan az Egyesült Államok kongói érdekeit. 2015-re azonban nagyon is jól látható lett a kínai jelenlét a helyi infrastruktúrákban. Ehhez jöttek még az akkori kínai nagykövet látványos akciói: nagyszabású kosárlabda-tornát szervezett, kongói diákoknak kínai ösztöndíjakat adott, sőt még egymillió dollárt is felajánlott a kongói Ebola-járvány megfékezésére.

A helyieket ugyanakkor aggasztja, hogy Kína egész másképp viszonyul a biztonsági és környezetvédelmi követelményekhez, mint a bányák eddigi tulajdonosai.

Az egyik legjelentősebb lelőhely az ország délkeleti részén fekvő Kisanfu közelében található, amelyet a közelmúltban vásárolta meg egy amerikai cégtől egy kínai bányakonglomerátum. A közeli folyóba, ahová a nők mosni járnak, és amelyben vízilovak élnek, most vegyi anyagok ömlenek. Több dolgozó pedig azt állítja, hogy amióta a kínai cég a tulajdonos, drasztikus módon romlottak a biztonsági körülmények, és egyre több a baleset, amelyeket a bánya vezetése eltitkol.

Tenke Funguruméban, amelynek kiterjedése akkora, mint Los Angelesé, több mint 7000-en dolgoznak. A bányászok arra panaszkodnak, hogy a jobb munkákat egyre inkább kínaiak veszik át, a kongóiaknak pedig a veszélyesebb feladatok jutnak, és ott is egyre kevésbé törődnek a biztonsági előírásokkal. A New York Times riporterének biztonsági emberek elmeséltek olyan esetet is, amikor egy biztonsági öv nélkül dolgozó, majd a magasból lezuhanó bányászt nem a bánya kórházába, hanem egy magánklinikára szállítottak, majd megvásárolták a hallgatását.

Felmerültek közben fizetési problémák is.

Amikor ugyanis új lelőhelyeket tárnak fel, a tulajdonosoknak kötelessége tájékoztatni a helyi bányaügynökséget, és minden plusz tonnáért 12 dollárt fizetni a kongói államnak. A kinshasai hatóságok szerint azonban a Molybdenum nevű kínai cég ezt az előírást nem teljesítette maradéktalanul. Az új kongói elnök, Félix Tshisekedi vizsgálatot ígért.

Kínai kormánytisztviselők azt hangoztatják, hogy a két ország kapcsolata töretlen, és rendkívül előnyös Kongó számára. Thisekedi viszont egy interjúban úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy melyik külföldi nagyhatalom kezében van a kongói bányászat, hanem sokkal inkább az, hogy hazája miképp részesülhet majd a tiszta energia forradalma által generált jólétből.

Kisanfu és Tenke Fungurume mindenesetre valódi kincsesbánya.

Kisanfunak új, kínai tulajdonosa szerint annyi kobalttartaléka van, hogy az több százmillió elektromos Teslának elég lenne. Tenke Fungurume termelését pedig 2,5 milliárd dollár befektetéssel duplázzák meg két év alatt. Ha ez sikerül, évi 40 ezer tonna kobaltot bányászhatnak. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban tavaly mindössze 600 tonnát hoztak felszínre.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
hirdetés
JÖVŐ
Titokzatos, az élet jelenlétére utaló lila sziklákat talált a marsjáró
A különös kőzetek olyan titkokat rejthetnek, amelyek feltárják előttünk a vörös bolygó múltját.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. január 22.


Link másolása

hirdetés

A lila szín szinte mindenhol felbukkan, amerre a Perseverance marsjáró kutat - írja a National Geographic. Bizonyos köveken vékony, sima bevonatot képez, másokon pedig festékszerű foltokat fest. Egyes kőzetek úgy néznek ki miatta, mintha megfagytak volna.

A lilával bevonat sziklákat a Jezero kráterben találták meg, ahol 2021 februárjában landolt a Perseverance. A 28 mérföld széles Jezero valaha egy tó volt, kialakulását egy meteorit becsapódás okozta több milliárd évvel ezelőtt.

A lila színű bevonat különböző formájú és méretű sziklákon jelenik meg, és még a legapróbb kavicsokat sem kerülte el. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy mi okozza a különös jelenséget.

A legújabb felfedezés azért is nagyszerű, mert a titokzatos foltok eredete segíthet megfejteni a Mars múltjával kapcsolatos kérdéseket, beleértve azt is, hogy jelen lehetett-e egykor a bolygón az ősi élet. A kialakulásukkor fontos információkat kódolhattak magukba a környezet körülményeiről kémiai és ásványi összetételükben, így segíthetnek a tudósoknak rekonstruálni a bolygó múltját: ugyanis a Földön mikrobák segítettek kialakítani hasonló mintákat, így jelenlétük életjelre utalhat.

A sziklák repedései biztonságos menedéket teremthetnek a mikrobák számára a zord marsi környezetben, tápanyagot, napfény elleni védelmet és nedvességet biztosítva az egyébként száraz tájakon.

Az ilyen típusú lerakódások tanulmányozása abban is segíthet a tudósoknak, hogy jobban megértsék a világ működését. Választ kaphatnak példál arra, hogy mennyire univerzálisak a geológiai folyamatok, és hogyan változhatnak ezek bolygóról bolygóra.

A tudósok a távolból is vizsgálhatják a furcsa kőzeteket: a marsjáró lézerrel lő egy sziklára, így elpárolog egy kicsi a lila anyagból, ezáltal pedig meg tudják állapítani annak elemi összetételét.

Minden lézerlövés apró gödröket vés a bevonat felszínébe, miközben csattanó hangot ad ki. A Perseverance mikrofonja érzékeli a zajt és továbbítja a kutatóknak, így ők következtetni tudnak a kőzet bizonyos tulajdonságaira, például a keménységére is.

hirdetés

A jelenlegi állás szerint a lila réteg lágyabb és kémiailag különbözik az alatta lévő kőzettől. Vas-oxidot tartalmazhat, és úgy tűnik, hogy hidrogénben és esetenként magnéziumban gazdag. A hidrogén jelenléte arra utal, hogy a víz szerepet játszott a lila foltok kialakulásában, a vas-oxid pedig – a rozsdásodáshoz hasonlóan – a víz közreműködését jelezheti.

A foltok elhelyezkedése azonban egy kicsit rejtélyes.

A Perseverance jelenlegi útvonala nem tavi üledékeken, hanem kihűlő magmából képződött kőzeteken át vezet, így továbbra is bizonytalan, hogy ezek a sziklák mikor és hogyan kerültek egy kráter fenére, illetve mikor és hogyan érintkezhettek vízzel.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
63 millió forintért keresik a teljesen élethű robotok arcát
A Promobot robotjai képesek utánozni az arckifejezéseket, mozgatják a szemüket, a szájukat és az izmaikat is.

Link másolása

hirdetés

Több mint 600 arckifejezést képes utánozni az orosz Promobot szinte teljesen élethű robotja, írja a Yahoo. A robotok ezen felül mozgatják a szemeiket, szemöldökeiket, szájukat és az izmaikat is, valamint kérdésekre is képesek válaszolni.

"Mostantól mindenki bármilyen megjelenésű robotot rendelhet szakmai vagy személyes használatra" - jelentette be a vállalat igazgatótanácsának elnöke. Alekszej Juzsakov példaként hozta fel, hogy ezentúl akár egy élethű Michael Jordan is árulhatja a kosárlabdamezeket egy boltban, míg William Shakespeare a saját műveit olvashatja fel egy múzeumban.

Az orosz cég robotja elemzi az emberek beszédét, megtanulja a gyakran használt kifejezéseket, így akár teljesen személyre szabhatjuk a beszédstílusát is.

A Promobot jelenleg keresi a robotok általános arcát, aki a szállodákban, bevásárlóközpontokban és egyéb zsúfolt helyeken szolgálatba állított gépeknek kölcsönözné külsejét. A keresett személy neme és bőrszíne nem fontos, cserébe egy "kedves és barátságos" 25 év feletti arcot keresnek, akinek hajlandóak 200 ezer dollárt (kb. 63 millió forint) is fizetni, ha szabad felhasználásra átengedi egy életre az arcát a projekthez.

A győztes pályázóról előbb teljes, 3D-s modellt készítenek. Ezt követően legalább 100 órányi hanganyagot rögzítenek az illetővel, hogy a sorozatgyártott robotok minél tökéletesebben utánozzák a kiválasztott személy beszédstílusát. Végül a győztesnek kizárólagos licencszerződést kínálnak, mely a "megjelenésének korlátlan ideig történő használatára" jogosítja fel a céget.

hirdetés

A Promobot 2019 óta gyártja humanoid robotjait. A vállalat Észak- és Kelet-Európa legnagyobb szolgáltató robotikai gyártójának vallja magát.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják a metaverzumban – figyelmeztetnek a szakértők
Szerintük a terroristák az eddigieknél is könnyebben toborozhatnak majd új tagokat, és hatékonyabban hirdethetik szélsőséges eszméiket.

Link másolása

hirdetés

2022 a metaverzumról szól majd - állítottak szakértők a nemrég végetért technológiai kiállítás, a CES kapcsán. Nem véletlen, hogy Marz Zuckerberg is most látta elérkezettnek az időt, hogy a Facebook anyacégét átkeresztelje Metára. Csakhogy a metaverzum, vagyis a virtuális valóság veszélyeket is rejt magában, például új lehetőséget a terroristáknak.

Erre hívja fel a figyelmet három amerikai tanár, akik mind az omahai Terrorellenes Innovációs Technológiai és Oktatási Központ szakértői. A Conversation-ben megjelent cikkükben Joel S. Elson, Austin C. Doctor és Sam Hunter pszichológia-professzor azt írják, a felhasználók még sebezhetőbbé válhatnak azokkal szemben, akik ártani akarnak nekik.

Az egyik ilyen veszély, hogy a metaverzum megkönnyíti a szélsőségesek találkozását, toborzását, és még könnyebb lesz az új tagokat befolyásolni.

Az amerikai szakértők az Oath Keepers (Esküőrzők) nevű amerikai szélsőjobboldali milícia vezetőjének példáját hozzák fel: ma is el lehet olvasni az interneten Stewart Rhodes egy-egy kormányellenes cikkét, vagy megnézni a videóit, a jövőben viszont már Rhodes vagy mesterséges intelligencia-helyettese egy virtuális parkban ülhet potenciális híveivel, akiket jövőképével traktál.

De akár Oszama bin Ladent is feltámaszthatják.

A metaverzum ezeket a szélsőséges vezéreket felruházza azzal a képességgel, hogy virtuális ideológiai és szociális közösségeket tartsanak fenn, és növeljék befolyásukat. Ha pedig a terrorista szervezeteknek több tagjuk lesz, új módszerekkel tervezhetnek, koordinálhatnak és hajthatnak végre terrorakciókat.

hirdetés

Az erőszakos szélsőségesek hálózatépítését az is könnyítheti, hogy nem kell felfedniük magukat, elég ha egy általuk választott digitális avatarként jelennek meg a kezdeti időszakban, így csökkentve a lebukás kockázatát.

A kutatók szerint emellett a terroristák a metaverzumban létrehozhatják majd a célpontjaik virtuális mását, előre begyakorolhatják a támadást, menekülő-útvonalakat kereshetnek, vészterveket dolgozhatnak ki. Amikor a vezérük parancsot ad egy, a fizikai világban végrehajtandó akcióra, a csoportok sokkal felkészültebbek lesznek, mint a manapság.

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy

az új virtuális és kiterjesztett valóságú terek egyben új célpontokat is jelenthetnek. Bárkit, bármikor meg lehet támadni majd a valós és a virtuális világban egyaránt.

Például horogkeresztet rajzolhatnak zsinagógákra, megzavarhatnak nyilvános eseményeket, de beavatkozhatnak a valós élet olyan tevékenységeibe is, mint a bankolás, a bevásárlás vagy a mindennapi munka.

Újabb példák: egy virtuális térben rendezett megemlékezés 9/11-ről arra csábíthatja a szélsőségeseket, hogy újra lejátsszák a ikertornyok leomlását. De egy metaverzum-esküvőt is megzavarhatnak olyanok, akiknek bármilyen kifogásuk van a házasulandók ellen. Ezeknek a támadásoknak olyan pszichológiai hatásuk lehet, amely a valóságos világra is kihat.

Vannak, akik lebecsülik a virtuális és fizikai világ keveredésének veszélyeit, mondván, hogy az egész nem valóságos. De a játékiparban már most is óriási üzlet a virtuális dolgok, előnyök kereskedelme, ahol valódi pénz cserél gazdát. A Nike máris virtuális cipők eladására készül, és mások is követni fogják,

a metaverzum megsokszorozza az üzleti lehetőségeket.

A szerzők szerint hasznos lenne, ha a metaverzumban érdekelt nagy cégek leszögezzék: ott sem engedélyezik a gyűlöletkeltést vagy az erőszakot, és a szélsőségeseket kitiltják virtuális tereikből. Ugyanakkor ez már eddig sem sikerült túl fényesen az olyan közösségi oldalaknak, mint a Facebook, az Instagram vagy a YouTube. Az ezeket az oldalakat működtető algoritmusok ugyanis a szakértők szerint elsősorban a profittermelést szolgálják, mároedig a gyűlölködés és a megosztottság fokozódása nagyon is jó üzlet.

Ha viszont nem lehet elvárni, hogy a gyártók legyenek a metaverzum megbízható őrei, akkor a legkülönbözőbb embereknek és szervezeteknek kell összefogniuk az akadémiai kutatóktól, a fejlesztő informatikusokon át mindazokig, akiknek feladatuk a társadalom védelme. És bár a metaverzum teljes kibontakozása még néhány évig várat magára, már most mindenkinek fel kell készülnie az új valóságra – írják a nebraskai egyetem tanárai.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: