HÍREK
A Rovatból

Kifulladt a magyar gazdaság – Brutálisan rossz lett volna 2023 vége is, ha a mezőgazdaság nem húzza fel

Az ipar teljesítménye megint zuhant, és csak az aszálymentes év járult hozzá ahhoz, hogy az utolsó negyedévben stagnálást mutassanak a GDP-adatok. A háztartások fogyasztása is nagyot csökkent.


Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján - a gazdaság teljesítménye szintén nem változott – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől.

A második becslés nyers volumenindexe nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest – jegyezte meg a KSH.

A termelési oldalon az ipar, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza 2022 negyedik negyedévéhez képest.

Az elmúlt öt negyedévből csupán egyben tudott (negyedéves alapon) növekedni a GDP, kettőben stagnált, háromban pedig visszaesett - írta a Portfolio.

Az adatokat értékelve ízt írták, hogy a negyedik negyedéves stagnálás azért kellemetlen, mert az infláció és a kamatok csökkenésével, az energiaárak jelentős visszaesésével kalkulálva a a gazdaság megindult élénkülésének folytatódására lehetett számítani. Mindent összevéve az történt, hogy "a gazdaságot érő sokkok (energiaválság, élelmiszerár-robbanás, a választási túlköltekezés böjtje) eddig egy másfél éves parkolópályát hoztak a fejlődési trendben".

Ráadásul a negyedik negyedévben a gazdaság teljesítménye még mindig 2,5%-kal alulmúlta volna az egy évvel korábbit, ha a mezőgazdaság az aszályos 2022 után nem produkál egy sokkal jobb évet, tehát a jobb teljesítmény is csak bázishatáson alapult.

A hírre egyébként a forint némi erősödést követően újra egyéves mélypont közelébe került, az euróárfolyam 396 forint fölött volt ismét.

A lap egyébként elemzőkre hivatkozva borús képet fest a magyar gazdaságról, és gyakorlatilag minden területen negatív változásokat jelez előre.

Az MTI rengeteg plusz adatot hoz le, akinek kedve van, böngészhet köztük:

Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az alacsony bázist. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,0 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátásban történt. Az információ, kommunikáció teljesítménye 5,0, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5, a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott.

A GDP negyedik negyedévi volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal). Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,0 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 4,6 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 3,8 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,8 százalékkal nagyobb lett. A végső fogyasztás 0,2 százalékkal gyarapodott.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a negyedik negyedévben 3,0 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett.

A feldolgozóiparban és az ingatlanügyleteknél csökkent a fejlesztések volumene, míg a szállítás, raktározás területén stagnált. A bruttó felhalmozás 13,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 4,1 százalékkal kisebb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 809 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene 9,0 százalékkal, az exporté 4,7 százalékkal csökkent. A külkereskedelemi áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal esett, a kivitel 6,6 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja 3,0 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.

A GDP nyers volumene változatlan maradt 2023 negyedik negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege és 0,1 százalékponttal a végső fogyasztás, míg a bruttó felhalmozás 4,2 százalékponttal mérsékelte azt.

A negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 4,2, a szolgáltatásoké 1,5 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 1,6, az iparé pedig 1,9 százalékkal csökkent.

A háztartások fogyasztási kiadásának volumene 0,8, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,9 százalékkal emelkedett, míg a közösségi fogyasztásé 0,7 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében 2,0, illetve 2,3 százalékkal csökkent.

2023-ban a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,7 százalékkal az előző évhez képest. A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt, miközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett.

A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1,0 százalékponttal mérsékelte.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent.

A végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 14,4, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,7 százalékkal visszaesett. Az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.

A végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét – közöle a KSH.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence Magyar Péternél és a leendő belügyminiszternél járt, rendvédelemről beszélgettek
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy Pósfai Gáborral és Szabó Bence századossal a rendvédelem előtt álló kihívásokról, feladatokról egyeztetett. Szabót korábbam a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hívta dolgozni.


Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.

A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.

A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.

Szabó Bence a Gundalf-ügyként elhíresült titkosszolgálati botrányból lehet ismerős. Ő az a korábbi NNI-s százados, aki a sajtóval megosztott információkat a Tisza Párt informatikusai elleni állítólagos szolgálati akcióról, mely során kamu pedofilgyanúval tartottak házkutatást az ellenzéki párt IT-szakembereinél. A kitálalása után a rendőrt retorziók érték, felmentették pozíciójából, Pintér Sándor belügyminiszter pedig árulónak nevezte.

Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy szívesen látná valamilyen kormányzati pozícióban Szabó Bencét. Azt mondta, hogy a hamarosan megalakuló korrupcióellenes kormányszerv, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban számít az exnyomozó szakértelmére.

Pósfai Gábort Magyar Péter még tavaly mutatta be a TISZA Párt operatív működésének vezetőjeként, aki a Decathlontól érkezett a párthoz.

Pósfai Gábor szerepe azóta megváltozott: Magyar Péter tegnap jelentette be, hogy őt kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére, a rendvédelem és a sport felügyeletével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Kúria kimondta a végső szót, jogerős a Tisza kétharmados győzelme
A Kúria elutasította az április 12-i országgyűlési választás eredménye ellen benyújtott utolsó két jogorvoslati kérelmet. A döntéssel véglegessé vált a mandátumok eloszlása is.


Pont került az áprilisi országgyűlési választás végére: a Kúria pénteken elutasította az utolsó két jogorvoslati kérelmet is, ezzel jogerőssé vált a választás eredménye, a Tisza Párt kétharmados győzelme.

A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Párt 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képviselővel rendelkezik. A jogerős listás eredmények szerint a Tisza a szavazatok 53,18 százalékát, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékát, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékát szerezte meg, más párt nem érte el a bejutási küszöböt – írta a Telex.

A mai döntéssel lezárult a jogi folyamat, miután a bíróság az egyik, országos listás eredményt támadó beadványt formai hiányosságok miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A másik kérelmet Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke nyújtotta be.

Toroczkai arra hivatkozott, hogy a Meta még a kampány előtt megszüntette a hozzáférését a Facebook- és Instagram-fiókjához, oldalait pedig törölte. A Kúria ezt a panaszt azért nem találta megalapozottnak, mert az nem a szavazatok összesítésének folyamatát, hanem a kampánytevékenységet érintette.

Ahogy azt korábban megírtuk, 36 év után nem lesz parlamenti képviselő Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos sem.

Rajtuk kívül nem ül be a parlamentbe többek között Rogán Antal, Németh Szilárd, Kubatov Gábor, Semjén Zsolt és Menczer Tamás sem.

A jogerősítésig vezető út a választás napján, április 12-én kezdődött. A végeredmény április 18-án, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatok összeszámlálása után alakult ki, ami a Tisza Pártnak további négy mandátumot hozott. Három egyéni választókerületben is fordítani tudtak, egy további helyet pedig a töredékszavazatokból szereztek meg. Az egyéni választókerületi eredmények múlt szerdára mindenhol jogerőssé váltak, ami után a Nemzeti Választási Bizottság még aznap megállapította az országos listás végeredményt, ezt támadták meg a Kúrián.

A Tisza Párt már a kormányzásra készül. Magyar Péter csütörtökön bejelentette a leendő igazságügyi és belügyminiszterét, ezzel teljessé vált a 16 miniszterből álló leendő Tisza-kormány.

A pártelnök már a választás másnapján sürgette a hatalomátvételt, és felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt az Országgyűlés mielőbbi összehívására. Az államfő azóta döntött: az új parlament alakuló ülését május 9-én 10 órára hívta össze.

A választás napján a A DE Akcióközösség és a Tisza Párt civil hálózatának koordinátorai szerint több száz visszaélést dokumentáltak, és fellépésükkel több ezer potenciális csalást akadályozhattak meg.

A választás végeredménye történelmi rekordot is hozott: a Tisza Párt több mint hárommillió listás szavazatot kapott, míg a Fidesz–KDNP négy év alatt közel egymillió szavazót vesztett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid külföldi segítséget is kérne a MÁV nyári felkészüléséhez
A közlekedési miniszteri poszt várományosa a MÁV-ot a nyári szezonra való felkészülésre utasítaná. Vitézy szerint a 40-60 éves járműpark miatt minden elérhető erőforrásra szükség van.


Vitézy Dávid a Facebookon számolt be arról, hogy május 1-jén Kelenföldön járt, ahol beszélt a szolgálatban lévő vasutasokkal. A leendő miniszter szerint azonnali lépéseket kell tenni a balatoni vasúti szolgáltatás javítása érdekében, és ígéretet tett az utastájékoztatás megújítására is, mondván, a problémák eltitkolása helyett őszinte kommunikációra van szükség.

Vitézy közben ötleteket és javaslatokat is gyűjtött arról, hogyan lehetne már idén nyáron javítani a balatoni vasúti szolgáltatást.

A leendő miniszter szerint a helyzetet egy nehéz örökség határozza meg.

Úgy látja, „a magánkézbe játszott MÁV járműjavítókban a hazai adófizetők pénzén a magyar vagonok főjavítása helyett orosz-egyiptomi bizniszekben utaztak, és a Dunakeszi járműjavítót csődbe is vitték.”

Ennek következményeként szerinte mára több az üzemképtelen InterCity-kocsi, mint pár éve ilyenkor. Hozzáteszi: „Hosszú évek óta nem történt semmilyen érdemi távolsági járműbeszerzés, Lázár János mindent leállított, 40-60 éves kocsikkal kellene megfelelnie a MÁV-nak a XXI. századi elvárásoknak, ami nyilván lehetetlen.”

A hosszú távú megoldás Vitézy szerint egyértelmű: „új járművek, beruházások, átgondolt fejlesztések – ezen azonnal dolgozni is kezdünk.” Ám úgy véli, addig is cselekedni kell.

„Azt fogom kérni a MÁV vezetésétől, amint erre a kormány megalakulását követően már közlekedési és beruházási miniszterként nyílik majd lehetőségem, hogy az idei nyárra minden rendelkezésre álló eszközzel, erőforrással készüljünk fel – és ha kell, ne szégyelljünk segítséget kérni az európai társvasutaktól sem.”

Legalább ennyire fontosnak tartja az őszinte kommunikációt.

Azt írja, „ha gond van és nem minden a tervek szerint alakul, mondjuk el az utasoknak őszintén, minden lehetséges csatornán - a problémák eltitkolása, a késési statisztikák letagadása és a Vonatinfó térkép betiltása helyett.”

A posztját azzal zárja, hogy reális elvárásokat kell támasztani. „Azt is őszintén ki kell mondanunk: egyik napról a másikra a magyar vasúti közlekedés ilyen örökség mellett biztosan nem lesz tökéletes. De egy dologban mindenki biztos lehet: amit ebből az örökségből rövid távon biztonsággal ki lehet, azt a vasutasokkal közösen ki is fogjuk hozni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapitány István: Visszaállítjuk a szülészorvos-választást
A leendő gazdasági és energetikai miniszter a népességfogyás megállításáról beszélt. Szerinte az alacsony születésszám jelzés arról, hogy sokan nem mernek vagy tudnak gyermeket vállalni, aminek szerinte érthető okai vannak.


Kapitány István, a Tisza-kormány leendő gazdasági és energetikai minisztere a közösségi oldalán írt arról, hogy 1949 óta 2025-ben született a legkevesebb gyermek Magyarországon. Állítása szerint ezzel megdőlt a 2024-es negatív rekord is.

„A 72 ezer született gyermek nem csak egy statisztika, hanem egy jelzés arról, hogy sokan nem mernek vagy tudnak gyermeket vállalni, aminek valljuk be érthető okai vannak” – állítja.

A politikus szerint napjainkban sok nőnek kell egyszerre helytállnia a munkahelyén és a magánéletében is. Úgy látja, a nők dolgoznak, szerveznek, gondoskodnak, helytállnak, miközben gyakran kevés valódi segítséget kapnak.

„Ez hosszú távon fárasztó, igazságtalan, és nem is lehet erre építeni egy jól működő társadalmat” – írta.

Kapitány István felvázolta, milyen országot szeretnének: „Egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a munka és a család nem egymás rovására megy. Ahol a munkahelyek figyelembe veszik az élethelyzeteket. Ahol a gyerekvállalás nem hátrány, hanem megbecsült döntés. Ahol a nők ugyanazért a munkáért ugyanazt az elismerést és ugyanazt a bért kapják.”

A TISZA szakértője konkrét ígéreteket is megfogalmazott a helyzet megoldására.

„Ezért támogatjuk a családbarát munkahelyeket, biztosítjuk az emberséges szülészeti ellátásokat és hatékony meddőségi kezeléseket vezetünk be, visszállítjuk a szülészorvos választást!”

– jelentette ki. Posztját azzal a gondolattal zárta: „A TISZA-val egy olyan országot építünk közösen, ahol nem kell választani a munka és a család között.”

A TISZA Párt korábban már bemutatta a „100% családprogram” nevű javaslatcsomagját, amelyben többek között a családi pótlék és az anyasági támogatás duplázását, valamint a GYES és a GYED jelentős növelését ígérték, továbbá a CSOK és CSOK Plusz visszafizetési kötelezettségének eltörlését válás esetére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk