Két éven belül megpecsételődhet az amazonasi esőerdő sorsa – a legrosszabb forgatókönyv válhat valósággá
Az erdőirtás szárnyalása és a brazil elnök pusztító politikája veszélyes fordulópont közelébe sodorhatja az Amazonas esőerdejét, írja a The Guardian.
Ha eléri ezt a pontot az esőerdő, onnantól már képtelen lesz a fenntartásához elegendő esőt termelni, így a terület fokozatosan kiszáradhat, szavanna alakulhat ki a helyén. Ennek következtében több milliárd tonna széndioxid kerülhet a légkörbe, jelentősen felgyorsítva a globális felmelegedést, ráadásul mindez alapjaiban változtathatja meg Dél-Amerika időjárását.
A szakpolitikai figyelmeztetést Monica de Bolle, a washingtoni Peterson Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet vezető munkatársa tette közzé. Az éghajlattal foglalkozó tudósok körében a jelentés vitákat váltott ki: egyesek szerint a csúcspontig még legalább 15-20 év van hátra, mások szerint viszont hűen tükrözi azt a veszélyt, amit Bolsonaro politikája jelent az esőerdő túlélésére.
A szakpolitikai összefoglaló megjegyezi, hogy a brazíliai űrkutató intézet szerint az augusztusi erdőirtás 222 százalékkal haladta meg a 2018 augusztusit. Ha az INPE jelentése helytálló, akkor az idén január és augusztus között erődirtás mértékének növekedése már 2021-ben elérheti a fordulópontot.
Ugyanakkor az egyik vezető brazil éghajlatkutató megkérdőjelezi de Bolle számításait. Carlos Nobre nem tartja elképzelhetőnek, hogy az erdőirtás mértéke az idei 18 ezer négyzetkilométerről 2021-re elérje a 70 ezret. Szerinte a pusztítás ilyen mértékű előrejelzett növekedése inkább gazdasági, mintsem ökológiai kalkulációnak tűnik. Nobre tavaly jóval későbbre tette egy tudományos írásában ezt a fordulópontot.
"Az Amazonas esőerdejének 17 százalékát már kiirtották, vagyis ugyanezzel az ütemmel számolva 15-20 év alatt érhetjük el, hogy a terület 20-25 százalékát ne borítsa már erdő. Nagyon remélem, hogy Monica de Bolle téved. Ha mégis igaza van, az a világ végét jelentheti" - tette hozzá a tudós.
Ezzel szemben a fairfax-i George Mason Egyetem professzora helytállónak nevezte de Bolle becslését. Thomas Lovejoy úgy véli, hogy a globális felmelegedés, az egyre nagyobb mértékű erdőirtás és Amazonas-medencében egyre szaporodó tüzek felgyorsíthatják a folyamatot.
Monica de Bolle a tanulmány végén javaslatokkal is előállt: megoldás lehet szerinte a helyzetre ha a brazil állami bankok csak olyan vállalkozásoknak folyósítsanak hitelt, melyek a szigorú környezetvédelmi törvényeknek is megfelelnek.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
