News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Jönnek az önállóan gyilkoló tengeralattjárók, sokan tartanak tőle, hogy háborút robbanthatnak ki

Az amerikai haditengerészet a 25 méter hosszú, Orca típusú robot-tengeralattjárókat szerelheti fel először a bevetéshez szükséges mesterséges intelligenciával.
Fotó: Boeing - szmo.hu
2020. május 08.


Link másolása

hirdetés

CLAWS a fedőneve az amerikai haditengerészet kutatási programjának, amelynek keretében olyan autonóm tengeralattjárókat fejlesztenek ki, amelyek egy fedélzeti mesterséges intelligencia segítségével akár emberi beavatkozás nélkül is képesek lesznek harci cselekményekre.

Az amerikai Tengerészeti Kutatási Hivatal (ONR) költségvetési dokumentumaiból kiderül, hogy

A CLAWS tengeralattjáróit olyan szenzorokkal és algoritmusokkal szerelik fel, amelyek révén önállóan tudnak majd bonyolult küldetéseket végrehajtani, például kicselezhetik a tengeralattjáró-elhárító rendszereket, vagy megsemmisíthetnek ellenséges célpontokat.

A terv részleteit titokban tartják, csupán az illetékes amerikai kongresszusi bizottságokat tájékoztatták. Még azt sem árulták el a New Scientist megkeresésére, hogy a CLAWS rövidítés mit takar. (Maga a szó „karmokat” jelent.)

Jelenleg kétféle önjáró tengeralattjáró van hadrendben az Egyesült Államok haditengerészeténél. Az UUV rövidítéssel jelzett kisméretű, ember nélküli víz alatti járműveket elsősorban felderítésre és aknatelepítésre használják. Ezeket közvetlenül egy operátor irányítja kommunikációs kábelen keresztül, mert a rádiójelek nem képesek áthatolni a vízen.

hirdetés

VIDEÓ: így fest egy UUV

A másik típus korlátozott intelligenciával rendelkezik, így egyszerű feladatokat emberi irányítás nélkül is el tud végezni. Képes például egy szenzort elhelyezni a tengerfenéken egy meghatározott helyen. A bonyolultabb parancsokhoz viszont már egy operátorra és kommunikációs kapcsolatra van szüksége.

A haditengerészet azonban a közelmúltban sokkal nagyobb robot-tengeralattjárókat rendelt a Boeing cégtől. Az Orca (gyilkos bálna) névre hallgató járművek az első tervrajzokról készült fotók alapján körülbelül 25 méter hosszúak és több mint 50 tonnásak lesznek, 12 torpedóval szerelik fel őket, és képesek lesznek akár 90 napos missziókra is egyetlen üzemanyag-feltöltéssel.

A CLAWS-programba bevont Orcák képesek lesznek önmaguk is felkutatni és elsüllyeszteni célpontjaikat.

VIDEÓ: így néz ki az Orca

A CLAWS-tervről először 2018-ban lehetett hallani, amikor az amerikai haditengerészet javaslatokat kért „nagy és különösen nagy méretű vízalatti járművek önállóságának javítására”. Ebben szerepelt az Orca is. Akkor azonban nem volt szó fegyverekről, hanem olyan látszatot keltettek, mintha a CLAWS-tengeralattjárókat óceáni adatgyűjtésre akarnák felhasználni.

Ha a CLAWS prototípusa beválik, akár már 2022 nyarán telepíthetik az Orcákra és más nagyméretű robot tengeralattjárókra.

Veszélyes fejleménynek tartja a CLAWS-t Stuart Russell, a Berkeley egyetem számítógéptudósa, aki rendszeresen kampányol a gyilkos robotok ellen. Meggyőződése, hogy egy fegyverekkel felszerelt, teljesen autonóm járművel nagymértékben növekszik egy háborús konfliktus véletlen eszkalációjának kockázata.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Októbert hozott a durva aszály – őszi színekbe borult a Bükk a kiszáradó fák miatt
A szárazság olyan mértéket öltött, hogy a levelek elsárgultak a Bükkben.

Link másolása

hirdetés
Sárgulnak és hullanak a falevelek a Bükkben. Akkora a szárazság, hogy már most olyan mintha ősz lenne.

- írja közösségi oldalán a Lillafüred Online, és drónfelvételekkel is illusztrálta az aszály miatti kiszáradást.

A posztból az is kiderült, hogy Felsőhámorban és Lillafüreden már seperni kellett a lehullott faleveleket, melyek azért száradtak ki, mert az átlagos csapadékmennyiség töredéke, mindössze 140-160 mm hullott január elejétől mostanáig ezen a területen.

Mihók István, az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti vezérigazgató-helyettese a Lillafüred Online kérdésére elmondta:

A fiatal erdősítésekben jelentős aszálykárok keletkeztek, természetesen itt a hiányzó csemetéket az őszi-tavaszi erdősítési szezonban pótoljuk. Azonban már az idős fák lombjának külső pereme, olykor a teljes lombkorona is elkezdett száradni, ami már a szakembereken kívül az erdőt látogató turistáknak is szembetűnő.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: