A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”
Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”
– jelentette ki az informatikus.
Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi figyelmeztetés vagy nem volt komoly, vagy csupán a megfélemlítését szolgálta. Szerinte a történtek után úgy tűnik, „ők maguk sem veszik komolyan” a titoktartást. Hrabóczki úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy „az egész csak egy hazugság volt, hogy befenyítsenek.” Emiatt érezte úgy, hogy már nincs miért hallgatnia, és megoszthatja a történetét a nyilvánossággal.
A teljes interjú a 444-en látható majd.
Orbán Viktor szerint nem hős, hanem balek Szabó Bence, az a nyomozó, aki nyilvánosságra hozta az Alkotmányvédelmi Hivatal Tisza Pártot érintő akcióinak részleteit – írta ma a 24.hu. A miniszterelnök Hont András műsorában beszélt arról, hogy a nyomozó azért balek, mert azt hitte, egy politikai párt elleni akcióban vesz részt, miközben valójában „egy kémelhárítási ügyben van benne”.
A kormányfő kifejtette, hogy a titkosszolgálatok Magyarországon csak információt gyűjthetnek, nyomozati cselekményt nem végezhetnek, ezért kitalált ügyekkel is rávehetik a nyomozószerveket, hogy eljárást indítsanak. Orbán szerint ilyenkor a nyomozás résztvevői nem látják a teljes képet, és nem tudják, hogy egy nagyobb művelet részesei.
– mondta a miniszterelnök.
Orbán állítása szerint Ukrajna kémeket és informátorokat telepített a politikába Magyarországon és más országokban is, amit a magyar szolgálatok nyomon követnek. Azt is megerősítette, hogy a Tisza Pártot érintő akció is egy ilyen kémelhárítási ügy volt. Arra a kérdésre, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pedofilképekre hivatkozva terelte-e rá a nyomozókat a párt informatikusaira, a miniszterelnök úgy reagált: „Kifejezetten helyes, hogy a titkosszolgálat olyan feladatot adott a rendőrségnek, amelynek az értelmét csak ők látják át. Ez teljesen rendben van.” Hozzátette, a kémkedés az államközi érintkezés része. „Kémkedni, mindenki kémkedik, ez az államközi érintkezés része, lehet, hogy senki sem szereti, nem dicsekszik vele, de így működnek az államok” – fogalmazott.
A kormányzati állásponttal szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke múlt héten hősnek nevezte a volt nyomozót. Az ellenzéki politikus szerint a hatósági fellépés politikai indíttatású volt, és a házkutatás körülményei is hatósági visszaélésre utalnak. Ezt az értelmezést erősíti a Direkt36 korábbi oknyomozó cikke is, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására, hamis indokkal tartottak házkutatást a Tisza Párt informatikusainál.
Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.
Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.
Szijjártó Péter elismerte, hogy szokott egyeztetni Lavrovval, de szerinte ez „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlat, és nemcsak az orosz, hanem az amerikai, török és izraeli partnereket is tájékoztatja. A miniszter szerint az üléseken semmi titkos nem hangzik el, videójában pedig úgy fogalmazott: „Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”
Ennél szigorúbb az „EU-RESTRICTED” szint, amely már hivatalos minősítés, és olyan információkat takar, amelyek kiszivárgása kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy egy tagállam érdekeire. Léteznek ennél is magasabb, CONFIDENTIEL, SECRET és TOP SECRET minősítésű fokozatok is. A tanácsi szabályok szerint az ilyen, akár alacsonyabb besorolású információk továbbítása harmadik országok felé is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet és ellentétes az EU működési protokolljával.
Fontos, hogy arra egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy Szijjártó Péter konkrétan minősített, tehát legalább EU-RESTRICTED szintű információt adott volna át. A nemzetközi sajtóban megjelent értesülések a zárt ajtók mögött elhangzottak rendszeres, időzített továbbításáról és az emiatt kialakult bizalmi válságról szólnak.
A botrány várható következménye, hogy a tagállamok még gyakrabban tartanak majd szűkített körű egyeztetéseket az igazán érzékeny kérdésekről, részben kizárva ezzel Magyarországot a bizalmas információáramlásból. A vita tehát nem csupán arról szól, hogy elhangzott-e a legmagasabb szintű titok, hanem arról, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalási pozíciók, taktikai lépések és belső viták rendszeres megosztása egy harmadik országgal önmagában mennyire sérti az uniós egységet és bizalmat.
Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.
Magyar Péter szerint
Úgy véli, ennek ellenére „ezeket az állításait a szolgálatok készpénznek vették, majd megvágva nyilvánosságra hozták a Nemzetbiztonsági Bizottság által tárgyalt jelentést. Ebből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése teljesen alkalmatlan, vagy politikai kéziirányítással működik”. Magyar szerint az eset azt bizonyítja, hogy az „állampárt politikai komisszárjai teljesen behálózták a titkosszolgálatokat”, a szervek pedig szakmailag is leszerepeltek.
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. „Ezért is fog 13 nap múlva megbukni a Fidesz: mert azt hiszik, érinthetetlenek, mindent megtehetnek” – fogalmazott, majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.
Magyar Péter szerint az ügyben emberéletekkel is játszanak, példaként említette Szabó Bence százados és a 19 éves informatikus sorsát.
– idézte a Ludas Matyi-hasonlatot.
Bejegyzését azzal zárta, hogy ezeknek az embereknek többjük van, mint a NER politikusainak: „hazaszeretetük, becsületük, szívük és eszük. És végül ez számít. Ilyen emberek sokaságával fogjuk újjáépíteni Magyarországot - velük építünk működő és emberséges hazát.”
Az ügy azután robbant ki, hogy a Direkt36 oknyomozó cikkben tárta fel, hogy 2025 nyarán az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A hatósági fellépés egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján indult, de a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat. A nyomozás ehelyett egy, a Tisza Párt informatikai rendszerei elleni akcióra utaló jeleket tárt fel, amelyben egy „Henry” fedőnevű személy beszervezési kísérlete is szerepet játszott.
A Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága március 24-én egy összefoglalót hozott nyilvánosságra, amelyben ukrán kapcsolatokat említettek, ezt a kormánymédia és több politikus is hangsúlyozta. Néhány nappal később, március 28-án a kormány összevágott részleteket tett közzé a „Gundalfként” ismert informatikus AH-s meghallgatásáról, ukrán beszervezésre utalva. Erre reagálva jelent meg március 30-án a 444-en az az interjú, amelyben a fiatalember azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat, mert számított a felvételek politikai célú felhasználására, és tagadta, hogy járt volna az észt vagy ukrán nagykövetségen.
Az ügy másik fontos szereplője Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni osztályának volt századosa. Szabó névvel és arccal nyilatkozott arról, hogy az AH szokatlanul intenzíven próbálta befolyásolni a Tisza Párt informatikusai elleni eljárást. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
