prcikk: „Ez az egész sokkal többről szól, mint hogy ne használjunk eldobható evőeszközöket” | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

„Ez az egész sokkal többről szól, mint hogy ne használjunk eldobható evőeszközöket”

A HighVibes Magyarország első zero waste rendezvényszervezőjeként hirdeti magát. Egyik alapítójukkal beszélgettünk arról, mit jelent ez a gyakorlatban.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. május 30.



Pécsi Szabolcs már korábban is üzleti rendezvények szervezésével foglalkozott, 2019 végén viszont megfogalmazódott benne és cégtársában, hogy specializálódniuk kellene egy konkrét területre.

Mivel a magánéletükben mindketten egyre tudatosabban és fenntarthatóbban éltek, a szakmájukban viszont ez akkor még szinte egyáltalán nem volt jellemző – konkurenciát sem találtak –, arra jutottak, hogy megpróbálják betölteni a piaci rést. Így alakult meg a HighVibes.

„Elkezdtük a nulláról felépíteni és végiggondolni a folyamatokat, amelyek mentén rendezvényt szervezünk, ezzel átalakítva a saját addigi működésünket is”

– meséli. A pandémia alatt kapacitásuk is volt képezni magukat ezen a téren, egyik kollégájuk több nemzetközi online képzést is elvégzett a témában.

Rájöttek, hogy bár sok mindent tudnak, bizonyos területeken vannak náluk sokkal hozzáértőbb civil szervezetek is. Ezért felvették a kapcsolatot például a WWF-fel és Felelős Gasztrohőssel, hogy az ő tudásukat is lefordítsák rendezvényes nyelvre.

Alig pár év alatt lett az egyik legfontosabb szempont

Pécsi szerint már nem igaz, hogy a környezetvédelem csak viszi a pénzt és csökkenti a nyereséget. Fontosnak tartja leszögezni azt is, hogy nem sokkal kerül többe, ha valaki ilyen szemlélet mentén dolgozik.

„Karbonkompenzációra természetesen kell költeni, de mi azzal kapcsolatban is adunk tanácsot, mivel lehetne csökkenteni a költségeket. Például felmérjük, a résztvevők száma alapján mennyi ételre lesz szükség, hogy lehetőleg semmi ne menjen a kukába.”

Azt elismeri, hogy az elején még nehezebb volt, sokszor elakadtak beszerzőkön, akik annak ellenére nem akartak plusz kiadásokat bevállalni, hogy az adott cég elméletben nagyon zöldnek mondta magát.

Most viszont már sokkal jobb a helyzet, amit egy felmérés is alátámaszt: 2019-ben a cégek alig 6 százaléka nyilatkozta, hogy a rendezvények szervezésénél gondol a fenntarthatóságra, 2020-ban ezzel szemben az 59 százalékuk.

Nagy cégek ajánlatkérése ma már alig jön ki anélkül, hogy ne ezt tartanák az egyik legfontosabb szempontnak.

„Legelőször azt kell szem előtt tartani, hogy minél inkább kerüljük az eldobható dolgokat. Bár ez nem mindig valósítható meg, fesztiválokon például nagy kihívás, egy nagyobb létszámú családi napon viszont ma már simán opció lehet, hogy porcelán étkészletet használjunk” – mondja Pécsi Szabolcs.

Tehát nagyon fontos, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, ami pedig elkerülhetetlen, annak meg kell találni az utóéletét. Ha ez sem opció, akkor legyen olyan anyagból, amit be lehet illeszteni a körforgásba, tehát újrahasznosítható.

A Covid-járvány kitörésével a teljes rendezvényszervező piachoz hasonlóan a HighVibes is nehéz helyzetbe került. Jobb híján online rendezvényekre álltak át, profi stúdióban és technikai stábbal készítettek egy mindig az adott megrendelő igényeire szabott műsort, amelybe online kapcsolódhattak be a cég dolgozói.

„Volt olyan, hogy Mautner Zsófival főztünk, mindenki előre megkapta az alapanyagcsomagot, úgy követhette az utasításokat a saját konyhájából. Emellett a cég egy-két vezetője is bejött a stúdióba, ott mondták el a köszöntő beszédet, sorolták fel a dolgozók által elért eredményeket.”

Az online rendezvényeknél is odafigyeltek a fenntarthatóságra, a csomagolóanyagoktól kezdve a szállítás karbonlábnyomán át a stúdió és az otthoni laptophasználat energiaigényéig. Ezeket mind megváltották karbonkompenzációval.

Mitől lesz fenntartható egy rendezvény?

A HighVibes ügyfelei főként multinacionális vállalatok, nekik szerveznek kis és nagy létszámú konferenciákat, családi napokat, Mikulás-ünnepségeket, termékbemutatókat, és bármi mást, ami csak felmerülhet.

Pontokba is szedték, mire kell odafigyelni ahhoz, hogy egy rendezvény zöld és fenntartható legyen. Az első a teljeskörű tervezés, a következő a helyszín- és hulladékmenedzsment az építéstől a bontásig. Nagy falat a catering, ahol a már említett Felelős Gasztrohős a partnerük: mindig szezonális alapanyagokat használnak helyi beszállítóktól, a tálalás pedig porcelán tányérokban, üveg- vagy repoharakban történik.

A következő nagy csoport a dekoráció és a berendezés, itt arra törekszenek, hogy lehetőleg mindent újra lehessen használni. Ha molinóra van szükség, nem tesznek rá évszámot, hogy egy évvel később is elővehessék, de szívesebben alkalmaznak LED-paneleket vagy televíziókat, így spórolva meg a nyomdai tevékenyéget.

A karbonkibocsátás sajnos elkerülhetetlen, hiszen a szállítástól a résztvevők odautazásáig minden tevékenység ezzel jár. Az ellentételezést a WWF-fel összefogva dolgozták ki: miután kiszámolják egy kalkulátorral, mekkora a kibocsátás, az ezzel arányos összeget egy élőhely-rekonstrukciós programba fektetik.

Felmerül a kérdés, minden partnerük egyformán nyitott-e arra, hogy fizessen a fentiekért, vagy vannak olyanok, akik mondjuk a műanyagmentességbe belemennek, a karbonkompenzáció miatt viszont már húzzák a szájukat.

Pécsi Szabolcs szerint vannak olyan területek, amelyeket el tudnak engedni, ha valaki nagyon tiltakozik ellene – ilyen például a marhahús mellőzése –, a karbonlábnyom ellentételezéséhez viszont ragaszkodnak, de szerencsére a cégek többsége ma már nem akad fenn ezen.

Az edukációt is fontosnak tartják, ezért minden rendezvényükre összeállítanak egy rövid prezentációt érdekes adatokkal, ami aztán vagy egy tévén fut a háttérben, vagy a catering pultnál lehet nézegetni egy tableten. Ha az adott cégvezető nyitott rá, akár a saját beszédébe is beépíthet néhányat ezek közül.

A HighVibes csapatát jelenleg 5 rendezvényszervező alkotja, illetve kreatívok is dolgoznak mellettük. Pécsi szerint van még bennük növekedési potenciál, ha nem is akármeddig, de a mostani rendezvénymennyiség kétszeresét elérhető célnak tartja.

„Bizakodóak vagyunk, főleg azért, mert látjuk, hogy tényleg egyre fontosabb szerepet tölt be a cégek életében a fenntarthatóság. Amikor elkezdtük, mindenkinek volt egy erről szóló menüpontja a honlapján, de konkrét cselekvést nemigen rakott mögé. Mára viszont érezhetően megváltozott a hozzáállás.”

A cég összeállított egy fenntartható rendezvény-útmutatót is, amivel azoknak szeretnének segíteni, akik inkább nem vonnának be ügynökséget, de maga a témakör fontos számukra. Ezt bárki ingyenesen letöltheti innen.

Pécsi Szabolcs május 31-én a Rendezvény ReStart konferencián is előadást tart a témáról, ennek részletei itt olvashatók.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk