Hazai kutatók már rágcsálókban illetve mezei nyulakban is kimutatták a Hyalomma kullancsok által terjesztett krími-kongói vérzéses láz ellenanyagának jelenlétét. "Gyanítjuk, hogy jelen van, de nem tudjuk hol és milyen mennyiségben." Az Ökológiai Kutatóközpont citizen science lakossági felhívást tett közzé, amelyhez mindenki csatlakozhat, aki kullancsot talál.

"Amikről fel lehet őket ismerni, az egyrészt az, hogy nagyobbak, mint az összes Magyarországon előforduló kullancs. A kifejlett példány még vérszívás előtt körülbelül dinnyemag méretű. Másrészt a testükkel megegyező hosszú lábaik csíkos mintázatúak, ami megkülönbözteti az itthon előforduló kullancsoktól." - magyarázza Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az itt ragadó kullancsok képesek több generáción keresztül is fenntartani a vírus kórokozóját. "Az enyhébb telek miatt ezek az egyébként melegebb éghajlathoz alkalmazkodott fajok itt a mi égövünkön is meg tudnak maradni, túlélik a telet, sőt akár még szaporodni is képesek lehetnek." Csehországban, Ausztriában, de itthon is figyeltek már meg felnőtt példányokat.

A kullancsoknak három életszakaszuk van: lárva, nimfa és felnőttkor. Egy egyednek akár több ezer utódja is születhet, a lárvák pedig már hordozhatják a fertőzést.

Kifejlett példányként azért veszélyesek, mert ekkor tudják megfertőzni az embereket és a háziállatokat. A Hyalomma fajok más kórokozókat képesek hordozni és terjeszteni, mint a hazánkban őshonos fajok. Az egyik ilyen kórokozó a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelynek nemcsak a neve ijesztő. Külső és belső vérzéseket okozhat, halálozási aránya pedig magas.

"Amikor egy hentes feldolgozza a fertőzött állat húsát és van egy sérülés például a kezén, amit akár még észre sem vesz, akkor ott be tud jutni ez a kórokozó." - mondja Földvári Gábor.

Jó hír azonban, hogy a legijesztőbb parazita, csakúgy, mint a vírus és a baktérium sem fertőzőképes, hogyha a hús meg van rendesen sütve-főzve. De a fagyasztás is el tudja pusztítani a kórokozókat. A nyers hús fogyasztása azonban komoly rizikó lehet.

"Ezért feltételezhetjük, hogy valamilyen formában valamilyen rezervoár állatban, fenntartó gazdában jelen lehet ez a vírus. Ezért fontos tudnunk, hogy a fő terjesztő vektora, a Hyalomma kullancsok hol és milyen gyakorisággal fordulnak elő."

Az, hogy ez a faj kifejezetten alkalmas ennek a kórokozónak a terjesztésére, annak köszönhető, hogy a vektorállat, jelen esetben a Hyalomma kullancs elterjedt volt ott, ahol ez a vírus jelen volt. Évezredek alatt hozzáidomult a vírus a gazdaállathoz, vagyis specializálódott ehhez a kullancs csoporthoz.

Ha valakit megcsíp egy kullancs, azt célszerű 1-2 órán belül eltávolítani, hiszen akkor még jó eséllyel nem fertőzött meg bennünket. Testét épségben tartva egyszerűen húzzuk ki magunkból, akár egy csipesszel, majd fertőtlenítsük le a kezünket.

"A csípés időtartama az nagyon meghatározó. Sokszor azért nehéz eltávolítani egy kullancsot, mert a kullancsok szájszerve fogazott, plusz még egy cement jellegű anyagot is termelnek, ami gyakorlatilag bebetonozza őket. Ne féljünk megfogni. Egy határozott mozdulattal egyszerűen ki kell húzni." - tanácsolja Földvári Gábor.

Az Ökológiai Kutatóintézet a kullancsfigyelo.hu weboldalon osztja meg azon információkat, melyek segítségével bekapcsolódhatunk a kullancsgyűjtésbe.

"Azt kérjük, hogy fotózzák le, majd rakják el a kullancsot egy zárható helyre, például gyógyszeres tégelybe. A [email protected] email címre várjuk a képeket, hogy be tudjuk azonosítani a kullancsokat fajuk szerint. Amennyiben Hyalomma kullancsot találtak, akkor kimegyünk a helyszínre és próbálunk példányokat gyűjteni mi magunk is a további vizsgálatokhoz. Tervezünk a Pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködve krími-kongói vérzéses láz vizsgálatot is. Ha pedig nem ez a típus a gyűjtött kullancs, akkor is fontos, hogy a többi kullancsfaj elterjedéséről is többet tudjunk meg."