prcikk: Hangtalan autózás egy környezetbarát BMW-vel | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Hangtalan autózás egy környezetbarát BMW-vel

Már a 3-as BMW is kapható hibrid hajtással.


Az elmúlt évek környezetvédelmi tendenciáit figyelve egyértelmű, hogy szükség van az alternatív hajtású modellekre, mert a jelen innovatív megoldásai a jövő mindennapi alkalmazásai lehetnek. Éppen ezért az autógyártók nagy része euró milliókat költ fejlesztésekre, hiszen aki lemarad, kimarad a 21. század második felének autó értékesítéseiből. Ki így, ki úgy képzeli el a lehetőségeket, mindenesetre sokan gondolják úgy, hogy ha már a benzin és a gázolaj nem áll rendelkezésünkre, a legkézenfekvőbb lehetőség

az elektromos autózás lesz.

Ezen elmélet mentén haladva tervezi autóit a BMW is, jelentős erőket mozgósítva az elektromos hajtás optimalizálásra. Van már két teljesen elektromos modelljük, - az i3 és az i8 -, illetve évről évre bővül a hibrid változatok száma is a kínálatban. Az egyik legújabb ilyen modell a palettán a 330e, amely hálózatról tölthető (plug-in) hibrid változatban érhető el, és az eDrive technika korszerű megoldásait vonultatja fel.

P90194637_highResP90194639_highResP90194632_highRes

Ez a változat az alap 3-asok tulajdonságaival bír, a külső és a belső elemek is csak minimálisan térnek el. Kívül a töltő bemenet fedője és a hibrid hajtásra utaló feliratok mások, belül pedig pár műszer, ami az elektromos hajtással kapcsolatosan adnak visszajelzést. A többi mind-mind ismerős elem, így azokat nem is ragozzuk, hanem inkább a hibrid motort vesézzük ki bővebben.

P90193321_highRes

A lítiumion-cellákból felépülő nagyfeszültségű töltéstároló a csomagtartó alatt kapott helyet és teljes egészében integrált alacsony hőmérsékletű hűtőkörrel kialakított, hatékony folyadékhűtés temperálja. Az akkumulátor teljes energiatároló képessége 7,6 kWh,

amely papíron mintegy 40 kilométeren át teszi lehetővé a tisztán elektromos közlekedést.

A valóságban, városban ez inkább 25-28 kilométer, (autópályán még kevesebb), amely azért korlátokat szab a környezetet védő üzemmódnak, hiszen a napi ingázás ezzel a hatótávval csak akkor oldható meg, ha

1.: kisvárosban élünk és ott dolgozunk,

2.: az irodánk környékén lehetőségünk van a töltésre.

A BMW 330e álló helyzetben a háztartási elektromos hálózatról vagy a BMW i Wallbox falitöltővel egyaránt feltölthető. Utóbbi használatakor a 4,6 kW töltőteljesítménynek köszönhetően a teljesen lemerült nagyfeszültségű töltéstároló 2 óra 15 perc, míg előbbi esetben 3 óra 15 perc alatt tölthető fel egészen.

P90194644_highResP90193325_highRes

A nagyfeszültségű töltéstárolót a csomagtartó padlózata alatt helyezték el, így a BMW 330e teljesen sík felületű csomagtérrel rendelkezik. A 370 literes csomagtartójával összességében a BMW 3-as limuzin modellek mindennapos használhatóságát kínálja.

P90193320_highRes

A 330e modellben a hibridhajtás egy korszerű, 88 lóerő teljesítményű és 250 maximális forgatónyomatékú elektromos motor és egy négyhengeres, 184 lóerős, 290 newtonmétert produkáló belsőégésű motor kombinációjából születik. Így áll össze a 252 lóerős rendszerteljesítmény és a 420 newtonméter maximális rendszer-forgatónyomaték,

mely álló helyzetből mindössze 6,1 másodperc alatt gyorsítja fel a kocsit 100 kilométer/órás tempóra.

Az elektromos és a belsőégésű motor már alapkivitelben 8 fokozatú Steptronic sebességváltón keresztül hajtja meg a limuzin hátsó kerekeit.

A BMW 330e már alapkivitelben 5 kW teljesítményű állóhelyzeti fűtő- és légkondicionáló berendezést is tartalmaz. E berendezés egyfelől a kulcs gombjával, másfelől két hét időtávon az időkapcsolóval (timer) aktiválható, amely az iDrive kezelési rendszerről vagy a BMW ConnectedDrive megfelelő mobiltelefonos alkalmazásával programozható. Kijelzőként a Központi képernyő (Control Display) szolgál.

P90193326_highResP90193327_highResP90193328_highResP90193329_highRes

Az "e" modellben is találunk menetteljesítmény állító gombot, a BMW-nél megszokott SPORT, COMFORT és ECO PRO állások mellett egy billenőkapcsolóval a BMW eDrive működése is az adott körülményekhez igazíthatjuk. Ehhez három üzemmód áll rendelkezésre: az AUTO eDRIVE, a MAX eDRIVE és a SAVE BATTERY. Az AUTO eDRIVE minden menethelyzetben a belsőégésű és az elektromos motor optimális együttműködését biztosítja, 80 kilométer/óra tisztán elektromos végsebesség mellett.

A tisztán elektromos MAX eDRIVE az elektromos hajtásrendszer teljes teljesítményét kihasználva akár 120 kilométer/óra sebességig is lehetővé teszi az elektromos üzemet. A belsőégésű motor a gázpedál erőteljes lenyomásával (kickdown) a további erőtartalékokat igénylő menethelyzetekben – például előzés során – bármikor aktiválható.

A SAVE BATTERY segítségével igény szerint megőrizhető az akkumulátor töltöttségi szintje, illetve 50 százalék alatt menet közben is tölthető.

Ez a további energiamennyiség akkor lehet különösen hasznos, ha a vezető az út későbbi, például egy városi szakaszán kívánja kihasználni a rendelkezésre álló tisztán elektromos hatótávot.

P90194336_highResP90194396_highResP90194397_highRes

A bajor gyártó nemrégiben bemutatott plug-in hibrid modelljei ugrásszerű értékesítési növekedést produkálnak, különösen azon piacokon, ahol aktívan ösztönzik a vásárlókat az elektromos járművek választására. Hazánkban is több támogatást kapunk, a teljesen vagy részben elektromos hajtású modellek pedig zöld rendszámmal közlekedhetnek.

Ráadásul bizonyos helyeken ingyen lehet feltölteni járművünket, egyes városokban - köztük a fővárosban - ingyen parkolhatunk, és még a gépjárműadó alól is mentesülhetünk.

De ennek ellenére pár kétely azért felmerül bennünk a kocsi kapcsán a hatótáv ismeretében, hiszen a 12,5 millió forintos induló árért cserében egy picivel hosszabb megtehető távolságot várnánk. A BMW elmondása alapján ez hamarosan valósággá válhat, s akkor lehet majd igazán ütős a hibrid modell.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: