Miért ennyire izgalmas látnivaló a gyulai vár?
Akik Gyulára utaznak, azokat rendszerint a fürdő, az Almásy-kastély és a vár vonzza. És persze még egy sor más dolog is, az viszont biztos, hogy
a gyulai vár különleges látványosság.
Jelentősége részben abban rejlik, hogy a régióban, az egykori Magyar Királyság területén valóban egyedülálló. Mint azt Feld István írja tanulmányában: „nem maradt ránk még egy olyan középkori főúri lakó-és védelmi épület, amely olyan nagyszámú 15. századi építészeti részlettel rendelkezne, mint a békési város keleti részén emelkedő, egykor a Körösök mocsarai által védett szigeten épített vár. Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy „épsége" relatív, hiszen jelentős részei - bár kétségtelenül a középkori alapokon - már az újkorban, vagy épp a 20. században épültek újjá,
s az, hogy egyáltalában áll, elsősorban annak köszönhető, hogy az Almásy-család kastélyának tájképi parkjába komponált 'romantikus romként'
elkerülhette a több tucat hasonló magyarországi műemlék sorsát, a teljes pusztulást.”
A romos vár. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.114
A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.115
Mikor kezdődött a gyulai vár története? Az bizonyos, hogy a 14. században még nem állt, ugyanis az akkori magyarországi várak közt nem szerepelt. Az is biztos, hogy Zsigmond király a gyulai uradalmat a Maróti-családnak adományozta.
A vár egyes részei már korábban megvoltak, talán már az 1410-es években, de a vár egésze később épülhetett. Egy korabeli forrásból tudjuk, hogy a kápolnáját 1445-ben szentelték fel.
A ma is látható belső vár és a délnyugati lakóépület egykorú, a külső vár későbbi – ebből például a Rondella az, ami ránk maradt.
Miután Maróti család az 1470-es években fiú utód nélkül maradt (a tulajdonos fiai meghaltak), a királyi kincstárhoz került vissza a vár. Ekkor már Mátyás uralkodott, aki 1482-ben házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak adta a gyulai várat.
„Valószínűleg az ő idejében készültek el a várbelső lakóépületei – a palotaszárny kivételével. Megerősítette a derékvárat is: nyugati sarkán a régi, kis ötszögletű torony helyébe a ma is meglevő kerek ágyútornyot - rondellát írta – emeltetett. A herceg és felesége Frangepán Beatrix gyakran tartózkodott a gyulai várban, Corvin János 1504-ben bekövetkezett halála után pedig özvegye állandóan Gyulán lakott. 1508-ban itt halt meg lánya, Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja. A következő évben arra kényszerítette az özvegyet II. Ulászló, hogy hozzámenjen unokatestvéréhez, György brandenburgi őrgrófhoz. Frangepán Beatrix 1510-ben elhunyt, s lánya mellé temették a gyulai ferences templomba” - írja könyvében Czeglédi Imre a gyulai vár történetéről.
A mohácsi csata elvesztése után a Szapolyai-család és Ferdinánd számára is hadászati jelentőségűvé vált a gyulai vár. Szapolyai emberei 1530-ban foglalták el, de Boldogkő váráért cserébe 1553-ban megkapta Ferdinánd. 1560-ban pedig az előkelő és gazdag családból származó Kerecsényi Lászlót tették meg a vár kapitányává.
A vár egykor - Forrás: Visitgyula
Így nézhetett ki a vár és a környéke - Forrás: Visitgyula
Milyen volt az ő idejében a vár, amelyet megerősítettek a törökveszély miatt? „A városból a felvonóhídon és a huszárkapun keresztül lehet bejutni a külső várba. Nevét onnan kapta, hogy a huszárok itt nyertek elhelyezést. A kapu felett strázsaház állt, itt lakott a várnagy, vagy főporkoláb. A többi kapunak is volt porkolábja, este a kapuk bezárása után ők vitték el a kulcsot, és éjjel senkit sem engedtek be a várba. A virrasztók kapuzárástól kapunyitásig őrködtek. Közben, hogy ne aludjanak el, énekelve ezt kiáltgatták egymásnak: Szólalj, szólalj virrasztós!” - írja Scherer Ferenc Gyuláról írott 1938-as könyvében.
A belső várat és a külsőt vizesárok választotta el egymástól, de ez később feltöltődött, és a vár felőli parton állt a palánk – ez facölöpökből és a közéjük döngölt agyagból készült, ám az 1566-os török ostrom alatt az ágyúzás bedöntötte. A várvédők nem bírták az ostromot, elapadt a kutak vize, járvány tört ki, gyengült az épület védelme. 9 hét után Kerecsényi feladta a tarthatatlan helyzetet, és a szabad elvonulás fejében feladta a várat. A janicsárok azonban lemészárolták a várból kivonuló gyulaiakat, Kerecsényit pedig elfogták és Nagyváradon végezték ki.
Több mint 120 évig a törököké volt a vár.
Evlia Cselebi török világutazó is járt itt a 17. században, ezt írta: „A Keres folyó mocsarában, a Szaharához hasonló sík helyen fekszik a nagy vár, körülvéve mocsarakkal, posványokkal és nádasokkal Környező magaslata egy oldalról sincs. E Gyula várának belső erődítménye részint tömésfal, részint téglaépítmény. Negyven rőf magasságú, négyszög alakú, magas tornyú belső vár, amelynek tornyai horgas szegekkel és mindenféle hadiszerekkel telve vannak. A belső várban csak a parancsnok aga lakik, s magtárak és szertárak vannak benne.”
Még ugyanebben az évszázadban a törökök uralmát lassan kezdték visszaszorítani Magyarországon, és Buda eleste után a hadjárat során sorra foglalták vissza a várakat a szövetséges seregek. Gyulára 1694-ben került sor, és miután Pollandt tábornoka bent lévőket szó szerint kiéheztette, a törökök 1695. január 18-án feladták a várat.
A gyulai vár korábbi hadászati jelentősége megszűnt, először a császári csapatok őrizték, azután a rác katonaság, a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok egpróbálták elfoglalni, de nem sikerült, 1735-ben a békési parasztlázadás során sem sikerült bevenniük a felkelőknek.
A 18. században használták börtönnek, pálinkaháznak, de megyei gyűlésteremnek is, majd a következő évszázadban a palánk még meglévő részét ledöntötték, a várárkot betemették, és a maga egyszerűségében szép és büszke gyulai vár valóban már csak egyfajta dekorációs elem volt az időközben a közelben felépült-átépült Almásy-kastély parkjában.
Lassan benőtte a gaz.
A vár 1960-ban - Forrás: Fortepan.hu
Az 1950-es években kezdődtek a vár körül az ásatások, és az épület helyreállítása.Ami ma is látható az egykori erődítményből, az a belső vár, a derékvár maradványai a rondellával, a tégla várfal alapjai, a Rondella (vagyis a Corvin-bástya), és a huszárkapu, illetve a huszártorony. Megmaradt a Kerecsényi-kapu, a belső vár udvarán a lovagterem, a kápolna és az egykori kút, a gyalogkapu és a bástyatalapzat a lőrésekkel.
Mára felújítva VÁR benneteket.
