JÖVŐ
A Rovatból

Fokozódik a drónháború: szaporodnak az automatizált fegyverek az orosz-ukrán fronton és a világon

Az AI-vezérelt katonai drónoknak már semmi szükségük távirányításra vagy külső, például műholdas kommunikációra ahhoz, hogy elérjenek és megtámadjanak egy célpontot. Beköszöntött a teljesen automatikus fegyverek kora, amitől a szakértők rettegtek.


Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös hadművelete volt az az oroszországi Nyizsnyekamszkban, a Taneco olajfinomítója ellen április első napjaiban végrehajtott dróntámadás, ami a frontvonaltól 1300 kilométerre történt.

Igen, a katonai drónok mára ilyen elképesztő távolságokat tudnak megtenni, hogy aztán tűpontos támadást hajtsanak végre. A szolgálatok igazolták, hogy kiemelt fontosságú olajfeldolgozó egységet sikerült eltalálni, aminek nyomán tűz ütött ki az épületben és megsérült 12 ember. A Taneco kapacitása egyébként nyolcmillió tonna és a létesítmény napi 155 ezer hordó kőolaj feldolgozására képes, szóval tényleg jelentős célpont - mutat rá a Reuters.

Ez a támadás csak egy az utóbbi egy hónapban végrehajtott kilencből, és az ukránok a háború kezdete óta ugyanilyen módszerekkel bénították meg Oroszország olajfinomító kapacitásának mintegy 14 százalékát.

A drónok már az orosz-ukrán háború elején megjelentek

A szomszédos országban kialakult hadszíntéren a kezdetek kezdete óta alkalmaznak drónokat, ami az ukrán hadseregnek lett különösen fontos eszköze, először csak az alacsony ár és a jó hozzáférhetőség miatt. Ismert tény, hogy a hazájuk védelmében résztvevő civilek kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal támogatják a harcokat: mérnökök, tanárok, bankárok dolgoznak eredetileg hobbicélú eszközök átalakításán, hogy akár több tíz kilométeres távolságba is el tudjanak juttatni öt kilogramm robbanóanyagot - derült ki a félkatonai csoportról készült riportban, amit a VICE World News amerikai hírcsatorna mutatott be.

Így harcolnak a drónpartizánok

Az ukrán drónhadviselés úttörője egy kormányzattól független, civilekből verbuválódott hadosztály. Az Aerorozvidka egytől egyig olyan, katonai múlttal nem rendelkező emberekből állt össze, akiket mindössze a hobbijuk, a drónreptetés kötött össze – egészen addig, amíg le nem rohanta az országukat egy ellenséges hadsereg. A honvédő alakulatokkal egyeztetve kezdtek közös műhelymunkába, majd küldetéssorozatba, amiben

orosz katonák kisebb csoportjait, raktárait és járműveit semmisítették meg: az átalakított drónokkal az éj leple alatt föléjük repültek, majd a megfelelő pillanatban kioldották a robbanóanyagot.

„Észrevettük, hogy az egyik csapat egy farmra menekíti a felszereléseit. Megfigyeltük őket, adtunk nekik egy hetet, hogy még több felszerelést hordjanak össze, aztán drónokkal lebombáztuk őket” - mondja az Aerorozvidka parancsnoka.

Yaroslav Honchar elárulta: a háború elején zajlott le a legismertebb akciójuk, amikor a közreműködésükkel sikerült teljesen szétzilálni egy 40 kilométer hosszú orosz katonai konvojt, Makariv mellett.

Ma már a legmodernebb dróntechnológiák is ott vannak a hadszíntéren

A harcokban a kezdetektől résztvevő civil drónhadosztály minden bizonnyal a mai napig működik, de biztosat nem tudni róluk, hiszen a tevékenységük teljes titokban folyik; csak a VICE-riport erejéig álltak a nyilvánosság elé, és abban is kizárólag Honchar vállalata a nevét, illetve arcát.

A hadsereg azóta sokkal modernebb eszközökhöz jutott hozzá.

A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna napjainkban már mesterséges intelligencia alapú drónokkal is harcol, hogy minél nagyobb károkat okozzon az Oroszország számára létfontosságú olajipari létesítményekben.

A stratégiát azzal indokolják, hogy szeretnék az ellenséges államot minél jobban megkárosítani, hátha egyre kevesebb forrása marad a háború finanszírozására. Az ukrán sereg fejlett navigációs képességekkel rendelkező, nagy hatótávolságú drónokkal hajtja végre a támadásokat - ahogy azt a néhány nappal ezelőtti, fent írt tatárföldi akció is remekül szemlélteti.

Az AI-képes vezérléssel rendelkező drónok legnagyobb előnye, hogy ellenállnak az oroszok által előszeretettel használt jelzavarásnak.

„Minden drón rendelkezik egy terminálszámítógéppel, ami saját műholdas és terepadatokkal bír. A szövetségeseink segítségével előre meghatározzuk a repüléseket, majd a gépek lekövetik a repülési tervet, és méteres pontossággal képesek csapást mérni a célpontokra” - árulta el a CNN-nek egy neve elhallgatását kérő ukrán forrás, aki szerint a hihetetlen pontosság a fejlett szenzorcsomagnak, valamint a gépi látásnak köszönhető.

Utóbbi lehetővé teszi az immáron önállóan repülő, automata fegyvereknek, hogy bárhol is járnak, jelzavarástól függetlenül „azonosítsák a földrajzi helyzetüket, majd onnan elnavigáljanak a célpont közelébe” - magyarázta a szakértőként megszólaltatott Noah Sylvia.

A Royal United Services Institute brit agytröszt elemzője kifejtette: amikor egy chipre szerelt AI-modellel irányított drón bevetésre kerül, minden további külső segítség nélkül tudja, hogy hol van és merre kell mennie, majd mit kell végrehajtania. „Nincs szüksége semmilyen kommunikációra, például műholdakkal, mert teljesen autonóm.”

De felzárkóztak az oroszok is. Egy Euronews által készített hadszíntéri beszámoló szerint a drónok által okozott repeszsebek a leggyakoribb sérülések a fronton. „A drónok átalakítják a csatateret, és az oroszok aktívak az egész fronton. A lövedékeink hiánya miatt agresszívebben működnek, mert tudják, hogy nem lesznek tüzérségi megtorló csapások” - mondta egy ukrán katona.

A katonai drónok mellett olcsó megoldásokat is bevetnek

A The Telegraph nemrég arról számolt be, hogy az ukrán sereg a drága katonai drónok és rakéták mellett folytatja az átalakított, olcsóbb légi járművek bevetését. Ehhez az utóbbi időben egy hazai gyártmányú, eredetileg hobbi célú repülőgép, az Aeroprakt A-22 modelljeit is bevetik. A közzétett videók tanúsága szerint vagy önvezető, vagy távirányítású megoldással juttattak célba robbanóanyagot a repülőgéppel, az Alabuga gazdasági zónában, ami az ukrán határtól 966, Moszkvától 885 kilométerre fekszik. Az orosz létesítmény területén néhány napja egy ipari kampusz épületébe irányították az A-22-est, ami óriási robbanást idézett elő.

Hobbirepülőből lett bombaszállító drón

A célpontválasztás nem véletlen: az oroszok ebben a központban szerelik össze a brit kutatások felhasználásával, Iránban tervezett és gyártott Shahed 136 autonóm repülőgépeket, amelyekkel az oroszok aktívan támadnak ukrán területeket. Miután kiderült, hogy Teherán katonai célra gyártja és tovább is értékesíti az eredetileg békés felhasználásra szánt eszközt, a fejlesztésében korábban résztvevő angol tudósok – érthető okokból – tiltakozásba kezdtek.

A Reuters tavaly a Fehér Házra hivatkozva megírta, hogy

az Iszlám Forradalmi Gárda százszámra ad el Shahed 136-osokat Oroszországnak,

és ezzel súlyosan sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát az iráni atomalkuról. Bár az Egyesült Királyság az ügy kipattanására reagálva azonnal megtiltotta a katonai és „kettős felhasználású” technológia Iránba történő exportját, a szellem kiszabadult a palackból és mára ott tartunk, hogy az iráni seregnek nem kell egyben szállítani (egyébként Kaszpi-tengeri útvonalon) az „öngyilkos drónokat”, hiszen az oroszok alkatrészekből szépen összeszerelik maguknak – olyan létesítményekben, mint a fentebb írt kampusz, amit drónnal támadtak az ukránok.

Az Aeroprakt A-22-esek egyébként minden bizonnyal hadrendben maradnak az ukrán honvédelemnél, hiszen a jelek szerint jól átalakítható, az orosz területekre mélyen behatolni képes repülőgépekről van szó, amelyek ráadásul sokkal hamarabb pótolhatók és jóval olcsóbbak is, mint a katonai technológia.

A mindössze 152 alkatrészből, 500 munkaóra alatt összeállítható A-22-esek kereskedelmi ára 80-90 ezer dollár (29-33 millió forint), miközben a szintén hazai gyártmányú Neptune cirkálórakéták darabja 500 ezer dollárba (180 millió forintba), a britek Storm Shadow rakétája pedig már hárommillió dollárba (több mint egymilliárd forintba) kerül. Az olcsó, átalakított repülőgépek bevetése mellett szól az is, hogy a cirkálórakéták 322 kilométeres hatótávjával ellentétben az A-22-es egy teli tankkal majdnem ezer kilométert képes megtenni – igaz, sokkal lassabban, ami kiszolgáltatottabb célponttá teszi az orosz légvédelem számára.

Halálos drónfejlesztések

A legfrissebb példák csak a jéghegy csúcsát képviselik a drónok háborús felhasználásában, ráadásul a felsorolás nélkülözi a méregdrága, titkosított gyártási folyamatokkal készülő, eredetileg is fegyvernek készülő autonóm járműveket. Ilyen például az utóbbi néhány évből (és messze a teljesség igénye nélkül) az orosz-ukrán konfliktusban orosz oldalon használt, török Bayraktar TB2, a felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmas, amerikai MQ-9 Reaper és Predator C Avenger (lenti kép), a rakétákkal is felszerelhető, kínai Wing Loong II vagy a közepes hatótávolságú felderítő- és csapásmérő, olasz SIAI-Marchetti A2000.

Fotó: General Atomics Aeronautical Systems

A világ nemzetei teljesen nyilvánvalónak érzik, hogy a hadseregeiket önvezető fegyverekkel vagy azokat elhárító eszközökkel szereljék fel, ami lassan, de biztosan új utat nyitott a jövő háborúja felé, amit már nem emberek, hanem gépek fognak megvívni.

A Defense One nevű katonai szakportál például arról ír, hogy

az amerikai haditengerészet több százezer drónból álló drónsereget helyezne el a Csendes-óceánon, hogy elriassza Kínát, és megvédje Tajvant.

Ez sajnos nem jelent egyet azzal, hogy a fegyveres ütközetek nem járnak emberi áldozatokkal: az Airwars összegzése szerint a legsúlyosabb helyzet a folyamatosan forrongó Szíriában és Irakban állt elő: a két közel-keleti országban legalább 21 ezer ártatlan civil halt meg dróntámadások következtében, csak 2014 és 2022 között.

A statisztikáit folyamatosan frissítő oldal úgy tudja, hogy az orosz-ukrán háborúban ugyanilyen okból legalább 340-en vesztették életüket Ukrajna területén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Kiderült, meddig marad élhető a Föld – szuperszámítógépekkel számolta ki a NASA
Nem villámcsapás-szerű összeomlásra, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlásra kell készülnünk a kutatás eredménye szerint.


A NASA kutatói összefogtak a japán Toho Egyetem szakembereivel, és szuperszámítógépekkel modellezték, meddig maradhat élhető a Föld. Az eredmények egy távoli, de egyértelmű menetrendet vázolnak fel az élet végét illetően – számolt be róla a BGR.

A kutatás szerint a Nap jelenti majd a legnagyobb gondot: a következő egymilliárd évben nő a kibocsátása, és fokozatosan a lakhatósági határ fölé melegíti bolygónkat.

A becslés alapján a földi élet nagyjából az 1 000 002 021-es évben érhet véget, amikor a felszíni viszonyok már a legellenállóbb élőlényeknek is túl szélsőségesek lesznek.

A lejtmenet azonban sokkal korábban elindul. Ahogy a Nap forrósodik, a Föld légköre jelentősen átalakul: csökken az oxigénszint, meredeken nő a hőmérséklet, és romlik a levegő minősége. A részletes éghajlati és napsugárzási modellek szerint

ez nem villámcsapás-szerű összeomlás, hanem lassú, visszafordíthatatlan hanyatlás.

Ennek jelei már most látszanak. Erősödnek a napviharok és a koronakidobódások, nemrég az elmúlt 20 év legerősebb viharát rögzítették. Ezek hatnak a Föld mágneses mezejére és csökkentik a légköri oxigént.

Közben az ember okozta klímaváltozás is tovább növeli a terhelést:

a globális felmelegedés és a sarki jég olvadása a korábbi előrejelzéseknél gyorsabban halad, ami arra utal, hogy a környezet már jóval az egymilliárd éves időtáv előtt is ellehetetleníti az életet az emberek számára.

A kutatók a felkészülés és az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Egyesek zárt életfenntartó rendszereket és mesterséges élőhelyeket javasolnak, mások pedig a Földön túli lehetőségeket vizsgálják: a NASA és a SpaceX hosszú távú Mars-missziói az emberi élet fennmaradásának lehetséges útjait keresik, ha bolygónk lakhatatlanná válik.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a humanoid robotok tömeggyártását Kínában
A cég több ezer előrendelést említ, az ár körülbelül 11,5 millió forint. A mozgásnál emberi mintákat követnek: a végtagok összehangolását szimulációk és utánzásos tanulás segíti.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 27.



A kínai Kepler Robotics elindította a K2 Bumblebee humanoid robot tömeggyártását, írja a Rakéta. A modellt logisztikai munkákra, gyártási feladatokban segítésre, kiállításokra és „speciális műveletekre” szánják.

A K2 hibrid architektúrával működik, ami energiahatékony üzemet tesz lehetővé. A gyártó szerint a humanoid egyhuzamban akár 8 órát is dolgozik.

Az ár a hasonló, általános célú humanoidokhoz képest kicsivel magasabb:

körülbelül 11,5 millió forint.

A robotra már több ezer megrendelés érkezett.

A cég a külalakot kevésbé, a mozgást viszont nagyon „emberire” tervezte. A K2 Bumblebee imitációs tanulással és szimulációkkal sajátította el a járás emberihez hasonló jellegzetességeit, beleértve a végtagok mozgásának összehangolását.

A humanoid robotról készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Sora 2: megjöttek a videók, amiket a képtelenség megkülönböztetni a valóságtól
Náci egyenruhába bújtattak hírességek, meghamisított történelmi események, kamu filmjelenetek igazinak tűnő színészekkel – máris ilyen videók készültek az OpenAI legújabb videógeneráló modelljével, ami egyszerre lenyűgöző és félelmetes.


A Sora 2 videógeneráló modell szeptember végén jelent meg, azzal az ígérettel, hogy a korábbi változathoz képest jelentősen javult a fizikai pontosság, a realizmus és az irányíthatóság. Mivel az OpenAI már a Sora tavaly decemberben kiadott első változatát is – a ChatGPT sikerével párhuzamba állítva – a videókészítés „GPT‑1 pillanatának” nevezte, nagy várakozások előzték meg a „GPT‑3.5 pillanatként” beharangozott Sora 2-t.

Az első verzió fejlesztői változatáról a demók alapján azt írtuk, olyan minőségű filmekhez, amelyeket szöveges utasításra generál, normál esetben külső helyszínekre, díszletekre, profi felszerelésekre és szakemberekre, statisztákra, illetve színészekre lenne szükség, de „úgy fest, hogy mostantól egyetlen AI, a Sora is elég lesz hozzá”.

Nyújthat ennél is többet egy videógeneráló modell? A Sora 2–nek a jelek szerint sikerült, mert a világ egyik ámulatból a másikba esik a vele készült mozgóképek láttán. Az OpenAI azt állítja, hogy az új modell kiküszöböli a korábbi videógenerálók jellemző hibáit, például az amorf tárgyakat és karaktereket, a torzult valóságot vagy a „túlzott optimizmust”. Utóbbihoz példát is kapcsol: ha egy generált videóban szereplő kosárlabdázó „elvéti” a dobást, az eddigi verziók inkább kicsavarták a realitást, és a labda még lehetetlen szögből is a gyűrűbe „teleportált”. Ehhez képest a Sora 2 a fizika törvényeivel teljesen megegyező módon bánik a tárgyak mozgásával: a labda a palánkba csapódik és pont úgy pattan vissza, ahogy az a valóságban is történne.

A tökéletlenség lehalkításával és a képminőség feltekerésével az OpenAI kisebb csodát alkotott: még egyszerű szöveges utasításokból is olyan videókat hoz létre, amelyeket a legtöbb néző képtelen megkülönböztetni a valóságtól. Az pedig, hogy mekkora a szakadék a versenytársak videógeneráló modelljei, valamint a Sora 2 között, remekül illusztrálja ez az összehasonlítás, amelyben a Google fejlesztette Veo 3–mal vetik össze a képességeit.

Ebben a videóban semmi sem valódi:

A gyorsan bővülő AI‑videópiacon persze vannak más vetélytársak is, például a Meta „Vibes” alkalmazása és a Meta Movie Gen modell, valamint az Elon Musk-féle xAI Grok Imagine-je. A Forbes hangsúlyozza, hogy utóbbi rendszerek 6–10 másodperces felvételeket készítenek, míg a Sora 2 akár egyperces videókat generálhat, illetve hangot is ad a tartalmakhoz, ami komoly fegyvertény a jelenlegi mezőnyben. És eddig minden jel arra mutat, hogy a Sora 2 a legerősebb videógeneráló AI.

Az OpenAI a modell széles körű – de egyelőre Észak-Amerikára korlátozott – bevezetése óta arra biztatja a felhasználókat, hogy a Sora 2 segítségével találjanak ki minél több új világot és történetet. A lehetőségeknek – látszólag – csak a képzelet szab határt, hiszen a modell képes az emberi hanghoz igazított dialógusok és hangeffektek generálására is, sőt, ha kell, a felhasználó hang‑ és videómintája alapján avatárt készít, így a saját filmünk főszereplőjévé válhatunk.

Mi változott? – A Sora 2 új képességei

Bár hozzáférés hiányában nekünk, magyaroknak egyelőre nincs összehasonlítási alapunk, az új modellről megjelent videókon valóban az látszik, hogy komoly szintlépés történt. Amíg a Sora demóiban a generált karakterek szemeit jótékonyan elrejtette valami (többnyire egy napszemüveg), a Sora 2 már nem tart az „uncanny valley” jelenségtől. Ez ugye az a nyugtalanító érzés, ami egy videojátékhoz vagy filmhez digitális eszközökkel létrehozott arc láttán tör ránk: hiába realisztikus a karakter, a tekintete természetellenes marad.

Az új modell már nem ilyen „félénk”: tisztában van vele, hogy amit előállít, teljesen életszerű, ezért nincs szükség trükközésre.

Olyannyira nincs, hogy az alábbi videóban látható és hallható Sam Altman sem Sam Altman, hanem egy Sora 2-vel létrehozott avatár, ami az OpenAI vezérigazgatójaként mutatja be a generatív AI képességeit. És ha erre nem figyelmeztetnek előre, aligha mondanánk meg, hogy nem a valódi személyt látjuk.

Az OpenAI szerint a Sora 2 legnagyobb újítása a fizikai törvények pontosabb szimulációja és a látvány élethű megjelenítése. A modell hosszabb és összetettebb cselekményeket, illetve akár többszereplős akciókat is képes kezelni, miközben megőrzi a mozgás törvényeinek koherenciáját.

A vállalat kiemelte, hogy a videók több jelenetből álló utasításokat követhetnek, és a rendszer megőrzi a generált világ állapotát: figyelembe veszi például azt, hogy a tárgyak az előző képsorban pontosan hol voltak. Ezzel már lehetséges akár több perces klipek és kisfilmek, ezáltal komplexebb narratívák létrehozása, de az OpenAI most még a rövid, gyorsan terjedő tartalmak felé tereli a felhasználókat, mert a játékos menőség meghozza a befektetők kedvét a további tervek finanszírozásához.

Lőttek a filmeseknek, vagy a Sora 2 csak egy új „ecset”, amivel alkothatnak?

Az OpenAI azzal hirdette a Sora, majd a Sora 2 rendszert, hogy a filmipar, az animációs stúdiók és a művészek eszköze lehet. A BBC Science Focus egyetért ezzel: azt írják, a rendszer megkönnyítheti animált klipek készítését, és ezzel időt, pénzt spórol. Az első verzió tartalmai ugyanakkor hemzsegtek a hibáktól. Ahogy arra a Washington Post is felhívta a figyelmet: a rendszer egy 1930‑as évekbeli jelenetben a cigaretta rossz végét gyújtotta meg vagy épp egyszerre több telefonkagylót adott a generált karakter kezébe, ráadásul hangot sem tudott létrehozni.

Ehhez képest a Sora 2 pontosságot és már szinkronizált hangot, illetve hangeffekteket is kínál, amivel elvileg tökéletesen alkalmassá válik a komplex szórakoztatóipari felhasználásra.

Az IndieWire elemzője ennek ellenére sem gondolja, hogy az új verzió a filmiparnak készült. A fejlesztők szerinte „nem törődnek Hollywooddal”, hiszen a platform elsősorban virális tartalmak gyártására ösztönzi az embereket, így a közösségi média új mémgyártó eszközévé válhat. És addig, ameddig ez csak igazoltatás elől meglépő Super Mario-s viccek szintjén realizálódik, nincs is nagy baj.

Ez még senkit sem bánt:

A gondok akkor kezdődnek, ha a könnyed hecceken túllépve valódi emberekről vagy valós eseményeket szimuláló helyzetekről készülnek valóságszagú kamuvideók, ami megnehezíti a független filmesek etikus AI‑felhasználását. Onnantól a Nintendo sem mókás rajongói videóként fogja kezelni a fentihez hasonló alkotásokat – ami még ingyen reklámot is csap a Mario Kart játékoknak –, mert attól tart majd, hogy a trend visszaéléseket szül, és óriási energiákat kell fordítani a szellemi tulajdona megvédésére.

A véleménycikk arra is figyelmeztet, hogy a Sora‑videók virális mémjei új frontot nyitnak a szerzői jogi háborúban, hiszen az AI‑userek óhatatlanul egyre kevesebbet törődnek majd a szellemi tulajdonnal, ezáltal tovább mélyítik az árkot az alkotók és az AI‑fejlesztők között. Az Indiewire ezzel kapcsolatban szakmai állásfoglalásokat sürget: úgy véli, ha a jogtulajdonosok és szakszervezetek nem alakítanak ki standardokat, elveszíthetik a harcot.

Osztja ezt az aggodalmat a WGBH-nak nyilatkozó digitális képzőművész, Kyt Janae is, aki szerint nem kell egy év, és szinte képtelenek leszünk megkülönböztetni az ember alkotta tartalmakat az AI-val generált képektől. Thomas Smith, a képek digitalizálásával, menedzselésével, kiadásával és monetizálásával foglalkozó Gado Images vezérigazgatója hozzátette:

a mesterségesen létrehozott képek miatt a valódi fotók is hitelességi válságba kerülhetnek.

Ezek a megállapítások azt jelzik, hogy a videógeneráló AI több területen okozhat károkat, a szórakoztatóipartól a politikán át a személyiségi jogokig.

Máris támadják az új AI-modellt

A Sora 2 indítását rögtön kritikák és aggályok kísérték. A The Guardian például arról számolt be, hogy a generált videók posztolására létrehozott TikTok-szerű app feedje hamar megtelt erőszakos és rasszista jelenetekkel, köztük bombázást és tömeggyilkosságot szimuláló tartalmakkal. Joan Donovan kutató ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen eszközök elmossák a valóság és a hazugság között húzódó határt, ezáltal alkalmassá válhatnak gyűlöletkeltésre és zaklatásra.

Sam Altman ehhez képest a saját blogján a „kreativitás ChatGPT‑pillanataként” jellemezte a Sora 2 indulását, de óvatosan elismerte azt is, hogy például a bullying elkerülése érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a moderálásra.

A Rolling Stone közben példákkal illusztrálva mutatta be, hogy a realisztikus videógeneráló segítségével a felhasználók – csupán heccből – náci egyenruhába bújtattak hírességeket, történelmi eseményeket hamisítottak vagy éppen levédett karaktereket (Pikachu, Ronald McDonald, SpongeBob) használtak fel, ami szerzői jogi veszélyeket sejtet.

A Sora 2 kritikusait idézve a magazin azt írja, hogy az OpenAI „próbálja bepereltetni önmagát”.

A Vox cikke egyenesebben fogalmaz: felhívja a figyelmet arra, hogy a Sora 2 alapértelmezése szerint a jogtulajdonosok azok, akiknek kérvényezniük kellene a karaktereik eltávolítását, ami olyan, mintha a fejlesztők kifejezetten a szerzői jogok megsértése felé terelnék a felhasználókat.

Nem véletlen, hogy a kritikákkal szembesülő Sam Altman később frissítette a posztját, jelezve, hogy a jövőben a jogtulajdonosok „opt‑in” alapon adhatnak hozzá karaktereket az AI-modellhez, lehetővé téve, hogy a generált videók után részesedést kapjanak a bevételekből.

Őrületes energiaigény és a Sora 2 más pénzügyi hatásai

A modell bejelentését követően az elemzők felvetették, hogy a videók generálása rendkívüli mennyiségű számítási kapacitást és energiát igényel. Egyes kutatók szerint egy rövid, nagy felbontású videó generálása több mint 700‑szor több energiát fogyaszt, mint egy állókép létrehozása. Ennek következtében a jövő adatközpontjai már minden kétséget kizáróan nagyvárosokkal vetekedő energiazabáló – és karbonkibocsátó – szörnyetegek lesznek.

A Time elemzése rámutat: az AI‑videók ugyan drágák, de a cégek – köztük az OpenAI és a Meta – abban reménykednek, hogy a rövid videók gyártásával több előfizetéses felhasználó és befektető érkezik. Ez további bevételi forráshoz juttatja őket, ami még nagyobb modellek, egy napon pedig az általános mesterséges intelligencia megjelenéséhez vezethet.

Az AI-cégeknek tényleg nagyon kell a pénz, mert a generatív videómodellek fejlesztése hatalmas összegeket emészt fel. Ez az elemzők szerint idővel arra készteti majd a vállalatokat, hogy a befektetőktől és felhasználóktól beszedett pénzen túl a hirdetési piacon is terjeszkedjenek, illetve további előfizetési csomagokat találjanak ki, valamint árat emeljenek.

Mindeközben fontos cél a felhasználók viselkedési adatainak gyűjtése: a jövőbeli modellekhez a valós interakciók és preferenciák révén tudnak több és jobb tréningadatot gyűjteni.

Ami pedig a belátható jövőben érkező fejlesztéseket illeti, az OpenAI egyik korábbi közleménye felvetette azt is, hogy létrehoznak egy „világszimulátort”, amely pontosan modellezi a fizikai világ törvényeit, ezzel új tudományos problémákat lesz képes megoldani.

Új AI-evolúciós lépcsőfokok jönnek

A Sora 2 ezeknek a vízióknak a nagy reménysége, amitől azt várják, hogy további fejlesztéseket és több platformon elérhető verziókat eredményez. A megjelenése új korszakot nyit a generatív AI-k világában, hiszen bátran kijelenthetjük, hogy ennyire valószerű mozgásokat és hangeffekteket, illetve ilyen időtartamú történeteket még egyik videógeneráló AI sem tudott létrehozni.

Bár a fizika törvényeit még nem követi le tökéletesen és vastagon lehetőséget ad a visszaélésekre – a deepfake-től az erőszakos tartalmakon át a szerzői jogok megsértéséig –, a komoly etikai és jogi kérdések kezelése után érdemes lehet kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.

A szakértők szerint hamar mainstream eszközzé válhat, de a társadalomnak – még új normarendszerek és hatékony moderálás bevezetése mellett is – fel kell készülnie arra, hogy a valóság és a mesterséges tartalom közötti határ elmosódik.

Mivel a gazdasági potenciál óriási, számolni kell a bővülésével és az energiafogyasztás növekedésével, valamint azzal, hogy a szellemi tulajdon megóvása érdekében ki kell harcolni a generált tartalmak után járó részesedést. Ezek az együttműködések – ha egyáltalán megköttetnek és aztán hosszú távon működőképesnek bizonyulnak – a kreatív tartalomgyártás ragyogó gyöngyszemévé varázsolhatják a Sora 2-t, illetve a jövőben érkező hasonló modelleket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk