Európában a nappalinál is nagyobb éjszakai felmelegedést okoz a klímaváltozás
Egyre gyakoribb lesz, hogy a nagy nyári kánikulák idején a hőség miatt nem tudunk majd aludni. Az exeteri egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a felmelegedés Európában gyorsabb éjszaka, mint nappal, míg másutt ez éppen fordítva van. Az erről szóló tanulmány a Global Change Biology című szaklapban jelent meg.
A tudósok 35 éven keresztül, 1982 és 2017 között vizsgálták a globális felmelegedést, és hasonlították össze a nappali és éjszakai hőmérsékleteket. Első megállapításuk az volt, hogy a felmelegedés mindkét napszakra érvényes.
Ami ennél meglepőbb volt, hogy legalább 0,25 C fok különbség van az éjszaki és nappali hőmérséklet-emelkedés között.
Nagyobb éjszakai felmelegedést figyeltek meg Európában, Dél-Amerikában, Nyugat-Afrikában és Közép-Ázsiában. De vannak olyan területek is, ahol fordított a tendencia: az Egyesült Államok déli részén, Mexikóban, vagy a Közel-Keleten a nappali hőmérsékletek emelkednek nagyobb mértékben – idézi a Guardian.
Ezeket a különbségeket a kutatók szerint az egyenlőtlen felhőtakaró okozza.
Amikor borús az idő, a felhők beszívják a napsugarak melegét és összegyűjtik a párát. Aztán kibocsátják a hőt az éjszakába, és ezzel felmelegítik. Amikor viszont nincsenek felhők, különösen a száraz vidékeken, a napsugarak közvetlenül a földet melegítik fel, és ezáltal magasabb lesz a nappali hőmérséklet.
Ezek az aszimmetrikus hőmérséklet-változások fölborítják az ökoszisztémák egyensúlyát.
Lesznek olyan fajok, amelyek nem tudnak majd alkalmazkodni.
Az első áldozatok azok a fajok lesznek, amelyek csak éjszaka vagy csak nappal aktívak. Korábbi kutatások felhívták a figyelmet arra, hogy a hőmérséklet-emelkedés miatt megváltoztak egyes állatok táplálkozási szokásai: például az afrikai vadkutyák vadászata kezd éjszakára áttevődni, és ez a tápláléklánc felborulásával fenyeget.
Az exeteri egyetem kutatói azt is megállapították, hogy az egyenlőtlen hőmérséklet-emelkedés miatt lassabban nőnek a növények. A felhős vidékeken a kevesebb napsütés, a napsütötte zónákban pedig a kevesebb csapadék miatt. Csökkenhet a gabonatermés, és a rovarok száma is, ami kihathat a nektár- és pollenmennyiségsre is.
Mindez nemcsak az állatokat és a növényeket érinti. Több áldozatot követelhetnek majd például a hőhullámok azokon a vidékeken, ahol az emberek már éjszaka sem tudnak felfrissülni.
Az Egyesült Államokban az elmúlt 100 évben az éjszakai hőmérséklet kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a nappali, és a hőhullámok már most több amerikait ölnek meg évente, mint bármely más természeti katasztrófa.
Mark Wright, a WWF brit szervezetének tudományos igazgatója szerint mindez újabb bizonyítéka annak, hogy az emberiség felborítja a természet egyensúlyát. Éppen ezért minden eddiginél fontosabb lenne az üvegházhatású gázok gyors és nagy arányú csökkentése.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
