Esős évszakban Amazónia fái metánt kibocsátó kéményekké válnak – ez a tudósokat is meglepte
1907-ben Francis Bushong lyukat vágott egy ameriaki nyárfa kérgén, és meggyújtotta a törzsből kiáramló gázokat. A kansasi egyetem tudósa megállapította, hogy a kiáramló gáz 60%-ban metán volt. Ehhez képest több mint egy évszázad telt el, mire a kutatók komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy megmérjék az erdei fák metánkibocsátását.
2014-ben Sunitha Pangala brit kutató két hónapon át járta az esőerdők vízi útjait, és gázmérő eszközöket helyezett el több mint 2400 fán, 13 különböző árterületen.
Rájött, hogy a fák, különösen a nagy területen elárasztott erdőkben, serkentik a metántermelést a vízzel átitatott talajban, majd a gázt a légkörbe lövellik.
Ugyanezt a kísérletet elvégezte a borneói mocsarakban is, és megbizonyosodott arról, hogy az itt élő fák a korábban becsült metánkibocsátási értékek hétszereséért felelősek.
A fiatal geofizikusnő ezzel felfedezte az atmoszférába kerülő egyik legjelentősebb üvegház hatású gáz fő forrását, és egyben megoldott egy több éves rejtélyt. A műholdas adatok ugyanis már 2005-ben arra utaltak, hogy az amazonasi esőerdők kétszer annyi metánt bocsátanak ki, mint amennyivel a kutatók a földön számoltak.
Ma már tudjuk, hogy a világ mintegy 3 trillió fája metánt bocsát ki. Nem is keveset.
Amazóniában az elárasztott erdők minden hektárából naponta több kg metán kerül a légkörbe. Ez évente összesen 40 millió tonnát jelent. „Az esős évszakban elárasztott területeken a fák óriási, metánt kibocsátó kéményekké válnak.” – fogalmazott Pangala a a Wired-nak
A tudományos világ sokáig nem akart tudomást venni Pangala eredményeiről. Másfél évig kellett házalnia tanulmányával, mire végül 2017-ben sikerült publikálnia. A tudósok talán attól féltek, hogy az eredmények téves politikai reakciókhoz vezethetnek. Voltak olyan klímakutatók is, akik szerint az erdők inkább elnyelik a metánt, mintsem kibocsátják azt. Csak lassan kezdett derengeni a szakemberek előtt, hogy a fák mindkettőt csinálják. De mi következik mindebből?
Az biztosan nem, hogy a fák ártanak a klímának, és ki kell őket vágni. A legtöbb helyen ugyanis széndioxid-tároló képességük sokszorosa metán-kibocsátásuknak.
Ráadásul ugyanaz a fa egyszerre lehet a metán kibocsátója és elnyelője is - az évszaktól, korától, vagy fajtájától függően.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a metán csak egy része a fák klímában betöltött fontos szerepének. A szén-dioxid tárolás mellett újratermelik a párát, árnyékot vetnek, serkentik a felhőképződést, védik a biosokféleséget és tisztítják a levegőt.
De akkor, amikor sok nagy cég azért ültet fákat, hogy ellensúlyozza szén-dioxid kibocsátását, tudnunk kell, hogy az újabb fák segítenek ebben, vagy pedig épp az ellenkező hatást érik el a fák és a metán összetett kémiája miatt.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
