Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia a legnagyobb, emberiséget fenyegető veszély

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

Nyolc olyan határértéket tartanak számon a tudósok, melyek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, ám ezek közül már hét esetében az emberiség átlépte a határt, írja a Nature. A több mint 40 szakértőből álló Az Earth Commission nemzetközi tudóscsoport által megállapított értékek azt mutatják, mennyire biztonságosak és méltányosak a földi élet feltételei.

A határértékek az éghajlatot, a légszennyezést, a műtrágyák túlzott használata miatti eredő foszfor- és nitrogénszennyezést, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni édesvizeket, a beépítetlen természetet, illetve a természetes és az ember építette környezetet vizsgálja. Ezek közül egyedül a légszennyezettség az, ahol még nem léptük át az egész bolygót figyelembe véve a küszöbértéket. Egyes területeken azonban már a levegő minőségének megítélése is a káros tartományba esik.

A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az ember hibája, mely elsősorban a bolygó erőforrásainak hatalmas mértékű fogyasztása miatt következett be. Több mint 88 ezer klímaváltozásról szóló tanulmány vizsgálata során arra jutottak, hogy ezek 99,9 százaléka az emberiséget teszi felelősség a globális felmelegedés miatt.

A tudóscsoport szerint „ugrásszerű fejlődésre lenne szükség annak megértésében, hogy a jog, a gazdaság, a technológia és a globális együttműködés” hogyan tudna együttesen egy biztonságosabb és boldogabb jövőt eredményezni. Az Earth Commission tagjai szerint a helyzet megmentése érdekében létfontosságú lenne a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása és a világ ökoszisztémáinak védelme.

Az amerikai hadsereg egyik szimulációs gyakorlata során a légierő mesterséges intelligencia által vezérelt drónja meggyilkolta az irányítóját, mert csak ezzel tudta biztosítani a misszió végrehajtását.

Az erről szóló információt Tucker ‘Cinco’ Hamilton ezredes, az amerikai légierő AI-tesztelésért és bevetésért felelős vezetője osztotta még májusban egy londoni szakmai konferencián.

Hamilton elmondása szerint a drón feladata az volt, hogy semmisítse meg az ellenség légvédelmi rendszerét, és támadjon meg bárkit, aki ezt megpróbálná megakadályozni.

A rendszert eredetileg úgy alakították ki, hogy az emberi kezelőé volt a döntő szó, a megerősítéses tanulás során a mesterséges intelligencia a megerősítést jelentő pontokat az ellenséges célpontok megsemmisítéséért kapta, amit az emberi kezelő többször is megakadályozott.

Hamilton az eset ismertetésével arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy nem szabad túlzottan az MI-re bízni a gépeket a légierőnél.

(via 444, Guardian)