JÖVŐ
A Rovatból

Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia a legnagyobb, emberiséget fenyegető veszély

Musk szerint a ChatGPT rádöbbentette az embereket, milyen fejletté is vált a mesterséges intelligencia. A DeepMind közben szintet ugorva olyan mesterséges intelligenciát mutatott be, amely kitalálja, hogyan oldjon meg új feladatokat.

Link másolása

A mesterséges intelligencia sokáig olyan távoli dolognak tűnt, amivel a hétköznapi emberek nemigen találkoznak. A keresést forradalmasító ChatGPT azonban mindent megváltoztatott. A feltett kérdésekre kerek, egész mondatokban válaszoló mesterséges intelligencia látványosan demonstrálta, hogy már a közeljövőben teljesen átalakulhat az életünk. Sokan most döbbentek rá, hogy a hihetetlenül gyorsan fejlődő technológia következtében akár az állásuk is veszélybe kerülhet.

A világ egyik leggazdagabb embere, a Tesla, a SpaceX és a Twitter tulajdonosa szerint azonban még ennél is többről van szó. Elon Musk az Egyesült Arab Emirátusokban zajló nemzetközi kormányzati csúcstalálkozón arról beszélt,

„a civilizáció jövőjének egyik legnagyobb kockázata a mesterséges intelligencia.”

Musk annak idején társalapítója volt az OpenAI-nak, annak az amerikai cégnek, amely kifejlesztette a ChatGPT-t. Igaz, 2018-ban távozott az OpenAI igazgatótanácsából , és jelenleg nem rendelkezik részesedéssel a cégben.

Dubaiban azt mondta, a mesterséges intelligencia „ígéretes technológia, ami nagyszerű képességekkel rendelkezik, de nagy veszéllyel is jár”. Úgy gondolja, a ChatGPT volt az, ami rádöbbentette az embereket, mekkora fejlődés ment végbe ezen a területen. Ez nem most történt, de eddig a legtöbb ember számára nem volt a technológiának elérhető felhasználói felülete. Most viszont bárki megtapasztalhatja, mire képes.

Musk szerint itt az ideje elgondolkodni azon, hogyan lehetne szabályozni ezt a területet. Míg ugyanis a közlekedést, a repülést vagy a gyógyszeripart egy sor biztonsági előírás szabályozza, a mesterséges intelligenciák fejlesztése nem áll semmiféle ellenőrzés alatt. „Pedig ez valójában nagyobb kockázatot jelent a társadalom számára, mint az autók, repülőgépek vagy az orvostudomány” - fogalmazott.

Szerinte lehet, hogy a szabályozás lassítaná kissé a fejlesztéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy ez baj.

Jelenleg a mesterséges intelligencia-fejlesztés területén éles verseny folyik az Egyesült Államok és Kína között, de Amerikán belül is. A Google, a Microsoft és a Meta is gőzerővel fejleszt, miközben a tudósok egy része aggódik, nem csúszhat-e ki mindez az emberi kontroll alól.

Az aggodalmakat eddig némiképp csillapította, hogy a mesterséges intelligenciák mindig csak egy-egy területen teljesítettek jól, azon, amire a megerősített tanulási folyamat során „kiképezték” őket. A ChatGPT-t például arra tanították meg, hogy a GPT-3 nevű nagy nyelvi modellt felhasználva megértse az emberi nyelvet, és hatalmas mennyiségű adat alapján válaszokat generáljon. De a ChatGP nem tud autót vezetni vagy sakkozni. A működése tehát eleve korlátozott.

A DeepMind játékrobotja, a sakkozó vagy Go-játékot játszó AlphaZero is hiába tanulta meg a megerősített tanulási folyamat során a sakk és a Go szabályait, valamint azt, hogy miképp nyerjen meg egy játszmát. Egy új játékban a tanulási folyamatot teljesen elölről kellett volna kezdenie.

A Google leányvállalata, a DeepMind nemrég azonban olyan mesterséges intelligenciával állt elő, amely számára addig ismeretlen, új feladatok megoldására is képest, ráadásul ugyanolyan gyorsan és pontosan, mint az emberek.

Az Adaptive Agent (AdA) nevű program jelenleg egy 3D-s virtuális világban létezik, amelyben a New Scientist szerint egy szeptillió számú feladatot tartalmaz. Ez a 10 negyvenkettedik hatványa, sokkal több, mint az univerzum megfigyelhető csillagainak száma.

Az AdA elődje az XLand nevű modell volt, amely már 2021-ben is több mint 700 ezer játékot tudott kezelni. Ezek között voltak olyan jól ismertek, mint amelyikben például egy zászlót kell elrejteni vagy megtalálni, de olyan elvontak is, amelyeket automatikusan generáltak, és csak a virtuális világban léteztek.

A DeepMind csapata ezt a mesterséges intelligenciát fejlesztette tovább. Az AdÁ-t több milliárdnyi, lassan emelkedő nehézségű feladaton képezték ki, úgy, hogy minden feladat megoldására 1-6 próbálkozást tehetett, függetlenül azok sikerétől.

Ennek ereményeképpen az AdA ma már képes többek között navigációs, tervezési feladatokat ellátni, valamint tárgyakat mozgatni a virtuális térben.

Amikor a DeepMind fejlesztői egy 30-as feladatsoron tesztelték, amelyekre nem képezték ki, ugyanolyan gyorsan megoldotta, mint a kísérletben részt vevő száz ember. Sőt, olyan feladatokat is megoldott, amelyeket az emberek nem tudtak. Egy ezres feladatsornak pedig a 90%-át képes volt megoldani.

A modell az intelligencia néhány váratlan oldalát is megmutatta. Az olyan feladatoknál, amelyekben több résztvevő szerepelt, képes volt őket koordinálni és együttműködésre bírni. Ilyesmire eddig nemigen volt példa. Ez történt például az Overcooked nevű népszerű főzőjátékban, ahol az AdA segített a résztvevőknek a feladatok megoldásában. Ez a tulajdonság a DeepMind szerint hasznos lehet például egy humanoid robotnál, vagy egy önvezető autónál, amely azt tanulja, hogyan közlekedjen egy új környezetben.

Fejlesztői szerint az általános felkészültségű mesterséges intelligenciák a jövőben a valós világban is számos munkakört elláthatnak majd, olyanokat is, amelyekre eredetileg nem képezték ki őket. Megjelenésükkel azonban tovább gyengül az emberi kontroll. Bár a virtuális világ nagyon különbözik a valóságostól, azt senki sem tudja, mit tekintene megoldandó problémának egy olyan mesterséges intelligencia, amely a valódi világban működik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Elérhette a fordulópontot a klímaváltozás az Antarktiszon, virágzásnak indultak a növények
A két őshonos virágzó növény terjedése ötszörösére gyorsult az elmúlt tíz évben. A globális felmelegedés mellett a fókaállomány ritkulása is a hozzájárulhatott az Antarktisz kivirágzásához.

Link másolása

Az Antarktisz két őshonos virágos növénye is virágzik a nyári hőhullámok és az emelkedő hőmérséklet közepette, írja az IFL Science. Tudósok szerint mindez az ember okozta éghajlatváltozás következménye lehet, és

akár azt is jelezheti, hogy a jéggel borított kontinens elérte a fordulópontját.

A zord körülmények miatt az Antarktiszon mindössze két őshonos növény él: az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis). Az olaszországi Insubria Egyetem tudósai tavaly publikáltak egy tanulmányt, melyben 2009 és 2019 között figyelték a két növényt a Signy-szigeten, mely fontos fészkelőhely számos tengeri madár számára az Antarktiszon. Ezt követően összehasonlították ezeket a megfigyeléseket az előző ötven évben végzett felmérésekkel.

Az olasz tudósok arra jutottak, hogy

a két növénypopuláció az utóbbi tíz évben robbanásszerűen megnőtt.

Valójában csak az utóbbi évtizedben annyival gyorsabban terjedtek, mint a megelőző ötven évben. Ráadásul ez a növekedési ütem szorosan összefügg a levegő hőmérsékletének melegedési tendenciájával, mely 2012 nyarán indult meg az Antarktiszon.

A növények elszaporodáshoz a klímaváltozáson túl hozzájárult az is, hogy egyre kevesebb fóka él arrafelé, melyek letapossák a növényzetet. A tudósok szerint ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, várhatóan ez a tendencia folytatódni fog. Tavaly márciusban például olyan hőhullám érte el az Antarktiszt, hogy az ott dolgozó kutatók rövidnadrágot húztak, néhányan pedig még az ingüktől megszabadulva napoztak.

Becslések szerint

az évszázad végére az Antarktiszon a hőhullámok az éghajlati válság következtében további 5-6 Celsius-fokkal emelkedhet a hőmérséklet, ami drasztikus változásokat eredményezhet a kontinensen.

A nővények robbanásszerű terjedése már azt jelezheti előre, hogy az Antarktisz estében közel lehet a globális felmelegedés miatti fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Csak az okos embereknek kellene gyereket vállalni Elon Musk szerint
A világ leggazdagabb embere szerint a születési ráta nagyobb gond, mint a globális felmelegedés. De szerinte azért nem mindegy, hogy kinek születik gyereke.

Link másolása

Elon Musk szerint komolyan kellene foglalkozni a gyerekszületések számának növelésével világszerte. A milliárdos azonban úgy véli, hogy csak bizonyos intelligenciaszintű embereknek kellene szaporodniuk. Musk erről a hamarosan megjelenő életrajzi könyvében vall, írja a Page Six.

A New York Times birtokába került részletben az 52 éves üzletember azt mondja, mindent megtesz azért, hogy harcoljon a világot sújtó alulnépesedési válság ellen. A 11 gyerekes apuka szerint „az összeomló születési ráta messze a legnagyobb veszély, amivel a civilizációnak szembe kell néznie”. Musk nézeteit rendszeresen posztolja is az X-re átkeresztelt Twitterre.

Grimes-szal közös harmadik gyereke születés után nem sokkal a SpaceX alapítója azt írta egy bejegyzésben, hogy az alacsony születési ráta „sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”. De már hat évvel ezelőtt is aggodalmát fejezte ki a témában. Akkor úgy fogalmazott, hogy „a világ népessége az összeomlás felé gyorsul, de úgy tűnik, kevesen veszik észre, vagy kevesen törődnek vele”.

Walter Isaacson, Musk hamarosan megjelenő életrajzának szerzője elárulta: a milliárdos felajánlotta a spermáját a Neuralink vezetőjének, Shivon Zilisnek, hogy „a gyerekek genetikailag az övéi legyenek”. A párnak 2021 novemberében születtek végül ikrei. Rajta kívül Musknak három gyereke született Grimestól, míg Justine Wilsontól hármasikrei és egy ikerpárja is született a termékeny vállalkozónak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Egy éves bérlet árát fizetheti ki Bécsben az az autós, aki a tömegközlekedést akadályozva parkol
A városvezetés már hosszabb ideje igyekezett különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat, most azonban jelentősen bekeményítettek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. szeptember 12.


Link másolása

Bécsben a figyelmetlenül parkoló autósok tavaly 1535 alkalommal akadályozták a villamosok továbbhaladását, míg a buszok beállását a megállóba 787 alkalommal hiúsították meg a szabálytalanul leállított autók - írja a 444 az osztrák főváros képviseleti irodájának közleménye alapján.

Történt mindez annak ellenére, hogy a városvezetés már hosszabb ideje igyekszik különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat parkoláskor. Emellett folyamatosan építik át az érintett megállók és szakaszok környezetét.

Most azonban drasztikusabb lépéshez folyamodtak: szeptember 15-től a korábbi 128 euróról 365 euróra emelik a büntetését azoknak, akik autójukkal akadályozzák a közösségi közlekedést. Ráadásul az elvontatás és a tűzoltóság költségét is nekik kell állniuk.

A bírság összegének jelentős emelésével nem az a cél, hogy jól megbüntessék az autósokat, hanem az, hogy a buszok és villamosok zavartalanul közlekedhessenek – magyarázta a döntést Ulli Sima közlekedésért felelős városi tanácsnok.

Egy alacsony padlós villamoson körülbelül 200 utasnak van hely, vagyis egy szabálytalanul leállított autó ennyi embert tart fel és kényszerít átszállásra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balatoni nádpusztulás: „Valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk”
Tóth Viktor limnológus szerint könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a szabályozott nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

Link másolása

Egyre több nádpusztulást jelentenek a Balaton környékéről. Hétfőn a balatontipp.hu közölt megdöbbentő fotókat a Paloznak és Alsóörs közötti szakaszon szürkévé változó növényzetről. Két nappal később pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján jelentek meg hasonló fotók a tihanyi Külső-tó környékéről.

Tóth Viktor limnológussal beszélgettünk arról, mi történhet a Balaton partján.

– Tényleg rendkívüli az, ami most a nádasokkal történik?

– Idén összesen hat balatoni helyről jelezték nekünk, hogy szokatlan, de kísértetiesen hasonló események zajlanak. Eddig a nádpusztulás a Balatonban mindig a víz felőli oldalon történt, míg most a szárazföld felőli részeket érinti.

Úgy tűnik, hogy valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk, mert annyira egyedi eset.

A bejelentések mindegyike csónakbeállók, strandok és stégek környékén kipusztuló nádasokról érkezett. Amikor körbejártuk az érintett területeket, egyértelművé vált, hogy olyan helyekről van szó, ahol az emberi tevékenység nagyon-nagyon intenzív.

– Arra gondol, hogy valaki szánt szándékkal pusztíthatja a nádast?

– Nem hiszem, hogy szánt szándékkal történne ez. A nádas sok mindent képes tolerálni, de egy bizonyos határig. Idén például nagyon megemelték a tó vízszintjét, ami messze áll a természetes ingadozástól. Ez normális esetben egy magas kora tavaszi vízállásról alacsonyra csökken az ősz elejére, ám a Balaton esetében ennek pont az ellenkezője történt. De itt vannak az egymástól tíz méterre épített stégek is. Az emberek gyakran jobbító szándékkal próbálnának valamit kezdeni a tó körül, például amikor le akarják aratni a „pusztuló” nádast. De mi alapján gondoljuk egy több millió éves növényfajról, hogy jobban tudjuk, mire van szüksége?

– Akkor természetes okai lehetnek a jelenségnek?

– Legfeljebb tíz százalékban. Például a tihanyi Külső-tó esetében nagy valószínűséggel egy microburst, vagyis kis területre lecsapó függőleges irányú, intenzív légzuhatag állhat a pusztulás hátterében. Innen nem messze, Sajkodnál pedig egy nagyon jól körülhatárolható fertőzést figyeltem meg. Az a baj, hogy a tó 240 kilométeres teljes partszakaszát képtelen vagyok folyamatosan egyedül felügyelni, ezért a [email protected] e-mailcímen bárki bejelentést tehet, ha problémát észlel a balatoni nádasok esetében.

– A szóban forgó paloznaki, ábrahámhegyi vagy éppen pálkövei nádasok végleg elpusztultak vagy még menthetők?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mivel annyira egyedi esetekről van szó. Őszintén szólva én még ilyet nem tapasztaltam korábban. A jelek alapján mindenesetre én leginkább zsombékosodásra gondolok, melynek a végkövetkezménye zsombékmocsár, ami pedig visszafordíthatatlan.

– Miért probléma, hogy ez történik a balatoni nádassal?

– Nem probléma, ez egy természetes jelenség. A gond a sebességgel van.

Ha ez valóban zsombékosodás, akkor egy ilyen folyamat évszázadokat vesz igénybe. Ehhez képest most azt látjuk, hogy nagyjából két év alatt lezajlik a zsombékosodás olyan területeken, ahol korábban nem voltak erre utaló jelek.

Többször elmondtam már: véleményem szerint nem a bolygót kell megvédeni, hanem saját magunkat. A Föld köszöni szépen, alkalmazkodni fog. A kérdés az, hogy az emberiség szeretni fogja-e, ahogyan a bolygó alkalmazkodik az általunk teremtett feltételekhez. Könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

– Mit gondol, ki fog derülni valaha, hogy pontosan mi történik most a tóval?

– Igen, persze, ha lenne szándéka a kormánynak arra, hogy ezt kivizsgálja. De pontosan tudjuk: minden kutatás csak addig működik, amíg pénz van mögötte. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben én egyedül foglalkozom ezzel a területtel, más intézményeknél még vannak olyan kutatók, akik értenek a növényökológiához. Szeretem, amit csinálok, ezért kimegyek önszántamból is az érintett területekre, de igazából évtizedekig tartó vizsgálatra lenne szükség.

– Mit tehetnek ebben a helyzetben a kirándulók, strandolók, vitorlázók, horgászok? Tudnak ők segíteni valahogyan?

– Nem igazán. De mondjuk jó lenne, ha a nyaralótulajdonosok felszámolnák a néhány tízméterenként telepített saját stégeket, és átállnának mondjuk egy-két kilométerenként kialakított közösségi stégek építésére. Ehhez azonban a jelenlegi gondolkodásmód teljes átalakítására lenne szükség.

– Milyen problémákat okozhat a tó életében, ha ez a folyamat nem áll meg, tovább terjed, és a nádas nem regenerálódik?

– A partmenti területek, beleértve a hinarasokat is, a biodiverzitás központjai minden tó esetében.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak maga a nádas tűnik el, hanem az ahhoz köthető élőlényközösségek is.

Magyarországon börtönbe kerülhet, aki meggyilkol egy macskát. Ellenben egy négyzetméter nádas kivágásáért semmi nem jár, holott az a kis terület több ezer, esetenként több millió faj élettere is lehet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: