Elon Musk szerint a mesterséges intelligencia a legnagyobb, emberiséget fenyegető veszély

Az Antarktisz két őshonos virágos növénye is virágzik a nyári hőhullámok és az emelkedő hőmérséklet közepette, írja az IFL Science. Tudósok szerint mindez az ember okozta éghajlatváltozás következménye lehet, és

A zord körülmények miatt az Antarktiszon mindössze két őshonos növény él: az antarktiszi sédbúza (Deschampsia antarctica) és a felemásvirágú szegfű (Colobanthus quitensis). Az olaszországi Insubria Egyetem tudósai tavaly publikáltak egy tanulmányt, melyben 2009 és 2019 között figyelték a két növényt a Signy-szigeten, mely fontos fészkelőhely számos tengeri madár számára az Antarktiszon. Ezt követően összehasonlították ezeket a megfigyeléseket az előző ötven évben végzett felmérésekkel.

Az olasz tudósok arra jutottak, hogy

Valójában csak az utóbbi évtizedben annyival gyorsabban terjedtek, mint a megelőző ötven évben. Ráadásul ez a növekedési ütem szorosan összefügg a levegő hőmérsékletének melegedési tendenciájával, mely 2012 nyarán indult meg az Antarktiszon.

A növények elszaporodáshoz a klímaváltozáson túl hozzájárult az is, hogy egyre kevesebb fóka él arrafelé, melyek letapossák a növényzetet. A tudósok szerint ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, várhatóan ez a tendencia folytatódni fog. Tavaly márciusban például olyan hőhullám érte el az Antarktiszt, hogy az ott dolgozó kutatók rövidnadrágot húztak, néhányan pedig még az ingüktől megszabadulva napoztak.

Becslések szerint

A nővények robbanásszerű terjedése már azt jelezheti előre, hogy az Antarktisz estében közel lehet a globális felmelegedés miatti fordulópontot.

Elon Musk szerint komolyan kellene foglalkozni a gyerekszületések számának növelésével világszerte. A milliárdos azonban úgy véli, hogy csak bizonyos intelligenciaszintű embereknek kellene szaporodniuk. Musk erről a hamarosan megjelenő életrajzi könyvében vall, írja a Page Six.

A New York Times birtokába került részletben az 52 éves üzletember azt mondja, mindent megtesz azért, hogy harcoljon a világot sújtó alulnépesedési válság ellen. A 11 gyerekes apuka szerint „az összeomló születési ráta messze a legnagyobb veszély, amivel a civilizációnak szembe kell néznie”. Musk nézeteit rendszeresen posztolja is az X-re átkeresztelt Twitterre.

Grimes-szal közös harmadik gyereke születés után nem sokkal a SpaceX alapítója azt írta egy bejegyzésben, hogy az alacsony születési ráta „sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”. De már hat évvel ezelőtt is aggodalmát fejezte ki a témában. Akkor úgy fogalmazott, hogy „a világ népessége az összeomlás felé gyorsul, de úgy tűnik, kevesen veszik észre, vagy kevesen törődnek vele”.

Walter Isaacson, Musk hamarosan megjelenő életrajzának szerzője elárulta: a milliárdos felajánlotta a spermáját a Neuralink vezetőjének, Shivon Zilisnek, hogy „a gyerekek genetikailag az övéi legyenek”. A párnak 2021 novemberében születtek végül ikrei. Rajta kívül Musknak három gyereke született Grimestól, míg Justine Wilsontól hármasikrei és egy ikerpárja is született a termékeny vállalkozónak.

Bécsben a figyelmetlenül parkoló autósok tavaly 1535 alkalommal akadályozták a villamosok továbbhaladását, míg a buszok beállását a megállóba 787 alkalommal hiúsították meg a szabálytalanul leállított autók - írja a 444 az osztrák főváros képviseleti irodájának közleménye alapján.

Történt mindez annak ellenére, hogy a városvezetés már hosszabb ideje igyekszik különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat parkoláskor. Emellett folyamatosan építik át az érintett megállók és szakaszok környezetét.

A bírság összegének jelentős emelésével nem az a cél, hogy jól megbüntessék az autósokat, hanem az, hogy a buszok és villamosok zavartalanul közlekedhessenek – magyarázta a döntést Ulli Sima közlekedésért felelős városi tanácsnok.

Egy alacsony padlós villamoson körülbelül 200 utasnak van hely, vagyis egy szabálytalanul leállított autó ennyi embert tart fel és kényszerít átszállásra.

Egyre több nádpusztulást jelentenek a Balaton környékéről. Hétfőn a balatontipp.hu közölt megdöbbentő fotókat a Paloznak és Alsóörs közötti szakaszon szürkévé változó növényzetről. Két nappal később pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján jelentek meg hasonló fotók a tihanyi Külső-tó környékéről.

Tóth Viktor limnológussal beszélgettünk arról, mi történhet a Balaton partján.

– Tényleg rendkívüli az, ami most a nádasokkal történik?

– Idén összesen hat balatoni helyről jelezték nekünk, hogy szokatlan, de kísértetiesen hasonló események zajlanak. Eddig a nádpusztulás a Balatonban mindig a víz felőli oldalon történt, míg most a szárazföld felőli részeket érinti.

A bejelentések mindegyike csónakbeállók, strandok és stégek környékén kipusztuló nádasokról érkezett. Amikor körbejártuk az érintett területeket, egyértelművé vált, hogy olyan helyekről van szó, ahol az emberi tevékenység nagyon-nagyon intenzív.

– Arra gondol, hogy valaki szánt szándékkal pusztíthatja a nádast?

– Nem hiszem, hogy szánt szándékkal történne ez. A nádas sok mindent képes tolerálni, de egy bizonyos határig. Idén például nagyon megemelték a tó vízszintjét, ami messze áll a természetes ingadozástól. Ez normális esetben egy magas kora tavaszi vízállásról alacsonyra csökken az ősz elejére, ám a Balaton esetében ennek pont az ellenkezője történt. De itt vannak az egymástól tíz méterre épített stégek is. Az emberek gyakran jobbító szándékkal próbálnának valamit kezdeni a tó körül, például amikor le akarják aratni a „pusztuló” nádast. De mi alapján gondoljuk egy több millió éves növényfajról, hogy jobban tudjuk, mire van szüksége?

– Akkor természetes okai lehetnek a jelenségnek?

– Legfeljebb tíz százalékban. Például a tihanyi Külső-tó esetében nagy valószínűséggel egy microburst, vagyis kis területre lecsapó függőleges irányú, intenzív légzuhatag állhat a pusztulás hátterében. Innen nem messze, Sajkodnál pedig egy nagyon jól körülhatárolható fertőzést figyeltem meg. Az a baj, hogy a tó 240 kilométeres teljes partszakaszát képtelen vagyok folyamatosan egyedül felügyelni, ezért a [email protected] e-mailcímen bárki bejelentést tehet, ha problémát észlel a balatoni nádasok esetében.

– A szóban forgó paloznaki, ábrahámhegyi vagy éppen pálkövei nádasok végleg elpusztultak vagy még menthetők?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mivel annyira egyedi esetekről van szó. Őszintén szólva én még ilyet nem tapasztaltam korábban. A jelek alapján mindenesetre én leginkább zsombékosodásra gondolok, melynek a végkövetkezménye zsombékmocsár, ami pedig visszafordíthatatlan.

– Miért probléma, hogy ez történik a balatoni nádassal?

– Nem probléma, ez egy természetes jelenség. A gond a sebességgel van.

Többször elmondtam már: véleményem szerint nem a bolygót kell megvédeni, hanem saját magunkat. A Föld köszöni szépen, alkalmazkodni fog. A kérdés az, hogy az emberiség szeretni fogja-e, ahogyan a bolygó alkalmazkodik az általunk teremtett feltételekhez. Könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

– Mit gondol, ki fog derülni valaha, hogy pontosan mi történik most a tóval?

– Igen, persze, ha lenne szándéka a kormánynak arra, hogy ezt kivizsgálja. De pontosan tudjuk: minden kutatás csak addig működik, amíg pénz van mögötte. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben én egyedül foglalkozom ezzel a területtel, más intézményeknél még vannak olyan kutatók, akik értenek a növényökológiához. Szeretem, amit csinálok, ezért kimegyek önszántamból is az érintett területekre, de igazából évtizedekig tartó vizsgálatra lenne szükség.

– Mit tehetnek ebben a helyzetben a kirándulók, strandolók, vitorlázók, horgászok? Tudnak ők segíteni valahogyan?

– Nem igazán. De mondjuk jó lenne, ha a nyaralótulajdonosok felszámolnák a néhány tízméterenként telepített saját stégeket, és átállnának mondjuk egy-két kilométerenként kialakított közösségi stégek építésére. Ehhez azonban a jelenlegi gondolkodásmód teljes átalakítására lenne szükség.

– Milyen problémákat okozhat a tó életében, ha ez a folyamat nem áll meg, tovább terjed, és a nádas nem regenerálódik?

– A partmenti területek, beleértve a hinarasokat is, a biodiverzitás központjai minden tó esetében.

Magyarországon börtönbe kerülhet, aki meggyilkol egy macskát. Ellenben egy négyzetméter nádas kivágásáért semmi nem jár, holott az a kis terület több ezer, esetenként több millió faj élettere is lehet.