JÖVŐ
A Rovatból

Egy hónap alatt egymilliárd dollárt kereshetett rajta a Tesla – érdemes-e beszállni a bitcoinba?

Egyéves távlatban majdnem meghétszerezte értékét a bitcoin, de Tarcsi Ádám, az ELTE Informatikai Kar kutatója mégsem ajánlaná mindenkinek, hogy ebbe fektessen. Fantáziát viszont lát benne.


"Én a magam részéről a bitcoint ma már egy elég spekulatív dolognak érzem, ami akár jól is jöhet, amikor valaki beszáll, de én, mint informatikus, a mögöttes technológiában, a blockchainben látom a lehetőségeket." - mondja Tarcsi Ádám, informatikus, FinTech szakértő.

A kriptovaluták története 2008-ban indult a gazdasági világválság idején, amikor megrendült a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom. Erre reagált a bitcoin kitalálója, akit Satoshi Nakamoto néven ismer a világ. Róla egyébként a mai napig nem tudjuk pontosan, kicsoda, egyáltalán egy vagy több személyt, esetleg egy szervezetet takar-e ez a név.

13 évvel ezelőtt fél év alatt készült el az a kódrendszer, amelynek ma a kriptovaluták létezését köszönhetjük.

Ki üzemelteti? Sokan. Ki irányítja? Senki. A dinamikusan fejlődő virtuális valutáknak nincs hátországuk, nem tudja egyetlen állam sem szabályozni őket, nem kötődnek egyetlen nemzet bankjához sem, árfolyamuk ezért jóval nagyobb magasságokat és mélységeket ér el, mint a fizikailag is létező valutáké.

A bitcoin például április közepén a 63 ezer dolláros történelmi határt is átlépte, aztán egy hét alatt közel 10 ezer dollárt esett, azaz 25%-ot veszített az értékéből. Ha egy éves távlatban nézzük, akkor még így is majdnem hétszeres növekedést hozott össze.

"Az a nehéz benne, hogy nagyon nagyokat tud ugrálni az árfolyama, többnyire egyáltalán nem kiszámítható."

- magyarázza Tarcsi Ádám. "Az utóbbi egy évben persze meredeken felfelé megy, de nagyon nagy az árfolyamkockázat. Pont azért, mert nincs mögötte egy gazdasági háttér. A nemzeti valutáknál ott van az állam, ami egy ország gazdasági erejét teszi mögé (vállalatokkal, lakossággal stb.). Ha valami gond van, akkor be tud avatkozni, megmenti az adott valutát, ezért is hisznek, bízhatnak benne az emberek."

Bár nem áll mögötte egy állam gazdasági teljesítménye, Tarcsi Ádám szerint a hírek azért meg tudják mozgatni a bitcoin árfolyamát. "Nálunk is volt olyan hallgató, aki azt figyelte, hogyan reagál a különböző hírekre az árfolyam. Lehetett látni, hogy kisebb nemzetközi bonyodalmak azért igenis befolyásolták. Évekkel ezelőtt például, amikor Észak-Korea újabb rakétát lőtt fel, többen megijedtek, elkezdtek bitcoint venni és elindult az ára felfelé. De ma már inkább egy kereskedési láz van mögötte. Az árfolyam manapság leginkább a bitcoinnal kapcsolatos hírekre reagál, például arra, ha egy kriptotőzsdét bezárnak, valamelyik állam betiltja, vagy épp egy vállalat elfogadja fizetőeszköznek."

A bitcoin mögött az úgynevezett blockchain (magyarul blokklánc) technológia áll.

"Egy csak digitálisan létező pénz esetén kulcsfontosságú a biztonság, hogy csak én férjek hozzá a pénztárcámhoz. A technológia alapja egy jó titkosító függvény, amely például egy adott szöveget - ami lehet bármi, egy átutalási tranzakció, vagy egy üzenet, - úgy kódol el, hogy ne legyen másik olyan függvény, amivel vissza tudom alakítani az eredeti üzenetet, csak ha rendelkezem a hozzáféréshez szükséges kulccsal, jelszóval."

A másik fontos dolog egy pénzügyi rendszerben az üzemeltetés. A pénzügyi tranzakciókat nyilván kell tartani, vezetni kell a főkönyvet. "Egy központi autoritást nélkülöző rendszerben ez akkor tud működni, ha sokan, nagyon sokan üzemeltetik. Ha ugyanis sokan vezetik a főkönyvet, akkor nincs olyan szereplő, aki esetleg be tudna avatkozni, meg tudná változtatni akár annak tartalmát, vagy a szabályokat, amelyek alapján a rendszer üzemel."

A megoldás ötletes, bár sok energiába kerül a fenntartása, Tarcsi Ádám szerint valóban biztonságos.

A rendszert végső soron az úgynevezett "bányászok" üzemeltetik, akik leegyszerűsítve egy versenyben vesznek részt.

"Beáldozva a számítógépeik számítási kapacitását a keletkezett tranzakciókat blokkosítva összefűzik (innen ered a blokklánc név), mindezt úgy, hogy egy meghatározott ellenőrző számot keresnek. Ezt a számot megtalálni nehéz, csak próbálgatással tudják megtenni, így minél több számítógépes erőforrást áldoz fel valaki, annál több esélye van arra, hogy a jó blokkot ő állítsa össze, ezáltal megkapja jutalmát. Ugyanakkor a csalások elkerülése érdekében egyszerűen lehet ellenőrizni a blokk helyességét. Minden egyes blokk összeállításáért jutalom jár, most éppen 6,25 bitcoin (ez bizonyos időközönként csökken). Átlagosan 10 percenként keletkezik az új tranzakciókat tartalmazó blokk. Ebbe azonban ma már tényleg nem éri meg belevágni, nagyon nagy szereplők foglalkoznak bányászattal.” - mondja a szakértő.

A rendszer működéséből fakadó érdekesség, hogy minden pénztárcáról tudhatjuk, hogy mennyi pénz van benne, csak azt nem, hogy kié az a pénztárca. A pénzhez csak a tulajdonosa fér hozzá.

Mindez bonyolultnak hangozhat, de a kriptovaluták vásárláshoz nem kell ismerni, hogy pontosan mi van a hátterében.

Azok, akik nem "bányászattal" foglalkoznak, csak használni szeretnék a rendszert, olyanoktól vásárolnak, akiknek van már bitcoin pénztárcájuk. Ehhez először is létre kell hozniuk egy úgynevezett virtuális pénztárcát. "Nehezebb, mint egy email cím létrehozása, de nem nehezebb, mint egy bankszámlát létrehozni online." - mondja Tarcsi Ádám.

Viszont gyakran előfordul, hogy egyszerűen elfelejtik az emberek a belépési jelszavukat. Itt ez gond, mert nincs egy központi szereplő, aki új jelszót adjon.

Egy Kaliforniában élő német programozó például 80 milliárd forintnyi vagyonához nem fér hozzá emiatt. "Szerencsére vannak már úgynevezett kriptovaluta pénztárca alkalmazások, melyek ezen egyszerűsítenek, de a felelősség továbbra is a miénk."

A másik lehetőség, hogy egy kriptotőzsdén nyit valaki számlát, és rájuk bízza a pénztárcája kezelését. De ennek is van kockázata. "Mivel a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ne legyen mögötte autoritás - ne lehessen beavatkozni, - ezért sokan egyszerűen átverik az embereket."

Ráadásul a kriptotőzsdéket is kifoszthatják, így azoknak a pénze is elveszik, akik ott tartották pénzüket. Persze ma már léteznek megbízható kriptovaluta-tőzsdék vagy kereskedők is.

"A tényleges első lépés, hogy kell találni egy megbízható kriptotőzsdét, ahol vehetünk valamennyi töredék-bitcoint, hiszen valahol át kell váltanom a forintomat bitcoinra. Mivel nincs egy központi szereplő, nem tudok odamenni egy bankba, ezért valakitől kell venni, akinek már van." De nem mindegy, hová fordulunk.

"Nekem is voltak ismerőseim, akik találtak valamilyen hirdetést, hogy egy cégen keresztül tudnak bitcoint venni, aztán azóta is futnak a pénzük után."

Szintén nehézség, hogy a kriptovaluták mögött nincsen árumozgás. "Néha lehet hallani, hogy lehet mondjuk házat venni rajta Dubai-ban, de az is segít, amikor valaki beáll mögé." Mint ahogyan nemrég a Tesla bejelentette, hogy lehet majd autót venni náluk bitcoinért, hiszen 1,5 milliárd dollárt invesztáltak bitcoinba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ajánlott lenne befektetnie.

"Az biztos, hogyha valakinek mondjuk csak százezer forintja van, azt ne fektesse be mind kriptovalutába." - mondja a szakértő.

De nemcsak a bitcoin létezik, ma már sokféle blokklánc alapú megoldás van. Vannak cégek, államok, jegybankok által üzemeltetett rendszerek, ahol a bányászat már nem játszik szerepet, de az elosztott üzemeltetésből is fakadó biztonsági megoldásokat továbbra is tartalmazzák.

“Itt vissza is ugornék arra, amikor a technológiában rejlő lehetőségeket említettem. A blokklánc tulajdonképpen egy bármilyen adatokat tárolni képes adatbázis, ahol a múltat már nem lehet módosítani.”

A tárolt adatokat, amennyiben van hozzáférése valakinek, lehet olvasni, el lehet tárolni új adatokat, de azokat átírni, vagy törölni nem. Ettől lesz megbízható.

"Volt egy olyan projektötletünk, ami egy fizikai termék útját követte végig. A lényege, hogy mezőgazdasági termékeket, például sertéseknek az életútját végigkövessem, hogy le tudjam mondjuk egy mobiltelefonnal ellenőrzni a boltban, hogy amit megeszem, az honnan jött. Vagy ha az a termék rossz volt és vissza kell hívni, akkor az látható legyen, hogy hol készült. Ami megtörtént, azt be lehet építeni a láncba, módosítani pedig nem lehet. Így lehet egy ellátási láncon végigkövetni egy árunak az útját. Egy másik projektünk arról szólt, hogy bizonyítványokat vittünk volna fel egy rendszerbe, elkerülendő a hamisításokat. Ma ha valaki beírja a Linkedin-en, hogy a Harvardon végzett, akkor bizony ő ott végzett. A rendszer viszont egyszerűen leellenőrizné, hogy igazat mond-e. Sok projekt terv létezik, előbb-utóbb ennek a technológiának is meglesz a helye." - véli Tarcsi Ádám.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Többmilliós fizetés helyett munkanélküliség: az AI összetöri a fiatal programozók álmait
Öt-tíz éve még mindenki sikerszakmának tekintette a programozást, de most friss diplomás informatikusok tömegei maradnak munka nélkül. Az AI-eszközök és a tömeges elbocsátások átírták a technológiai álláspiac szabályait.


Tavaly néhány hónap alatt zártak be Magyarország legismertebb programozóiskolái. Először a Green Fox Academy, aminek a diákjait átvette egyik versenytársuk, a CodeBerry. Nem sokkal később azonban bejelentették, hogy a CodeBerry is végleg lehúzza a rolót. Pedig az elmúlt évtizedben nálunk is sorra alakultak a programozóiskolák, amelyek azt ígérték, hogy a hozzájuk beiratkozó diákok a félmilliótól 2 és fél millió forintig terjedő tandíjért néhány hónap alatt megtanulhatnak alapfokon kódolni, és hamar jól fizető állásokhoz juthatnak. Sőt, olyan iskola is volt, amely állásgaranciát vállalt.

A Reuters most arról ír, hogy a mesterséges intelligencia világszerte végleg kivégezheti a még megmaradt programozóiskolákat. Sehol sem olyan szembetűnő az összeomlás, mint itt.

És nemcsak a gyorstalpaló programozóiskolák diákjait, hanem az egyetemekről frissen kikerülő programozókat is az fenyegeti, hogy az AI miatt nem kapnak állást. A New York Times szerint a mesterséges intelligencia miatt

pályakezdők tömegeit hagyják az út szélén ugyanazok a technológiai vállalatok, amelyek nemrég még a programozás felé terelték őket.

A milliárdos techguruk a 2010-es évek eleje óta folyamatosan azt hirdették, hogy a programozói tudás garantált jólétet és biztos karrierutat jelent. Mivel a technológiai cégek azzal csábították az egyetemi jelentkezőket, hogy informatikusként magas kezdőfizetés és számtalan juttatás vár rájuk, rengeteg csillogó szemű kamasz döntött úgy, hogy ilyen irányban tanul tovább. De a többségük hoppon maradhat.

A lap bemutatja Manasi Mishra történetét, aki még általános iskolás volt, amikor a közösségi médiában megjelent technológiai vezetők arra buzdították a generációját, hogy tanuljon programozást. A korszak minden irányból azt üzente a lánynak, hogy ha tud kódolni, szorgalmasan dolgozik és programozóként diplomát szerez, akkor már a kezdő fizetése több tízmillió forint lesz évente. A 21 éves lány most a Purdue Egyetemen szerzett programozói diplomával a zsebében úgy érzi, az ágazat cserben hagyta. A TikTok-videó, amiben sminkelés közben fakad ki a szakmája gyors elértéktelenedése miatt, rövid idő alatt virálissá vált.

A nemrég még szépreményű fiatal arról számolt be, hogy amikor elkezdett állást keresni, az álmai hamar szertefoszlottak. Egy teljes éven át próbált szakmai gyakornoki vagy kezdő programozói pozíciót szerezni, de hiába. „Most végeztem programozói szakon, és az egyetlen cég, amely behívott interjúra, a Chipotle volt” – mondta csalódottan Mishra, hozzátéve, hogy végül még ott sem kapott állást.

A techszektorban ígért szakmai kihívások és bőkezű fizetések helyett kénytelen volt irányt váltani. Miután egy online hirdetésben megpillantott egy értékesítői pozíciót egy techcégnél, jelentkezett, és hosszú hónapok óta először állásajánlatot kapott. És Mishra nincs egyedül. Nagyon nincs. A New York Times bemutatta a 25 éves Zach Taylor kálváriáját is, aki az Oregon Állami Egyetemen szerzett programozói diplomát, 2023-ban.

Kilátástalan helyzetét jól példázza, hogy egész pontosan 5762 technológiai állásra jelentkezett, de csupán 13 állásinterjúra hívták be, és egyetlen teljes munkaidős ajánlatot sem kapott.

Taylor elismerte: ez az időszak „az egyik leglelombozóbb élmény”, amin valaha keresztülment, és a folyamatos elutasítások miatt már nagyon nehéz megőriznie a motivációját. Most saját szoftverprojekteken dolgozik otthon, hogy bizonyítsa a tudását egy majdani munkaadónak – ha lesz ilyen.

Hasonló zsákutcába futott a szintén pályakezdő Audrey Roller is, aki a Clark Egyetem adatelemző szakán végzett. Mint mondta, tudatosan kerülte a sablonos, AI-val generált pályázatokat, és a jelentkezéseiben igyekezett kidomborítani a kreativitását. Ettől függetlenül előfordult, hogy alig három perccel a jelentkezése benyújtása után elutasító választ kapott – nyilván nem egy embertől.

„Nehéz motiváltnak maradni, amikor azt érzed, hogy egy algoritmus dönti el, lesz-e miből kifizetned a számláidat” – nyilatkozta.

Roller is a saját bőrén tapasztalta meg azt, amit egyre több pályakezdő érzékel: hiába próbálja emberi oldalról személyre szabni a pályázatait, a vállalati algoritmusok már azelőtt kiszórják a jelentkezők egy részét, hogy az önéletrajzukra akár csak egy ember is rápillantott volna.

Zuhan a programozók foglalkoztatottsága

A pályakezdők sorsát már a jelentkezés fázisában befolyásolja az AI, ami ráadásul pont a belépő szintű állások feladatait képes a leghatékonyabban automatizálni. Ha mindez nem lenne elég, a technológia adta lehetőségekkel élve egyre több IT-vállalatnál kezdenek spórolásba és hirdetnek például létszámstopot, vagy kezdik el kirúgni az embereket.

A pillanatok alatt több száz sornyi kódot generáló AI-eszközök és a nagy cégeken végigsöprő leépítési hullám mára óriási árnyékot vet az évekig nagy szavakkal hirdetett programozói pályára. A garantált siker víziója helyett ott tartunk, hogy csak 2022-től 2024-ig már több mint 660 ezer technológiai dolgozó veszítette el az állását világszerte.

A WeAreDevelopers.com szerint a karcsúsítás a legnagyobb vállalatoknál különösen szembetűnő: az Amazon, az Intel, a Meta és a Microsoft is több ezer mérnököt küldött el az elmúlt 1-2 év leforgása alatt, és ki tudja, hol a vége. A leépítések persze túlkínálatot teremtenek a piacon, ahol a friss diplomásoknak a leépítések miatt szabaddá vált, tapasztalt mérnökökkel is versenyezniük kell egy-egy állásért.

A munkaerőpiaci adatok egyenesen történelmi visszaesésről tanúskodnak: a The Washington Post szerint a ChatGPT széles körű megjelenését követő két évben az amerikai programozói állások egynegyede tűnt el, és ma kevesebb programozó dolgozik, mint 1980 óta bármikor. Ez példátlan fordulat egy olyan országban, ahol eközben a teljes munkaerő-állomány 75 százalékkal nőtt – vagyis a szoftveripar visszaesése kirívó ellentétben áll a gazdaság egészének növekedésével.

A pályakezdő informatikusok körében példátlanul magasra ugrott a munkanélküliségi ráta: a 22–27 éves számítástechnikai szakemberek és IT-mérnökök 6,1–7,5 százalékának nincs állása, ami több mint kétszerese a más területek, például a biológusok három százalékának – mutatta ki a Federal Reserve Bank riportja.

„Az egész ‘tanulj meg kódolni’ ígéret mára kegyetlen tréfává vált” – jegyezte meg keserűen egy pályázókat segítő tanácsadó. Jeff Forbes, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány számítástechnikai képzésért felelős korábbi igazgatója hozzátette: nagyon aggódik a pályakezdő informatikusok miatt, „akikért 3-4 éve a legnagyobb vállalatok harcoltak, de ma már küszködnek”, hogy bármilyen állást találjanak.

A techcégek által sokáig sulykolt jóléti mantrával szemben az új programozó-generáció kijózanító tapasztalatokkal szembesül: sokan érzik úgy, hogy a szektor félrevezette őket a karrierlehetőségeik kapcsán.

„A sajnálatos helyzet az, hogy éppen azok az állások automatizálhatók a legjobban, amelyek belépő szintű pozíciók, és amelyekre a friss diplomások pályáznának” – foglalta össze a jelenség lényegét Matthew Martin, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

Most akkor elveszi a munkát, vagy új lehetőségeket teremt?

Nem csoda, hogy napjainkra fellángolt a vita: vajon a mesterséges intelligencia el fogja-e venni a programozók munkáját, vagy épp ellenkezőleg: új távlatokat nyit számukra? Az AI-fejlesztő cégek vezetői persze igyekeznek lenyugtatni a kedélyeket.

Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója például azt mondta, az AI valójában nem elvenni, hanem kiegészíteni fogja a programozók munkáját. A cégvezető egy idei szakmai konferencián rámutatott, hogy a következő néhány évben az összes kód legfeljebb 20–30 százalékát írják majd AI-eszközök – szemben azzal a merész jóslattal, amit korábban Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója fogalmazott meg: szerinte egy éven belül gyakorlatilag minden junior fejlesztői feladatot átvesznek a mesterséges intelligencia-modellek, és ezek írják majd a szoftverek 90 százalékát.

Az IBM-vezér viszont úgy látja, az AI elsősorban növeli a programozók hatékonyságát és termelékenységét, nem pedig kiüti őket a nyeregből.

„Ha ugyanannyi emberrel 30 százalékkal több kódot tudsz megírni, akkor végül is több vagy kevesebb szoftver fog készülni?” – idézi Krishna költői kérdését a TechCrunch. Szerinte a történelem azt mutatja, hogy amelyik cég produktívabb, az piacot nyer, több terméket ad el – és végső soron bővül, vagyis több embert fog foglalkoztatni.

Az érvelés azzal folytatódott, hogy az AI csak egy olyan új eszköz a programozók kezében, mint anno a zsebszámológép, ami anélkül fokozta a mérnökök termelékenységét, hogy megszüntette volna a szakmájuk létjogosultságát.

Krishna optimizmusával szemben ugyanakkor ott állnak a fiatal programozók fent írt esetei és az aggasztó munkaerőpiaci adatok. Mark Muro, a Brookings Intézet közgazdásza szerint a programozói munkanélküliség utóbbi időkben tapasztalt meredek emelkedése legalább részben az AI munkaerőpiaci hatásainak korai, látható bizonyítéka. A szakértő hozzáfűzte: a becsléseik alapján az informatikai szakmák közül épp a programozók vannak a leginkább kiszolgáltatva az AI-folyamatoknak. Amennyiben viszont Krishnanak lesz igaza, akkor az informatikusok az AI segítségével nagyságrendekkel gyorsabban dolgozhatnak, és a rutinfeladatok helyett a kreatív, összetett problémákra összpontosíthatnak.

Teljesen megváltozik az informatikai munka világa

Felmerül a kérdés, hogy ha már rövid távon ekkora változást idézett elő az AI, akkor milyen következményei lesznek a terjedésének és további fejlődésének 5-10 éven belül, és hogyan alakul át a programozói munka világa 2030-ra. A mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán megoszlanak a vélemények. Egyes szakértők úgy vélik, az AI által kiszorított állásokat hosszabb távon új pozíciók fogják ellensúlyozni – ahogy a korábbi nagy technológiai újítások is rengeteg új szakmát teremtettek. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a változás olyan gyors és átfogó lehet, amire társadalmi szinten nehéz reagálni.

És valóban: egyes becslések szerint akár több százmillió munkahely automatizálható – egy Goldman Sachs-jelentés például 300 millió munkahelyről állítja, hogy veszélybe került a generatív AI miatt.

A Világgazdasági Fórum közben azt jósolja, hogy 2027-ig 40 százalékkal nő az AI-val és a gépi tanulással foglalkozó specialisták iránti kereslet, és több millió új állás jön létre adatfeldolgozó, kiberbiztonsági és digitális technológiai területeken. Más szóval az AI nem eltünteti, csak átalakítja a munkát – legalábbis makrogazdasági szinten.

De merre tovább az informatikusoknak?

Akárhonnan is szemléljük az AI teremtette körülményeket, egyértelmű, hogy a programozók új generációja nehéz helyzetbe került. Fiatal éveik jelentős részét olyan szakma elsajátítására tették fel, amely nagyon ígéretes karrierrel kecsegetett, ám most azzal szembesülnek, hogy a megszerzett tudásuk jelentős részével egy náluk jóval olcsóbban hozzáférhető technológia is rendelkezik. A szakértők szerint a kulcsszó az alkalmazkodás.

„A legerősebb karrierstratégia az emberi és az AI-készségek kombinálása” – hangsúlyozzák elemzők.

Az eWeek elemzése rámutat: ahelyett, hogy versenyezni próbálnának az AI-val, a pályakezdők számára járható út lehet, ha megtanulják felügyelni és irányítani az AI-eszközöket. Aki ezen a területen mély szakértelemre tesz szert – például képes AI-modelleket fejleszteni vagy testre szabni –, az a jövőben is értékes maradhat a munkaerőpiacon.

Emellett érdemes olyan területekre specializálódni, ahol az emberi szakértelem továbbra is nélkülözhetetlen.

A Final Round AI szerint ilyen lehet a kiberbiztonság, a felhőalapú rendszerek üzemeltetése vagy például a nagyvállalati adatkezelés, hiszen ezekben az ágazatokban a domainismeret és a jó ítélőképesség megőrzése miatt még sokáig szükség lesz magasan képzett szakemberekre. Erre utal egy friss felmérés is, amely arra jut, hogy a specializált IT-állásokban 2030-ig biztosan tovább nő a kereslet, és a fizetések is emelkedhetnek, hiszen a humán döntéshozatal felelősségét nem veszi át a mesterséges intelligencia.

Aztán vannak friss diplomások is, akik az iparból kiszorulva a tudományos kutatás vagy a technológiai szabályozás felé fordulnak. Nekik – az AI működését és hatásait ismerve – lehet jövőjük a kormányzati és közpolitikai szférában, bár oda meg nem egyszerű bekerülni. Mások teljesen új terepre léphetnek, ahogy azt a fentebb írt Mishra esete is mutatja: átigazolhatnak technológiai marketing, értékesítés vagy ügyféltámogatás területére, és úgy kamatoztathatják az informatikai tudásukat, hogy a mindennapi munkájuk már nem a kódolásról szól. Olyanok szintén akadnak, akik saját vállalkozást indítanak: startupötleteken dolgoznak és kihasználják az AI nyújtotta lehetőségeket a fejlesztés gyorsítására – mivel, és ez nagyon fontos, a mesterségesintelligencia-eszközök ma már nem csak a nagyvállalatok számára elérhetők.

Bár a jelenlegi helyzet sok friss programozó számára kilátástalannak tűnhet, a szakértők összességében azt gondolják, hogy korai lenne temetni a fejlesztői karriert. A programozás nem tűnik el, csak evolúciós ugrás előtt áll, és még nézi a túlpartot, hogy hogyan érje el.

Ahogy a „komputer” szó évszázadokon át emberi foglalkozást jelölt – és csak a 20. század közepe óta jelent egyet a „számítógéppel” –, úgy lehet, hogy a jövőben a „programozó” szó jelentése is megváltozik, és egy eszközt értünk majd alatta, amellyel kapcsolatban új szakmák jelennek meg.

Az AI hatására a fejlesztők munkája a jövőben kevesebb monoton kódolásból és több kreatív tervezésből, rendszerszintű gondolkodásból és emberközpontú problémamegoldásból állhat. És várhatóan az fog nyerni, aki hajlandó folyamatosan tanulni és rugalmasan alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A fiatal programozó-generáció számára most talán az a legfontosabb üzenet, hogy a vágyott szakmai kihívások és sokmilliós fizetések talán más formában, más szerepkörben, de továbbra is elérhetőek maradnak – csak időben fel kell ismerni, hogy merre tart a jövő informatikája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Milliós fizetések és új szakmák: öt állás, amit a mesterséges intelligenciának köszönhetünk majd
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése nemcsak a technológiát, hanem a munkaerőpiacot is formálja. Hamarosan olyan munkákért is fizethetnek majd, amelyek ma még nem is léteznek.


A mesterséges intelligencia kapcsán legtöbbször arról hallunk, hogyan váltja ki az emberi munkát. A gyorséttermek pultjaitól és recepciós pultoktól a futárszolgálatokig és raktárakig sok szakma veszélybe került. Bár szakértők szerint nagyjából 40 állás „AI-biztosnak” számít, a lista meglepően rövid.

Az AI körül azonban nemcsak a munkahelyek megszűnése miatt vannak viták. Egyre több szó esik az adatvédelmi és a félretájékoztatási kockázatokról is – például arról, mennyire jó ötlet mindent megosztani a ChatGPT-vel.

Pedig a technológia nem csak rosszra használható. Gyorsíthatja a monoton munkát, segíthet utazást szervezni, sőt, akár virtuális terapeutaként is működhet. Ráadásul olyan, ma még nem létező állásokat hozhat létre, amelyek komoly fizetést kínálnak.

A Mediumon megjelent összeállítás szerint ez lehet az öt legígéretesebb jövőbeli AI-állás:

1. Érzelmi AI-promptmérnök

Várható éves fizetés: kb. 110 millió forint.
 Feladata: megtanítani a mesterséges intelligenciának az érzelmek kezelését. Egy AI-terapeutánál vagy trénernél alapelvárás, hogy empatikus és érzelmileg intelligens legyen. Ehhez olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek emberi tudást és érzelmi finomságot átadni a gépeknek.

2. Digitális személyiségtervező

Az AI-generált Instagram-influenszerek már most is felbukkannak, de a jövőben tervezők alkothatják meg teljes háttértörténetüket és hangjukat. Legyen szó virtuális személyi edzőről vagy online műsorvezetőről, ezek a karakterek már nemcsak a fantáziából, hanem kódokból is születnek majd.

3. Etikai algoritmusellenőr

A közösségi médiában látott személyre szabott tartalmak mögött bonyolult algoritmusok állnak. Ha ezek torz, elfogult vagy furcsa eredményeket adnak, független ellenőrök vizsgálhatják át a működésüket, és biztosíthatják a rendszer igazságosságát.

4. Szintetikus emlékek kurátora

Az AI „memóriája” – és felejtési képessége – eddig kevés figyelmet kapott. A szintetikus emlékek kurátora adatkutatási, történetmesélési és mentálhigiénés ismeretekkel alakít ki olyan AI-társakat, amelyek személyre szabott élményeket és beszélgetéseket kínálnak.

5. AI-világépítő a valóságban

A GTA fejlesztői a virtuális világok mesterei, de a jövőben tervezőknek AI-alapú, valós terek létrehozásán kell dolgozniuk. Okososztálytermek, alkalmazkodó városok, rutinokat megtanuló otthonok – a digitális világépítés kilép a képernyőről.

(via LADbible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Konténerekbe pakolják a hordozható atomerőművet – Magyarország is a kis reaktorok felé fordul
Hiú ábránd azt várni a kis moduláris reaktoroktól, hogy kiváltják a leszereléséhez közeledő Paks I-et, vagy az egyre csúszó Paks II projektet. Az SMR-ek ettől függetlenül ígéretesek, és hazánk csatlakozna is az új trendhez, a lengyelek viszont máris beelőztek minket.


A BWX Technologies virginiai üzemének egyik csarnokában különleges atomreaktor készül. A vállalat itt kezdte meg a Pele mikroreaktor reaktormagjának gyártását, 2025 nyarán. Ez a mindössze 1,5 megawatt teljesítményű kísérleti reaktor az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának megrendelésére készül, és várhatóan 2028-ban kezdi meg az áramtermelést.

Különlegessége, hogy gázhűtéses és szállítható: minden rendszerével együtt belefér négy darab, egyenként 6 méter hosszú szállítókonténerbe.

Ez a „zsebatomerőmű” előretolt katonai támaszpontokra vagy más létesítményekbe is elszállítható, hogy utántöltés nélkül akár három éven át megbízhatóan termelje az áramot, még extrém körülmények között is – állítja a gyártó.

A Pele reaktort egy speciális üzemanyag, az ún. TRISO fogja működtetni, ami magas tisztaságú, alacsonyan dúsított uránból készül, extrém hőt is elvisel, miközben minimális környezeti kockázatot jelent.

A projekt a BWXT mellett több ipari partner részvételével valósul meg. Az ikonikus brit gépgyártó, a Rolls-Royce az indianapolisi LibertyWorks létesítményében fejleszti a mikroreaktor energiakonverziós modulját, amely kulcsfontosságú a rendszer megbízható áramtermeléséhez, de dolgoznak a programon az űr- és hadiipari Northrop Grumman szakemberei is, akik a reaktor vezérlőmodulját biztosítják.

A szállítható mikroreaktorok legnagyobb előnye, hogy még szélsőséges körülmények között is képesek áramot biztosítani. Bár a fejlesztés tempóját leginkább a hadiipar diktálja, a rendszer polgári célokra is kiválóan alkalmas lehet, például katasztrófaelhárításban vagy távoli térségek energiaellátásában.

Nem csoda, hogy az SMR-ek iránt olyan államok is érdeklődnek, mint Magyarország, ahol a legtöbb áramot egy régi, meghosszabbított élettartamú, de végső leszereléséhez közelítő atomerőmű biztosítja, miközben az új létesítmény, a Paks II. építése óriási csúszásokkal küzd, és egyelőre senki nem tudja biztosan megmondani, hogy mikorra készülhet el.

És akkor még nem került szóba a Paks I-ben üzemelő szovjet reaktorok leállítása, ami ugyancsak elképesztően nagy összegeket emészt majd fel. Hogy mekkora nagyságrendről van szó, arra remek példa lehet északi szomszédunk, Szlovákia, ahol az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beszámolója szerint nemrég százmillió eurós (kb. 40 milliárd forintos) projekt keretében szereltek le két darab VVER-440-es nyomottvizes reaktort – ugyanolyanokat, amelyekből Pakson éppen négy van.

A régi reaktorok leállítása, illetve Paks II befejezésének bizonytalan határideje miatt a magyar kormány is felszáll az SMR-vonatra, amit egy nyáron kötött megállapodás keretében szentesítettek. Az már más kérdés, hogy ez a – hangsúlyosan kísérleti – technológia tényleg lehet-e érdemi része az energiamixnek, pláne úgy, hogy a működése kapcsán egyelőre nem rendelkezünk tapasztalatokkal.

Mit tudnak a kisméretű moduláris reaktorok?

Először is: lényegesen kisebbek a hagyományos atomerőművi blokkoknál. Míg egy négyesblokkos nagy atomerőmű több ezer megawattos kapacitást nyújt, addig egyetlen SMR modul teljesítménye legfeljebb 300 MW körül lesz. A kisebb méret és a moduláris kialakítás számos előnyt ígér – ebből hazai szempontból valószínűleg az a legfontosabb, hogy az előregyártott reaktormodulok miatt az építési idő évtizedes nagyságrendről akár 2-4 évre csökkenthető.

Összehasonlításképpen: a Paks II projekt 2014-ben indult, és a reaktoroknak 2025-2026-ra már üzemi állapotba kellett volna kerülniük, de ott tartunk, hogy a kivitelező orosz Roszatom 2025-ben még el sem kezdte az építésüket.

Egy SMR-beruházás gyorsabban megtérül, a finanszírozási kockázatai pedig alacsonyabbak, mint egy nagy atomerőmű esetében, ráadásul kompakt reaktorokról van szó: nemcsak villamosenergiát, hanem ipari vagy lakossági célú hőt, mi több, akár zöld hidrogént is előállíthatnak. Aszódi Attila, a BME nukleáris szakértője erről azt mondta az Indexnek, hogy a modul „flexibilisen változtatva az egyes termékekre fordított energia arányát” képes váltogatni a különböző felhasználási igények kiszolgálására.

Bár az SMR-eket sokan a jövő energiatermelésének ígéretével azonosítják, a technológia egyelőre legfeljebb prototípus fázisban létezik. Világszerte 80 különböző SMR-koncepció fejlesztése zajlik, de eddig a napig csupán két ilyen reaktort indítottak be. Az egyik orosz, és 2020 óta egy északi-sarki kikötő települést lát el árammal, míg a másik kínai: 2023 óta termel energiát a Shidao-öbölben.

Ezen a ponton lényeges kiemelni, hogy ugyan úttörő példákról van szó, aligha kövezik ki az SMR útját a széles körű felhasználás felé. Első hullámban a hagyományos, könnyűvíz-hűtésű technológiára építő, kb. 300 MW teljesítményű moduláris reaktorok terjedhetnek el. És az első európai példány már biztosan nem Magyarországon épül fel.

A lengyelek kanyarban előznek

„Lengyelország ad majd otthont Európa első BWRX-300 kis moduláris reaktorának” – közölte Ireneusz Fąfara, az úttörő reaktor megépítésére a szintén lengyel Synthos Green Energy-vel szerződő ORLEN igazgatótanácsának elnöke. Az együttműködést augusztus végén jelentették be, azzal, hogy „közvetlen hozzáférését” kapnak az amerikai SMR-technológiához. A két vállalat 50-50 százalékban osztozik az új reaktor tulajdonjogán, amelyből 2035-ig kettőt akarnak üzembe helyezni, 600 MW teljesítménnyel.

A lengyelek, egyben a kontinens minden bizonnyal első kereskedelmi célú áramot termelő SMR-jét a Visztula partján fekvő Włocławek városában telepítik. Az Euronews úgy tudja, hogy ez csak az első a sorban, hiszen a brutálisan nagy szénfogyasztó ország (2019-ben ők fűtötték el az Európai Unió háztartásaiban felhasznált szén 87 százalékát) mindent megtesz a karbonkibocsátás csökkentéséért.

Nem véletlen, hogy hosszú távon 24 darab SMR-t akarnak telepíteni, összesen 7200 MW teljesítménnyel, ami több mint 3,5-szerese Paks I. teljesítményének.

Az első beruházás az Egyesült Államokban kifejlesztett BWRX-300 licencén alapul, amit a GE Vernova fejleszt és a világ egyik legfejlettebb SMR-technológiájának tartanak. A vállalatnál a Synthos Green Energy-n keresztül kopogtat a magyar külgazdasági és külügyminiszter is. Szijjártó Péter július végén jelentette be, hogy a Paks II. vállalatcsoport nukleáris technológiai fejlesztésekkel foglalkozó cége, a Hunatom megállapodást kötött az amerikai moduláris atomerőművi technológia hazai bevezetésének előkészítéséről.

A HVG a tervvel kapcsolatban emlékeztet: a GE Vernova a GE Hitachi Nuclear Energy nevű leányán keresztül érdekelt az SMR-ek fejlesztésében, és a világon elsőként, Kanadában szerzett engedélyt egy ilyen blokk létesítésére.

Magyarország persze ezt megelőzően is többször állást foglalt az SMR-ek mellett: januárban az Egyesült Királysággal állapodtunk meg stratégiai együttműködésről az SMR-ek mielőbbi bevonása érdekében, míg márciusban az amerikai Westinghouse-szal. Utóbbi cégről Szijjártó azt posztolta, „a nukleáris technológiák világpiacán a vezető vállalatok közé tartozik, és fontos szerepet játszhat abban az áttörésben, amely a rövidebb idő alatt megépíthető kis moduláris atomerőművek létrehozására irányul”.

A paksi bővítés elhúzódása és a növekvő áramszükséglet miatt a közeljövőben Magyarországnak új, alacsony kibocsátású áramforrásokra lesz szüksége. A külügyminiszter pedig rámutatott, hogy „egy Magyarország méretű ország számára nem reális több új nagy atomerőmű egymásutáni létesítése, a kis moduláris reaktorok viszont jó megoldást jelenthetnek”.

Ezzel egybecseng Lantos Csaba energiaügyi miniszter 2023-as nyilatkozata, amelyben kiemelte, hogy várhatóan legalább egy SMR-blokk beszerzésére szükségünk lesz, és ez optimális esetben 2029–2030 körül történhet meg. Aszódi Attila kijelentette: ezt az időkeretet ő is reálisnak tartja, mindazonáltal az, hogy Magyarországon valóban működhessenek moduláris reaktorok, még több akadályt el kell hárítani. Első lépésként a nukleáris biztonsági szabályozás átfogó átalakítására van szükség, hogy egy SMR-típus hazai engedélyeztetése egyáltalán lehetővé váljon.

Ezenfelül egy SMR-blokk építésének előkészítéséhez a hatályos atomtörvény szerint az országgyűlés elvi hozzájárulása is kell; továbbá ki kell választani a reaktortípust, biztosítani a finanszírozást, és kijelölni a telephelyet, majd el kell végezni annak részletes geológiai és biztonsági felmérését.

Verseny dúl a legjobb SMR-ek fejlesztéséért, de jobb óvatosnak lenni

Számos iparvállalat és startup versenyez, hogy minél jobb SMR-t építsen és elnyerje a technológia iránt érdeklődő államok, illetve persze a hadiipar bizalmát. Az Egyesült Királyságban a Rolls-Royce egy a GE Vernova reaktoránál nagyobb, már a paksi blokkok egyikének teljesítményével vetekedő, 470 MW-os SMR terveire kapott állami és magántőkét. A cég azt reméli, hogy világvezetővé válhat ezen a területen, de nem lesz könnyű dolga – még otthon, Nagy-Britanniában sem.

A The Guardian szerint a brit ipari programban a Rolls-Royce mellett amerikai (és kanadai hátterű) konkurensek is sorban állnak, köztük a Holtec, valamint a fentebb írt GE Hitachi és Westinghouse, amelyek szintén esélyesek állami támogatásra a szigetországban.

Az Egyesült Államokban eközben bukott projektet is találunk, ami intő példa lehet.

A NuScale SMR-terve sokáig tűnt befutónak, hiszen megkapta az amerikai Nukleáris Szabályozó Hatóság (NRC) tervezési engedélyét, kisebb teljesítményű, kb. 77 MW-os modulokra, amelyek egyenként 60 ezer háztartás ellátására lehetnek alkalmasak. Az első ilyen erőművet Idaho Fallsban akarták megépíteni, de úgy elszálltak a költségek és a várható megawattóránkénti ár, hogy törölni kellett az ambiciózus tervet.

Az SMR-ekkel kapcsolatos optimizmus mellett tehát érdemes óvatosnak is lenni. A The Economist elemzése alapján a következő 5-10 év dönti el az SMR-ek sorsát. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy csak kevés kisebb reaktor tervezése van üzembevételi fázisban 2030-ig, ám az ütemezést könnyen késleltethetik a költségtúllépések, az engedélyezési procedúrák elhúzódása vagy épp az üzemanyag-ellátási nehézségek.

„A nukleáris ipar ígéreteit a kormány egészében véve készpénznek veszi – bátor vagy éppen vakmerő lépés, tekintve, hogy nem épült még egyetlen ilyen reaktor sem, és a nukleáris ipar késéseinek és túlköltéseinek rekordja párját ritkítja” – figyelmeztetett Dr. Doug Parr, a Greenpeace UK szakértője.

Reményteljes technológia, egyelőre sok-sok kérdőjellel

Ahogy a szakértők is kiemelik: az SMR-technológia életképességét még igazolni kell, így a következő években derül majd ki, hogy az első kísérleti reaktorok valóban képesek-e tartani a tervezett ütemezést, majd beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

Amennyiben a jogi és műszaki előkészítés sikerrel zárul, maga a kivitelezés már tényleg gyors és olcsó lehet. Egy sorozatban gyártott SMR blokkjainak moduljait a gyárban szerelik össze, így a helyszínen csak össze kell illeszteni őket. A gyors (ahogy fent írtuk: 2-4 éves) megvalósíthatóság a költségek és kockázatok leszorítását is jelenti, így a kis atomerőművek – sikeres nemzetközi példák esetén – valóban versenyképes alternatívává válhatnak a fosszilis erőművekkel szemben.

Mindent egybevetve az SMR-ek a nukleáris ipar egyik legizgalmasabb irányát képviselik. Az Egyesült Államokban 2028-ban már szolgálatba állhat az első mikroreaktor az amerikai hadsereg előretolt bázisainak áramellátására, sőt a válságkezelés és a távoli települések ellátása terén is bevethetik majd ezeket a hordozható mini atomerőműveket.

Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, a civil energiaszektor ugyancsak profitálhat az SMR-ekből - főleg az energiát az AI-technológia miatt egyre mohóbban zabáló adatközpontok ellátása kapcsán. A következő évtizedben Magyarországon is működésbe léphet az első moduláris reaktorblokk, amellyel hazánk legalább részben kiválthatja a fosszilis termelést és javíthatja az energiaellátása biztonságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
A mesterséges intelligencia képes lehet akár tíz évre előre megjósolni, hogy kinek milyen betegsége lesz
A modell névtelen kórlapok mintáit figyeli, és évekre előre megmutatja, hol nagyobb a kockázat. A fejlesztők szerint így hamarabb lehet beavatkozni, és még az is tervezhető, hány szívinfarktusra kell készülnie egy városnak 2030-ban.


A kutatók szerint a mesterséges intelligencia akár tíz évre előre jelezhet egészségi gondokat, írja a BBC. A rendszer az emberek egészségügyi adataiban keres mintákat, és több mint 1000 betegség kockázatát számolja. Úgy írják le, mint egy időjárás-előrejelzést: százalékban adja meg a valószínűséget. A cél, hogy időben kiszűrje a magas kockázatú embereket, és évekre előre segítse a kórházak tervezését.

A Delphi-2M nevű modell hasonló technológiára épül, mint a közismert MI-chatbotok, például a ChatGPT. A chatbotok nyelvi mintákat tanulnak, és megjósolják, milyen szavak követik egymást. A Delphi-2M névtelenített egészségügyi adatokból tanulta meg felismerni a mintázatokat, és így jelzi előre, mi következhet és mikor. Nem mond pontos dátumot, hanem 1231 betegség valószínűségét becsli.

„Ahogy az időjárásnál 70 százalék esélyt jelezhetünk az esőre, ugyanezt meg tudjuk tenni az egészségügyben is”

– mondta Ewan Birney professzor, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium megbízott főigazgatója. „Ráadásul nemcsak egy betegségre, hanem egyszerre az összesre – ilyet még soha nem tudtunk. Izgatott vagyok” – tette hozzá.

A fejlesztők először brit, névtelenített adatokon tanították a modellt: kórházi felvételek, háziorvosi adatok és életmódbeli szokások (például dohányzás) több mint 400 ezer résztvevőtől a UK Biobank projektből. Ezután más Biobank-résztvevők adataival ellenőrizték az előrejelzéseket, majd 1,9 millió ember dániai egészségügyi adatán is letesztelték. „Ha a modellünk azt mondja, hogy a következő évben tízből egy az esély, akkor tényleg nagyjából tízből egy esetben következik be” - tette hozzá Birney professzor.

A rendszer azoknál a betegségeknél működik a legjobban, amelyeknek jól követhető a lefolyása, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívinfarktus vagy a szepszis. Az inkább esetleges fertőzéseknél gyengébben teljesít.

Az orvosok ma is írnak fel koleszterincsökkentőt annak alapján, mekkora valakinél a szívinfarktus vagy a stroke kockázata. Az MI-eszköz még nem áll készen a klinikai használatra, de hasonló módon tervezik alkalmazni: korán azonosítani a magas kockázatú embereket, amikor még van esély megelőzni a betegséget. Ez jelenthet gyógyszert vagy célzott életmódtanácsot – például akinek nagyobb az esélye bizonyos májbetegségekre, annak a szokásosnál jobban megérheti visszavenni az alkoholfogyasztásból.

Az MI a szűrőprogramok tervezésében is segíthet, és egy térség összes egészségügyi adatát elemezve előre jelezheti a várható igényeket,

például hogy 2030-ban nagyjából hány szívinfarktus várható egy adott városban.

„Ez egy újfajta megközelítés kezdete az emberi egészség és a betegséglefolyás megértésében” – mondta Moritz Gerstung professzor, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) onkológiai MI-osztályának vezetője. „Az olyan generatív modellek, mint a miénk, egy napon személyre szabhatják az ellátást, és nagy léptékben előre jelezhetik az egészségügyi szükségleteket.”

A Nature tudományos folyóiratban ismertetett modellt még finomítani és tesztelni kell a klinikai használat előtt. Torzítást okozhat, hogy a UK Biobank adatai főként 40–70 éves emberektől származnak. A fejlesztők most bővítik a modellt képalkotó vizsgálatokkal, genetikai információkkal és vérvizsgálati eredményekkel.

„Fontos hangsúlyozni, hogy ez kutatás – mindent alaposan tesztelni, szabályozni és átgondolni kell, mielőtt használni kezdjük, de a technológia adott ahhoz, hogy ilyen előrejelzéseket készítsünk” – nyomatékosította Birney professzor. Úgy véli, a genomika egészségügyi bevezetéséhez hasonló utat járhat be a folyamat: a tudósok bizalmától a rutinszerű klinikai használatig akár egy évtized is eltelhet.

A kutatás az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, a Német Rákkutató Központ (DKFZ) és a Koppenhágai Egyetem együttműködésében készült. Gustavo Sudre, a King’s College London kutatója így értékelt: „Ez a munka jelentős lépés a skálázható, értelmezhető és – ami a legfontosabb – etikailag felelős orvosi prediktív modellezés felé.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: