TUDOMÁNY
A Rovatból

Egy hirtelen éghajlatváltozás vezethetett a zene kialakulásához – mondja az evolúcióbiológus

Az emberiségnek 2,5 millió évvel ezelőtt a növényevésről át kellett térnie a vadászatra. Zenés és táncos rituálékkal csökkentették a stresszt és a szorongást. A zene okozta öröm pedig máig velünk maradt.


Általánosan elfogadott tény, hogy minden kőműves brigád közelében megtalálható egy malterral összefröcskölt rádió, most azonban tudományosan is alátámasztják kutatók, hogy miért. Július 2-án, pénteken este Vácrátóton, az ország leggazdagabb botanikus kertjében megismerhetjük a zene eredetét, méghozzá az evolúcióbiológia szemszögéből. Az Ökológiai Kutatóközpont vadonatúj programsorozatának vendége Szilágyi András evolúcióbiológus mellett Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró lesz.

"Ha valami annyira elterjedt, mint a zene, és ráadásul örömet is okoz, akkor ott mindig arra gondol az evolúcióbiológus, hogy azért vagyunk fogékonyak a zenére, mert az megtérült. Valamikor segíthette a túlélésünket, ugyanis az evolúció nem tűri a sallangot, a presztizsberuházást. Ami létezik és túlélte a mindennapok szelekciós nyomását, annak valami funkciója kellett, hogy legyen." - mondja Szilágyi András evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetétől.

A kutatók arra keresték a választ, hogy az örömszerzésen túl milyen specifikus funkciót tölthetett be a zene őseink életében.

Az okok keresése amiatt is nehéz, mert nem léteznek „zenei fosszíliák”, nincsenek olyan maradványok, nyomok, amelyek megmutatnák, emberré válásunkban milyen szerepet töltött be a zene.

"Amikor az írásbeliség megjelent, akkor az már egy nagyon fejlett kulturális evolúciós állapota volt az emberi fajnak. Annál a zene használata mindenképpen régebbi időkre nyúlik vissza. Feltételezésünk szerint az előember korában - mintegy két és fél millió évvel ezelőtt - kapott szerepet az előember életében. Ebbe a korba a biokémia „távcsövével” tudunk visszatekinteni, ugyanis agyunk biokémiája az elmúlt 2,5 millió évben keveset változott. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mi volt ez a szerep, akkor azt kell megnéznünk, hogy most a zenei öröm milyen fajta agyi biokémiai apparátust mozgat meg."

Minden tevékenység más agyterületet aktivál, ám a zene a kutatók szerint két területet is megmozgat.

"Az egyik az endorfinhoz kapcsolódó öröm, ami a legtöbb, hétköznapi jóleső tevékenységhez kapcsolódik. Elindul azonban egy másik kémiai apparátus is az agyban, amely csak néhány tevékenyég közben aktiválódik. Ilyen a zene mellett a szexuális öröm, vagy amikor az anya szoptatja gyermekét, valamint az igen intenzív társas élmények. Ezeknek az oxitocin hormon a felelőse."

A zene az oxitocin hormon által növeli a csoport stabilitását, a társasági komfortot, nyitottá, elfogadóbbá tesz minket, vagyis a szociális kapcsolatok stabilitásához is hozzájárul.

"A bevásárlóközpontokban szóló zene is arra szolgál, hogy oldja a gátlásokat és bátrabban vásároljunk. Pontosan mérni lehet, hogy amikor bevezették a hallásküszöb fölött szóló limonádé dallamokat a bevásárlóközpontokban, akkor szignifikánsan nőtt a vásárlási kedv. A zene nagyon ősi húrokon játszik az embernél." - mondja a kutató.

A kérdés már csak az, hogy hogyan is talált erre rá az emberiség?

"Körülbelül két és fél millió évvel ezelőtt volt egy hirtelen éghajlatváltozás. Addig nagyrészt könnyen elérhető növényi táplálékon éltünk, gyűjtögető életmódot folytattunk, azonban ez megszűnt. A hidegebb éghajlat miatt át kellett állni az állati táplálék fogyasztására. Ez kockázatos volt, hiszen akár dögevést, akár vadászatot jelentett, mindenképpen együttműködést igényelt. Ez volt a kulcsmomentum." - magyarázza Szilágyi András.

A veszélyes, együttműködést igénylő vadászatok előtt ugyanis a csapatok zenés és táncos rituálékat tartottak, amelyek csökkentették a stresszt és a szorongást, valamint növelték az összetartást és a csapatszellemet.

"Feltételezésünk szerint ez volt a zenének az eredeti szerepe. A kicsit később megjelenő beszéd pedig a szervezést tette lehetővé. A zene közvetlen túlélést segítő szerepe – részben éppen a beszédkészség miatt – megszűnt, de öröme továbbra is velünk maradt."

A zenehallgatás közbeni agyi biokémiai folyamatok megindulása nem jellemző más élőlényekre, még a főemlősöknél sincs jelen e funkció.

"Meggyőződésem, hogy az absztrakt kommunikációs képesség és a zenei képesség tettek minket emberré. Talán nem véletlen, hogy amikor a 70-es években felbocsátották a Voyager űrszondákat, amelyek esetleges távoli civilizációknak próbálnak hírt vinni a földi életről, akkor – mások mellett – beszédet, éneket és zenét tettek rá arra a korongra. Akik ezt összeállították, ők is úgy érezhették, hogy ez valami olyan dolog, ami csak az emberre jellemző, és így tudjuk legjobban bemutatni magunkat egy esetleges másik civilizációnak."

A Kert a köbön nevű rendezvény vendégei a zárás utáni kertben szabadon sétálhatnak egyet, hogy aztán 19 órakor egy pohár hideg gyöngyözőborral a kezükben egy okos beszélgetést és egy kiváló vonósnégyes koncertet hallgathassanak meg. Jegyek korlátozott számban ITT KAPHATÓAK.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Összeomolhat egy atlanti-óceáni áramlatrendszer, Izland már nemzetbiztonsági fenyegetésként kezeli
A szakértők drámai lehűlést jósolnak, ami az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti. A kormány most a legrosszabb forgatókönyvre készül.


Izlandon november 12-én a kormány hivatalosan is nemzetbiztonsági kockázatnak és egzisztenciális fenyegetésnek minősítette az atlanti-óceáni áramlási rendszer lehetséges összeomlását, írja a Reuters A döntés célja, hogy az ország a legrosszabb forgatókönyvekre is felkészüljön, és összehangolt tervezést indítson az élelmiszer- és energiabiztonság, az infrastruktúra és a nemzetközi közlekedés védelmében.

„Most először került egy konkrét, klímával összefüggő jelenség a Nemzetbiztonsági Tanács elé mint lehetséges egzisztenciális fenyegetés”

– mondta a Reutersnek Jóhann Páll Jóhannsson környezet-, energia- és klímaügyi miniszter.

Az Atlanti-óceáni meridionális áramlási rendszer, röviden AMOC, egy hatalmas óceáni szállítószalag, amely a trópusokról meleg vizet szállít észak felé, enyhítve ezzel Európa teleit. A klímaváltozás és a grönlandi jégtakaró olvadása miatt beáramló édesvíz azonban megzavarhatja ezt a kényes egyensúlyt. Az áramlat összeomlása Európa északi és nyugati részén extrém hideg teleket hozhatna, miközben világszerte átrendezné a csapadékmintázatokat, veszélyeztetve Afrika, India és Dél-Amerika mezőgazdaságát.

A lépés hátterében friss tudományos eredmények állnak.

Egy augusztusi modellezés szerint az összeomlás már nem számít alacsony valószínűségű eseménynek. A szimulációk szerint magas kibocsátás esetén 70 százalék, de még alacsony mellett is 25 százalék az esélye, hogy a rendszer a századfordulót követő 50-100 éven belül leáll.

„A tudomány nagyon gyorsan fejlődik, és fogy az időnk bármit tenni, mert a billenőpont lehet, hogy már egészen közel van” – mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet oceanográfusa.

Izland számára a tét óriási. Az ország gazdaságának alapját jelentő halászatot és a tengeri közlekedést megbéníthatná a tengeri jég megjelenése, ami az importfüggő szigetország ellátási láncait is elvágná. A probléma azonban nemcsak Izlandot aggasztja. Az Egyesült Királyság több mint 81 millió fontot, átszámítva nagyjából 35 milliárd forintot különített el egy olyan korai előrejelző rendszer kiépítésére, amely évtizedes távlatban jelezhetné a klímabillenőpontok közeledtét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Nincs olyan messze a világvége, mint hitted – japán és NASA-kutatók megmondták, mikor ér véget az élet a Földön
A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


A Toho Egyetem tudósai a NASA kutatóival közösen, szuperszámítógépes szimulációk alapján azt állítják: a bolygónk az 1 000 002 021. évre válik lakhatatlanná, és addigra sem az ember, sem a mikrobák nem bírják majd a forróságot – írta a LADbible.

Elsőre ijesztőnek tűnik, de a cikk szerint legalább többé nem kellene adóval, e-mailekkel és csoportmunkákkal bajlódnunk. Sőt, még a napbarnított bőr is jól mutatna – egy ideig.

A tanulmány szerint a földi élet sorsa közvetlenül a Nap élettartamához és fejlődéséhez kötődik. A Nap évmilliárdok alatt egyre forróbb és nagyobb lesz, és fokozatosan ellenséges környezetté alakítja a bolygónkat.

A kutatók 400 000 szimulációt végeztek, és ezek alapján a bolygónk végül annyira felforrósodik, hogy szinte semmilyen élőlény nem marad. Ekkorra az óceánok elpárolognak, a légkör elvékonyodik, a felszíni hőmérséklet pedig lehetetlenné teszi az életet.

Viszont az emberiség jó eséllyel sokkal előbb eltűnik. A modellek szerint a Nap erősödő sugárzása olyan légköri és környezeti változásokat indít el, amelyek megemelik a hőmérsékletet, csökkentik az oxigénszintet, és rontják a levegő minőségét.

A cikk szerint ennek korai jelei már láthatók: a kutatók erősödő naptevékenységet figyeltek meg, például koronakidobódásokat és napviharokat, amelyek megzavarják a Föld mágneses terét, és egy picit csökkentik a légköri oxigént. Ha ehhez hozzávesszük az ember okozta klímaváltozást, a kép elég baljósnak tűnik.

„A Föld bioszférájának élettartamát évek óta a Nap folyamatos fényesedése alapján vitatják meg” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Kazumi Ozaki. „Ha ez igaz, akkor várható, hogy a légköri O₂-szint is végül csökkenni fog a távoli jövőben.”

A szerzők úgy fogalmaznak: minden oxigénigényes életformának nagyjából egymilliárd éve maradt. De a cikk végén azt írják: ha addig kijön a GTA 6, pánikra még nincs ok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megvan a technológia a mamutok feltámasztásához, de egy borzalmas etikai kérdés áll a tudósok útjában
A terület legismertebb szereplője a Colossal nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is.


Egy tudományos áttörés egy lépéssel közelebb hozhatja a gyapjas mamutok visszatérését, miután kutatóknak sikerült ribonukleinsavat (RNS) kinyerniük egy 39 ezer éves, szibériai örök fagyban talált, rendkívül épen megmaradt mamutborjúból, Yukából – írta az UniLAD. A felfedezés azért számít mérföldkőnek, mert ez a valaha kihalt állat teteméből sikeresen kinyert legrégebbi RNS.

A koppenhágai Globe Institute munkatársa, Dr. Emilio Mármol szerint „módszereink és eredményeink valóban irányt mutathatnak, és segíthetik azokat a törekvéseket, amelyek egyes közismert állatok kihalásból való visszahozására irányulnak.”

A tanulmány társszerzője, Love Dalén, a Stockholmi Egyetem evolúciós genomika professzora ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a klónozás még nem lehetséges azonnal. „Közvetetten a tanulmánynak van relevanciája abban az értelemben, hogy az RNS visszanyerése a jövőbeni vizsgálatokban hasznos betekintést adhat abba, mely gének fontosak bizonyos tulajdonságok kialakulásához” – nyilatkozta. Az RNS elemzése ugyanis nemcsak a genetikai kódot tárja fel, hanem azt is megmutatja, mely gének voltak aktívak az állat halálakor, így segít megérteni a mamutokra jellemző tulajdonságok, például a vastag szőrzet és a zsírréteg kialakulását.

A technológiai fejlődés ellenére a projekt komoly etikai és gyakorlati akadályokba ütközik. Az egyik legégetőbb kérdés a magzat kihordása. Erre a legvalószínűbb jelölt egy ázsiai elefánt lenne, ami béranyaként adna életet a mamutborjúnak. Ez a helyzet rendkívül traumatikus lehet mind az anyaállat, mind a borjú számára, hiszen egy teljesen más fajt kellene felnevelnie – a cikk érzékletes példája szerint ez olyan, mintha egy ember lombikprogram után egy csimpánzt szülne.

A másik probléma egy életképes populáció létrehozása. Az első klónozott egyedek genetikailag azonosak lennének, így nem jönne létre valódi génállomány, csupán egy szűk „génpocsolya”. Ez a genetikai változatosság hiánya hosszú távon fenntarthatatlanná tenné a fajt.

A cikk szerzője felveti azt a szempontot is, hogy miközben a tudósok egy kihalt faj feltámasztásán dolgoznak, rengeteg ma is élő állatfaj van a kihalás szélén az emberi tevékenység, például a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt, amelyek megmentésére szintén lehetne fordítani az erőforrásokat.

A gyapjas mamut visszahozása nem új ötlet; a terület legismertebb szereplője a Colossal Biosciences nevű biotechnológiai cég, amely kifejezetten a kihalt fajok, köztük a mamut, a tasmaniai tigris és a dodó „feltámasztására” szakosodott. A cég célja nemcsak a tudományos szenzáció, hanem ökológiai helyreállítás is: érvelésük szerint a mamutok mint nagytestű növényevők visszatelepítése a szibériai tundrára segíthetne helyreállítani az ottani füves pusztát, ami lassíthatná az örök fagy olvadását és az üvegházhatású gázok felszabadulását.

A Colossal által kidolgozott módszer valójában nem a klasszikus értelemben vett klónozás, hanem génszerkesztés. A terv az, hogy legközelebbi élő rokonuk, az ázsiai elefánt DNS-ét módosítják a CRISPR technológiával.

Beillesztenék azokat a mamutgéneket, amelyek a hidegtűrésért, a sűrű szőrzetért és a vastag zsírrétegért felelősek, így létrehozva egy hideghez alkalmazkodott, mamutszerű elefánthibridet, amely betölthetné a kihalt faj ökológiai szerepét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Ritka vendég, az év egyik legnagyobb csillagászati látványossága tűnik fel az esti égbolton
Október közepétől lesz leginkább látványos a C/2025 A6 (Lemmon) üstökös, amikor a horizont közelében bukkan majd fel. Több mint ezer év múlva jár majd megint errefelé.


Nem kell korán kelnünk ahhoz, hogy megpillanthassuk az év egyik legnagyobb csillagászati látványosságát - írja az Időkép.

Esténként a nyugati horizontot kell kémlelni,hogy megpillanthassuk az év egyik legjobban várt égi látványosságát, a C/2025 A6 (Lemmon) üstököst.

Eddig hajnalonként a keleten tűnt fel, de most október közepétől már az esti égbolton lesz látható. Nyugati–északnyugati irányban, a horizont közelében bukkan majd fel. Fényessége olyan, hogy sötét ég alatt már szabad szemmel is megpillantható lehet. Igazán szép látványt binokuláron vagy kis távcsövön keresztül mutat meg.

Az üstökös október 26-ig mutatja meg magát teljes pompájában. Utána már egyre közelebb kerül a horizonthoz, és a növekvő hold fénye is rontani fogja láthatóságát.

A C/2025 A6 (Lemmon) üstököst 2025. január 3-án fedezték fel a Mount Lemmon Survey égboltfelmérő program keretében. Kezdetben kisbolygónak vélték, ám később kiderült, hogy egy hosszú periódusú üstökösről van szó. Az égitest rendkívül elnyúlt ellipszis pályán mozog, és mintegy 1350 évente tér vissza a Nap közelébe. A számítások szerint a 2025. november 8-i napközelség során keringési ideje 1155 évre rövidülhet, így továbbra is ritka vendég marad a Naprendszer belső vidékein.


Link másolása
KÖVESS MINKET: