prcikk: Durva: 2023 a legmelegebb és a nyolcadik legcsapadékosabb év volt 1901 óta | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Durva: 2023 a legmelegebb és a nyolcadik legcsapadékosabb év volt 1901 óta

A hónapok közül a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot, aminél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is.


A tavalyi év a legmelegebb és a nyolcadik legcsapadékosabb év volt 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. a 2023-as évről készített elemzésében a honlapján pénteken.

Az elemzés szerint tavaly a középhőmérséklet országosan 12,23 Celsius-fok volt, ami közel 1,5 fokkal meghaladta az 1991-2020-as években mért 10,75 fokos átlagot. Ezzel pedig a tavalyi a legmelegebb év lett a 20. század kezdete óta.

A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban közel 0,2 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb év, vagyis 2019 hőmérsékletét. Az év középhőmérséklete az ország legnagyobb részén 12 Celsius fok felett alakult, de az Alföld déli részén többfelé a 13 fokot is meghaladta.

Az Alpokalján és északkeleten 11 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a hegyvidéki területeken fordult elő.

A hónapok közül a január tért el leginkább az éghajlati normáltól: 4,5 fokkal haladta meg az átlagot, aminél enyhébb január csak 2007-ben volt 1901 óta. Jelentősen melegebb volt az átlagosnál szeptemberben és októberben is, a szeptember a legmelegebb, az október a harmadik legmelegebb volt a 20. század kezdete óta. Az átlagoshoz közeli hőmérsékletű csak a május és a június volt, míg a szokásosnál csak az április volt több fokkal hidegebb. Az évszakokat tekintve a 2022/2023-as tél a második legenyhébb, míg a tavalyi ősz a legmelegebb volt 1901 óta.

Az elemzésben azt is írták, a 2021-2022-es száraz éveket követően a 2023-as évre tartósan csapadékosra fordult az időjárás, olyannyira, hogy országos átlagban a nyolcadik legcsapadékosabb év lett a 20. század kezdete óta.

A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban 767,1 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami 124 százaléka az 1991-2020-as évek átlagánál, a 616,3 milliméternél. Hasonlóan csapadékos év legutóbb 2014-ben volt Magyarországon - írták. A legcsapadékosabb év rekordját egyébként 2010 tartja, ekkor 980,9 milliméter csapadékot mértek országos átlagban.

Tavaly a legtöbb csapadékot Kékestetőn mérték, 1406,6 millimétert, a legkevesebbet pedig Békéssámson állomáson, ahol mindössze 467,3 milliméter hullott. Csak a hegyvidékeken fordult elő 1000 millimétert meghaladó éves csapadék, az Északi-középhegység és a Dunántúl legnagyobb részén a lehullott mennyiség meghaladta a 800 millimétert. A legkevesebb csapadék az Alföld középső és déli részén esett, de még ott is jellemzően 500 milliméter feletti értékeket rögzítettek. Ezzel szemben egy évvel korábban, a nagyon száraz 2022-es évben még az országos átlag is 500 milliméter alatt maradt - jegyezték meg.

Az elemzés szerint ahogyan a középhőmérsékletnél, a csapadék esetén is a hónapok közül a január tért el leginkább az 1991-2020 közötti évek átlagától: a januári csapadék országos átlaga 148 százalékkal haladta meg az átlagot, amivel a legcsapadékosabb január lett 1901 óta.

A szokásosnál sokkal csapadékosabb volt a november és a december is: a november a kilencedik, a december a tizedik legcsapadékosabbnak adódott a 20. század kezdete óta.

A március-június közötti időszak, az augusztus és október csapadéka is meghaladta az átlagot, a július kevéssel elmaradt tőle, míg száraz hónapnak csak a február és a szeptember tekinthető 2023-ban. A februári csapadék az átlag felét sem érte el. Az évszakoknál a 2022/2023-as tél a kilencedik legcsapadékosabb volt a 20. század kezdete óta - írta a tavalyi évről készített elemzésében a HungaroMet Zrt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Láttam, hogy ebből baj lesz” - Orbán Viktor a G-napról és Simicska Lajosról vallott Hajdú Péternek
A NER egyik legfontosabb szakításáról kérdez Hajdú Péter a Beköltözve című műsorának előzetesében, ahol ezúttal rendhagyó módon a miniszterelnökhöz látogat Felcsútra. Orbán Viktor elárulja, hogy egy idő után ő már számított arra, hogy Simicska Lajossal kötött barátsága véget érhet.


Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.

Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.

Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.

„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.

A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:

„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.

A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:

„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.

A promó végén Hajdú Péter azt a kérdést teszi fel, hogy

ha csak a töredéke igaz annak, amit a volt Nemzeti Bank-elnök Matolcsy Györgyről és fiáról hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben.

Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.

Az előzetest itt láthatjátok:
A videó itt

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Buda Péter a Gundalf-ügyről: Ha kivizsgálás nélkül, büntetlenül eltűnik, az egy olyan seb, amiből a magyar demokrácia soha nem fog felgyógyulni
A 24.hu szakértőket kért arra, hogy vágjanak egy kis rendet a Tisza Párt körüli titkosszolgálati kavarás káoszában. Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója, viszont az ügyet soha nem fogják kivizsgálni, aminek Buda szerint végzetes következményei lehetnek a harmadik magyar köztársaságra nézve.


Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.

Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.

Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a hétfői interjú után két fő következtetés vonható le. Egyrészt úgy véli,

„az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is”, mivel Gundalf egy sikeres poligráfos vizsgálatra hivatkozott.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, érdemes átgondolni, hogy ha az informatikus dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az feltehetően Ukrajna védelmében történt, nem pedig Magyarország ellen.

„Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el”

– vélekedik Buda Péter.

Másrészt szerinte erősödött az a hipotézis, hogy a Gundalf beszervezésével próbálkozó, Henry nevű személy magyar állami háttérrel dolgozhatott.

„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni” – mondta a szakértő, aki szerint ez azért lehet, mert „a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben”.

Gundalf szavahihetőségével kapcsolatban Buda Péter óvatosságra intett, mondván: „Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiatalember állításai között vannak olyanok, mint a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amelyek állami szervek segítségével könnyen ellenőrizhetőek lennének.

A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem lett volna szabad manipulált felvételeket nyilvánosságra hoznia, amíg nem tudja egzakt módon bizonyítani az állításait. Véleménye szerint a döntés a videó közzétételéről nem szakmai, hanem politikai szinten született, majd hozzátette: „Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen”.

Az ügy dekonspirálódása miatt a szakmai eljárásnak gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda, aki szerint

az ügyet propagandacélra használták fel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire rengeti meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat, úgy felelt: „Sajnos maximális mértékben”. Úgy látja, „a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól”.

Ezzel a véleménnyel Gatter László is egyetértett. „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát” – mondta az ügyvéd, aki szerint „ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”. Az eljárást megengedhetetlennek és a titkosszolgálati működés elveivel ellentétesnek tartja. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.

Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága” – magyarázta. Az ügyvéd szerint a meghallgatás nem minősül sem tanú-, sem gyanúsítotti vallomásnak, így az informatikus bármit mondhatott. „Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – vélekedett, és elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.

Arra a kérdésre, hogy kiderülhet-e valaha a teljes igazság, Gatter László pesszimistán válaszolt.

„Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem”

– mondta a Fővárosi Bíróság egykori elnöke.

Ezzel szemben Buda Péter úgy gondolja, egy kormányváltás esetén az új vezetés megpróbálna az ügy végére járni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban több bűncselekmény is felmerülhet, a legsúlyosabb a választás rendje elleni bűncselekmény. Buda Péter szerint ha az ügy következmények nélkül marad, az a magyar demokrácián maradandó sebet ejt.

„Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Friss megállapodás: Magyarországot megkerülve juthat amerikai gáz Ukrajnába
Görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők egységesítették a gázszállítási feltételeket. A döntés megnyitja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG Ukrajnába történő továbbszállítása előtt.


Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.

Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.

A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.

Az elképzelés lényege, hogy októbertől a teljes útvonalon új, napi, havi, negyedéves és éves tranzitkapacitás-termékeket vezetnek be, méghozzá egységesebb, uniós szabályokhoz igazított és a szereplők szerint „rendkívül versenyképes” tarifákkal.

Egy görög gázpiaci szereplő szerint a lépés megnyithatja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG továbbszállítása előtt, és fellendítheti a Görögországból Ukrajna felé tartó gázáramlást

– írja Montel alapján a Portfolio

A megállapodás akkor válhat fontossá, ha Magyarország valóban leállítja a harmadik negyedévtől a vezetékes földgázszállítást Ukrajna felé, amit a kormány egyrészt Magyarország energiabiztonságával és a tározók feltöltésével, másrészt az állítólagos „ukrán olajblokáddal” magyaráz.

Az ukrán külügyi szóvivő szerint viszont a lépés jelentős bevételkiesést okozna Budapestnek. „Jelenleg ez az import nem állt le… ha leállítja, … a magyar gazdaságot és a magyarokat több mint egymilliárd dollártól fosztja meg” – közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Radnai Márkkal fotózkodott, ezért eltiltották Orbán Viktor országjárásáról a 19 éves fiút
Radnai Márk szerint azonnali hatállyal tiltottak el egy 19 éves fiút az állami rendezvényekről, miután együtt túráztak. A fiatalember állítólag volt osztálytársairól is mesélt az alelnöknek, akiket eseményről eseményre visznek fizetségért.


Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy eltiltottak egy 19 éves fiút Orbán Viktor országjárásáról, mert közös fotó készült róla a politikussal. A poszt szerint P. Attila esztergomi rögbis, szakácsnak tanul, és két éve dolgozik állami rendezvényeken. Radnai azt írja, a Rám-szakadéknál találkoztak, ahol a fiú a barátnőjével túrázott.

Az ott készült közös fotó után a fiút másnap telefonon hívták, hogy baj van, és azonnal el is tiltották minden állami rendezvénytől. Az indok a politikus szerint az volt, hogy egy fotón szerepelt vele.

Radnai szerint Attilát Kubatov Gábor egyik embere szúrta ki, majd jelezte a helyi koordinátornak, hogy azonnal tiltsák el. Radnai Márk a bejegyzését azzal zárja, hogy „aljas, megfélemlítésre épülő, hazug” rendszerben, semmi és senki sem az, aminek látszik.

A Tisza Párt alelnöke a fiú engedélyével közzé tette, amit állítása szerint a túra során mesélt neki:

„– Orbán Viktor kecskeméti országjárásán találkozott olyan Nagyváradról buszoztatott fiatalokkal, akik napidíjat, étkezést és szállást is kapnak azért, hogy aláírást gyűjtsenek a Fidesznek.

– Az ország különböző pontjain találkozott dorogi volt osztálytársaival, akiket napi 20.000 Ft-ért fizettek statisztának, és vitték őket rendezvényről rendezvényre, hogy legyen elég tömeg a képeken.

– Egy-egy eseményre szerinte kb. 400–500 főt szervezetten szállítanak.

– Az első sorokba csak karszalagos, »saját emberek« kerülhetnek, a valódi helyiek nem jutnak közel a miniszterelnökhöz.

– Az esztergomi DPK-gyűlésre például Szekszárdról hozták a közönséget.”

Radnai Márk szerint Attilát a posztja megjelenése után a Puskás Arénából is kirúgták, minden csoportból kizárták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk