JÖVŐ
A Rovatból

Drámai mértékben változik a klíma Magyarországon, újra kell gondolni, hogy mit és hogyan termesztünk

Lakner Zoltán egyetemi tanár, az MTA doktora szerint felül kell vizsgálni a fajtahasználatot és a meglévő agrártechnológiákat is a klímaváltozás miatt. Magyarország adottságai azonban jók ahhoz, hogy sokszínűbb legyen a mezőgazdaságunk.

Link másolása

Magyarországon drámai mértékben változik a klíma, ami termésbizonytalanságot okoz, ezért újra kell gondolni a jelenleg alkalmazott agrotechnológiákat - erről beszélt Lakner Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora a Green Policy Center és a Másfélfok közös online sajtóklubján.

Lakner messziről indította előadását, amelyben a hazai és az európai trendeket elemezte az élelmiszerbiztonság és az önellátás szempontjából. Elsőként Afrikáról beszélt, ahol szerinte 20 millióval többen éheznek, mint 5 évvel ezelőtt. Miközben az alultápláltak többsége Afrikában él, ott emelkedik leginkább a születésszám is.

Ráadásul az afrikai kontinens az éghajlatváltozásnak is az egyik leginkább kitett terület.

Mindez összességében oda vezethet, hogy hatalmas menekülthullám indul meg Európa felé. Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen, az élelmiszertermelés 3-4 százalékos növelésére lenne szükség, és Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia az afrikai mezőgazdaság fejlesztésben. Jelenleg az Európai Unió GDP-jének mindössze 1 százaléka jut ezekre a fejlesztésekre, ami nagyon kevés.

Ennek kapcsán azt mondta:

azt sem tartaná elképzelhetetlennek, hogy ha a jövőben például kérünk egy kávét egy európai országban, akkor a különböző adók mellett az is fel lenne tüntetve a számlán, hogy az adott termék árából hány százalék ment az afrikai mezőgazdaság támogatására.

Később egy kérdés kapcsán elismerte, hogy a fenti példa megvalósítása „nehéz ügy” lenne, azonban az európai közvélemény nincs tisztában azzal, mekkora biztonsági kockázatot jelent, ha sokaknak el kell hagyniuk Afrikát, mert ott ellehetetlenülnek az életkörülmények. Ezért, ahogy fogalmazott, „érzékenyíteni kell” a lakosságot.

Nem tartható fent a nyugati országokra jellemző élelmiszerpazarlás sem. Európában 2020-ban 59 millió tonna élelmiszer végezte a szemétben, ami azt jelenti, hogy a megvásárolt élelmiszer 25-30 százalékát kidobtuk a kukába, Amerikában pedig nagyobb, 40 százalék körüli a pazarlás.

Magyarországon sem jobb a jelyzet, a háztartásokban évente fejenként 65 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik, ebből Lakner Zoltán szerint 25 kilogramm elkerülhető lenne. Ez anyagilag is megérné, mert fejenként 35 ezer forint megtakarítást jelentene.

Ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenhetnének élelmiszerárakat, valamint kisebb lenne az üvegházgáz kibocsátás is.

Az európai élelmiszer-termelési rendszerek kapcsán azt mondta, hogy azok képesek bőséges és biztonságos ellátást nyújtani, és jól vizsgáztak a Covid-járvány idején is. Itt azonban hangsúlyozta, hogy korábban az uniós költségvetés jelentős részét fordították a mezőgazdaság fejlesztésére, a világjárvány alatt pedig azért az is látszódott, mennyire összefonódtak a termelési rendszerek.

Magyarországra áttérve Lakner Zoltán úgy fogalmazott, hogy

drámai mértékben, sokkal gyorsabban változik a hazai klíma, mint azt 10-20 évvel ezelőtti klímamodellek jósolták. Ez pedig termésbizonytalanságot eredményez, vagyis, hogy egyre bizonytalanabbul tudunk termelni a meglévő agrotechnológiákkal.

Ezért szerinte felül kell vizsgálni a fajtahasználatot és a meglévő módszereket is. A szárazságtűrő növényekre kell koncentrálni, és víztározókkal, valamint öntözéssel kell felkészülni a nagy szárazságokra.

Itt szóba került Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorának egy novemberi konferencián tett kijelentése is, ami szerint a megváltozott klímafeltételek mellett a szántás csökkentésére és kivezetésére is szükség lenne. Gyuricza akkor azt mondta, hogy a rosszkor, rosszul elvégzett szántással rengeteg nedvességet veszítenek a talajok.

Lakner Zoltán hétfői előadásában kitért arra a romantikus képre is, ami sokakban él a mezőgazdaságról. Szerinte

bár szép elképzelés a kisterületű családi gazdaság, ahol az állatokat szabadon tartják, és sokféle terménnyel foglalkoznak kis mennyiségben, ezekkel azonban nem lehet elérni az élelmiszer-biztonságot.

Azt is hozzátette, hogy pont a kisebb, például mindössze 20 hektáron termelő gazdáknak van szüksége intenzív termelésre, hogy legyen hasznuk, míg a nagyobb, akár több száz hektáron gazdálkodók megengedhetik, hogy kisebb környezeti terheléssel gazdálkodjanak.

Ugyanakkor Lakner elmondása szerint Magyarországnak jók az adottságai. Példaként említette a talajminőséget, illetve hogy az unióban Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó termőföld mérete. Így egy sokszínű mezőgazdaságot lehetne csinálni, és szerinte nagy szükség lenne a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítására is.

Szóba került a génszerkesztés is, amiben Lakner Zoltán nagy lehetőségeket lát. Beszélt arról, hogy

a precíziós géntechnológia segítségével ki lehet cserélni különböző génszekvenciákat, és biztonságosabb, jobb minőségű terményeket lehet létrehozni.

Igaz, a technológiai veszélyeket is hordoz magába, akár bioterroristák is felhasználhatják, hogy biológiai fegyvereket hozzanak létre, amellyel például elpusztíthatják a terményt, vagy megmérgezhetik az állatokat, nem is beszélve arról a veszélyről, amit az emberekre jelenthetnek.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: