HÍREK
A Rovatból

Drámai a helyzet Közép-Európában – több helyen evakuálnak, a közlekedés is leállt, folyamatosak a mentési munkálatok

Több települést evakuálni kellett, a védekezés folyamatos. Sok helyen fákat döntött a vihar a nagyfeszültségű vezetékekre is.


Az elmúlt napokban Közép-Európa több országában is katasztrofális helyzetet idéztek elő a Boris mediterrán ciklon által okozott heves esőzések és áradások. A régióban Ausztria, Csehország, Lengyelország és Szlovákia területein rendkívüli viharok pusztítanak, míg Magyarországon a Duna mentén már megkezdődtek az előkészületek a várható árvízvédelemre.

Ausztria: Katasztrófahelyzet Alsó-Ausztriában

Az egyik legkritikusabb helyzet Ausztriában alakult ki, ahol Alsó-Ausztria több települését katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. St. Pölten és Tulln környékén rendkívüli mértékű csapadék zúdult le, amely helyenként teljesen ellehetetlenítette a közlekedést.

„A következő órákban a középső régióban akár 60 milliméter eső is hullhat”

– figyelmeztetett Stephan Pernkopf kormányzóhelyettes, hozzátéve, hogy a helyzet tovább romolhat, és mindenkit felszólítottak, hogy kerüljék a felesleges utazásokat.

Davor Knappmeyer/picture alliance via Getty Images

Az osztrák tűzoltóság masszív erőkkel vesz részt a védekezésben. Alsó-Ausztriában az elmúlt 24 órában több mint 1159 tűzoltóegységet és 2168 járművet vetettek be, és eddig 4490 mentési akciót hajtottak végre. Burgenland sem úszta meg a viharokat, ahol több helyen pincék elárasztása és a heves esőzés okozott fennakadásokat.

A vihar és a vele járó széllökések miatt számos fát döntött ki a szél, utakat zárt le és okozott áramkimaradásokat.

A meteorológiai előrejelzések szerint Ausztriában a csapadék és a szél erőssége vasárnap enyhülni fog, de a helyzet várhatóan csak kedden javul érdemben.

Csehország: Tömeges evakuálások és vasúti fennakadások

Csehországban szintén komoly gondokat okozott a vihar. Morva-Szilézia keleti régiójában, különösen a Lengyelország határánál fekvő területeken kritikus a helyzet. Cesky Tesin polgármestere elrendelte több ezer lakos evakuálását, miután az Olsa folyó gátja gátszakadással fenyegetett. A térségben található Opavában és Krnovban szintén emberek ezreit kellett kimenekíteni.

Gabriel Kuchta/Getty Images
Gabriel Kuchta/Getty Images

„Az Olsa és a környező mellékfolyók vízszintje tovább emelkedik, és várhatóan hétfőig nem hagy alább az esőzés” – mondta egy helyi mentőszolgálati tisztviselő. A régióban több mint 100 ezer háztartás maradt áram nélkül, mivel

a felázott talaj miatt fákat döntött ki a vihar a nagyfeszültségű vezetékekre.

A cseh vasúthálózatban is jelentős fennakadások vannak: az ország több mint 40 vasútvonalát kellett lezárni a sínekre dőlt fák és az elárasztott pályaszakaszok miatt. A Prága és Ostrava közötti fő vasútvonalon Studenka állomás teljesen víz alá került, és több nemzetközi vonatot, köztük lengyel és szlovák Eurocity járatokat is töröltek.

Lengyelország: „Millenniumi árvíz” fenyegetés

Lengyelország délnyugati területein a helyzet hasonlóan súlyos. Donald Tusk miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a régióban

az esőzés mennyisége már meghaladja az 1997-es „millenniumi árvíz” során tapasztalt szinteket.

Különösen a Glatzer-havasok környékén vált kritikussá a helyzet, ahol az Olsa folyó vizei veszélyesen megközelítették a gátak maximális kapacitását.

Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images

„A miedzygorzei gát túlcsordult, és bár próbálják leereszteni a vizet, a beáramlás sebessége túl nagy” – figyelmeztetett a helyi vízügyi hatóság. A határ menti alacsonyan fekvő falvak lakóit evakuálni kellett, miközben a hatóságok további áradásokra figyelmeztetnek.

Szlovákia: Evakuálás Dévényújfaluban

Szlovákiában a rendőrség is bekapcsolódott a mentési műveletekbe, különösen a Pozsonyhoz közeli Dévényújfalu és a Malackai járásbeli Konyha településeken.

Rendőrségi fotó
„Összesen száz embert kellett evakuálni a lakóhelyéről”

– közölte a szlovák hatóság. A viharos szél és az áradások veszélye miatt a lakosságot arra kérték, hogy kerüljék a nagyobb fák közelében tartózkodást és a parkolást.

Magyarország: Felkészülés az érkező áradásra

Magyarországon a Duna mentén már megkezdődtek a védekezési munkálatok. Dunaalmáson és Neszmélyen a helyi hatóságok homokzsákokkal próbálják megvédeni a településeket. A vízszint emelkedése gyorsabb, mint ahogy azt korábban várták, és a helyiek fokozott készültségben várják az áradást.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint az elmúlt évtized legnagyobb áradása közeledik. „Budapesten is megkezdtük a felkészülést, és a Magyar Honvédség már kivezényelte csapatait a legveszélyeztetettebb területekre” – mondta a főpolgármester.

Az előrejelzések szerint a Duna vízszintje a következő napokban tovább fog emelkedni, és csúcspontját várhatóan pénteken éri el.

A helyzet egyelőre nem mutat javulást. A régió országai összehangoltan próbálnak felkészülni a várható további áradásokra, miközben a Boris ciklon még napokig kitarthat.

(via: Blikk, Magyar Nemzet, Új Szó)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.


Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.


Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.

Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.

A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”

Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.

Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.

Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.


Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.

Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.

A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.

A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”

Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.

Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.


Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk