News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Drágábbá és kevésbé egészségessé teszi a teát a klímaváltozás

Csökken a teatermesztésre alkalmas területetek száma, és az antioxidáns-tartalom is kevesebb lehet a tealevelekben a változó éghajlat miatt.

Link másolása

hirdetés

Május 21. világszerte az egyik legkedveltebb ital, a tea világnapja.

A tea az egyik legnagyobb mértékben fogyasztott ital világszerte – sok országban valóságos teakultúra alakult ki, hagyományokkal övezve (például ötórai tea Nagy-Britanniában, kungfu csa ceremónia Kínában, csanoju szertartás Japánban, darje szertartás Koreában). Magyarországon is nagyon szeretjük a teát.

A magyar lakosság 44%-a minden nap iszik legalább egy csésze teát.

A KSH adatai szerint az évi átlagos teafogyasztás 18,6 dkg/fő volt az 1980–2019-es időszakban Magyarországon. A hazai teafogyasztás éven belüli eloszlása nem egyenletes: elsősorban a téli félévben iszunk belőle többet, amikor hidegebb az idő. A legtöbb háztartásban megtalálható alap termékről van szó: tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát.

A tea kedvező az emberi egészség számára, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld- és fehér teának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre. Ugyanakkor agyserkentő is – talán nem véletlen, hogy Miss Marple közel 150 csésze teát fogyasztott el a nyomozásairól szóló történetek során.

Gazdasági szempontból szintén fontos tényező, hiszen sok ember számára a megélhetést jelenti (az ültetvények gondozásától kezdve a porcelán teáskészletek előállításáig). Kenyában a GDP 4%-a köthető a teatermesztéshez, Sri Lankán a népesség tizedének, Indiában pedig becslések szerint 3,5 millió embernek biztosít munkát a teaipar. A világ legjelentősebb teaexportőr országai Kína, India, Kenya és Sri Lanka.

hirdetés
A klímaváltozás a teatermelést sem kíméli

A teacserjék szubtrópusi éghajlaton teremnek a legjobban. Az ültetvények számára az optimális hőmérséklet a 18–32 fok közötti tartományban van. A csapadékmennyiség évi átlagos összege meghaladja az 1000 mm-t a teatermelő területeken, de az ideális havi csapadékmennyiség és annak eloszlása a különböző régiókban eltérő lehet (kb. 223-417 mm/hónap).

Fontos a talaj minősége, telítettsége is – ha vízhiányban szenved, az a tea termésátlagában is változékonyságot eredményez. A tengerszint feletti magasság is lényeges a termesztés szempontjából: a legkedvezőbb a 2000 m-es magasság, ahol nem túl magas a hőmérséklet és kevesebb a napfény, mint az alacsonyabb térszíneken, ugyanis az erős napfénynek való kitettséget nem szereti a teacserje.

A klímaváltozás következtében várhatóan csökkenni fog a tea terméshozama, a módosult éghajlati körülmények hatása már napjainkban is érezhető.

A legnagyobb problémát a csapadék eloszlásának megváltozása jelenti – egyes helyeken már öntözni kell az ültetvényeket, ami igen költséges, ráadásul a száraz időszakok következtében elszaporodó kártevők miatt több növényvédő szert használnak, ami szintén növeli a gazdák kiadásait. Pedig az ültetvényeken vagy a saját parcellájukon dolgozó munkások anyagi körülményei a pluszkiadások nélkül sem tekinthetőek rózsásnak. Annak érdekében, hogy jobb megélhetési- és munkakörülmények, tanulási lehetőségek adódjanak számukra, a Fair Trade nyújt segítséget.

India egyik legjelentősebb teatermelő területén, Assamban emelkedik az évi átlagos hőmérséklet, csökken az átlagos csapadékmennyiség, ugyanakkor a monszunesők sokszor hevesebbek a korábban megszokottaknál. A tea mennyiségi és minőségi romlást mutat, mely az éghajlati körülmények megváltozásával, a kórokozók és kártevők elszaporodásával hozható összefüggésbe. Egy 2018-as felmérés alapján az assami ültetvények gazdáinak 88%-a és a kisbirtokosok 97%-a szerint a kedvezőtlen éghajlati feltételek határozottan veszélyeztették a teatermesztést.

A változások nem csak Indiát érintik kedvezőtlenül. Kenyában sem volt túl stabil a termelés az időjárásnak köszönhetően az elmúlt években.
Fotó: Pixabay

Kína teatermesztő régióiban is több és intenzívebb a csapadék, ami károsítja a teát: Yunnanban kimutatták, hogy a monszun időszak alatti többleteső csökkenti a tea hozamát. A tavaszi hőmérséklet szintén meghatározó tényező a tea számára, és az utóbbi években a késő tavaszi fagyok komoly károkat okoztak a kínai gazdáknak. Az 1980–2011-es adatok alapján, ha később fejeződik be a monszunidőszak az általában megszokotthoz képest, akkor jó eséllyel alacsonyabb terméshozamokra lehet számítani.

Csökkenő és kiszámíthatatlan terméshozamok várhatóak világszerte

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hőmérséklet és az intenzív csapadék negatívan befolyásolja a tea hozamát. A heves esőzések következtében a talaj erodálódik és károkat okoz a gyökérfejlődésben. Ez a hozam csökkenését eredményezi, mert kevésbé lesz ellenálló a növény a szárazsággal szemben (ha kevésbé fejlett a gyökér, nem tud elég mélyre hatolni és nem éri el a mélyebb talajrétegekben levő vizet).

Az évszakok eltolódása, és a magasabb hőmérséklet következtében áttelelő kártevők sem kedveznek a növénynek. Utóbbi ellen növényvédő szerekkel ugyan lehet tenni, de ennek is megvannak az árnyoldalai, azon felül, hogy jelentős anyagi vonzattal járnak a gazdák szempontjából. Intenzív használat során hatással lehetnek a víz és a talaj minőségére, a biodiverzitásra, sőt, az emberi egészségre is, mivel maradékanyagként jelen lehetnek az élelmiszerekben.

A forróság, és a napfénynek való kitettség pedig nem csak a teának, de az ültetvényen dolgozó embereknek is komoly terhet jelent.

Elemzések szerint a havi csapadékmennyiség 100 mm-es csökkenése a tea termésátlagát 30-80 kg/hektárral csökkentheti. A szén-dioxid szint emelkedése viszont visszabillentheti kicsit a mérleget: a szén-dioxid koncentráció 600 ppm-re való növekedése 33-37%-os hozamnövekedést eredményezhet. Persze ez csak akkor tud érvényesülni, ha a növényi fejlődéshez szükséges tápanyag- és vízszükséglet is rendelkezésre áll, hiszen ha a csapadék csökken és a talaj kimerül, a növény nem lesz képes nagyobb termelékenységre.

Kísérletek szerint a talaj szerves széntartalmának 1%-os növekedése az éves hozamban 400-500 kg/ha emelkedést hozott. A kevésbé jó talajadottsággal rendelkező ültetvényeken viszont több csapadék szükséges a magasabb termőképesség érdekében.

A hőmérsékleti értékek emelkedése és a csapadék szezonalitásának megváltozása miatt Kenyában valószínűsíthetően csökkenni fog a tea termesztésére alkalmas területek nagysága. 2050-re egyes régiókban 39%-kal is eshet a termelés és a hőmérséklet 2,5 °C-kal lehet magasabb a 2000-es átlagértékekhez képest. A partmenti területeken ráadásul a tengerszint emelkedése is problémát okozhat.

Sri Lanka is összességében kevésbé lesz ideális a teatermesztésre, de ez elsősorban a közepes és alacsony szinteken levő ültetvényekre igaz – a nagyobb tengerszintfeletti magasságú területeken a hozam még növekedhet is.

Becslések szerint Észak-kelet Indiában akár 40%-os hozamcsökkenés is bekövetkezhet 2050-re, mivel Assamban a klímaváltozás következtében a szélsőségek felé mozdul a csapadék. Azaz általánosan alacsonyabb évi átlagos csapadékösszeg valószínűsíthető, ugyanakkor intenzívebb esőzésekre és aszályokra lehet számítani.

Yunnanban várhatóan korábban fog kezdődni a monszunidőszak az éghajlatváltozás következtében, így rövidebb idő jut a száraz tavasznak – tehát az évszakok is eltolódni látszanak, amely szintén a terméshozam csökkenését eredményezheti, nemcsak Kínában, de Indiában is.

Amit meg tudunk termelni, annak is más lesz az íze

A monszunidőszak korábbi kezdete miatt romlik a tea minősége, mivel a levelek több vizet vesznek fel az extra csapadékmennyiségből – ez pedig érezhető a tea ízén.

A sok eső következtében ugyan nagyobbra nőhetnek a tealevelek, de a minőségük gyengül, ízetlenebbek lesznek.

Ha túl sok nedvesség éri a növényt, akkor csökken az aromáért felelős vegyületek termelése, és a már meglévőek is felhígulnak.

A tea antioxidáns-tartalmát – amely csökkenti például a daganatos megbetegedések, szív- és érrendszeri problémák előfordulását – befolyásolja a hőmérséklet és a csapadék. Ez a két éghajlati paraméter pedig már most is növekedést, illetve időbeli eloszlás-módosulást mutat.

A magasabb térszíneken (ezáltal alacsonyabb hőmérsékleten) növesztett tea az egészség számára olyan hasznos összetevőket tartalmaz, amit az alacsonyabb térszíneken termesztettekben nem találtak (ugyanazon a helyen). Ebből következtetve valószínűsíthető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a tea el fog veszteni néhányat az egészségünk számára kedvező tulajdonságaiból.

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a tea egészségre gyakorolt hatásának szempontjából fontos összetevői 50%-kal csökkentek, ha a leveleket nagy esőzések után takarították be.

A hozamcsökkenés mellett valószínűsíthetően a tea íze, aromája, pozitív egészségügyi hatása is változni fog.

Mit lehet tenni?

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást segítheti, ha monokultúrák helyett a teát egy erdőszerű területen termesztik, ahol a fák és a bokrok védelmet nyújtanak a szél ellen és biztosítják az árnyékolást. A talajerózió is megelőzhető ily módon, továbbá a növényzet párologtatása során vesztett nedvesség is csökken. Hüvelyesek telepítésével ráadásul a talaj tápanyagtartalma is növelhető a nitrogénmegkötő mikroorganizmusoknak köszönhetően (amelyek ezen növények gyökereiben élnek).

A túlzott esőzéssel szemben a vízelvezető rendszerek nyújthatnak megoldást: ezek elvezetik a tea számára felesleges vizet, így megelőzve, hogy a talaj felső szintje hosszabb időszakon keresztül vízben álljon. Továbbá a talajeróziót is csökkentik, és segítik, hogy a gyökerek mélyebb rétegekbe is lejussanak. Egy megfelelően kialakított csatornarendszer akár 40-50%-os hozamnövekedést eredményezhet.

Fotó: Pixabay

Az árnyékolás biztosítása, mulcs használata (a talaj gyors kiszáradásának elkerülése érdekében), a kopár területek növényzettel való borítása, a vízmegtartás (például tavakkal, ami később öntözéshez is használható) és a kontúrművelés (lejtőkön átívelő barázdák, amelyek lehetővé teszik a víz fokozott beszivárgását, egyenletesebb elosztását, talajerózió megakadályozását) mind segítik a teatermesztést a megváltozott körülmények között is.

A már most tapasztalt káros hatásokhoz történő alkalmazkodáson kívül szükséges a globális éghajlatváltozás mérséklése. Ellenkező esetben csak találgatni tudunk, hogy milyen minőségben és mennyit fogunk teázni a 21. században és azon túl.

via Másfélfok

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A „nettó zéró kibocsátás” sem szünteti meg a repülés klímakárosító hatását
A kondenzcsíkokról rendre megfeledkeznek a légiközlekedés zöldítésekor, pedig a kutatók szerint ezek adják a repülés klímaváltozást okozó hatásainak 90 százalékát.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés

Amikor a koronavírus-járvány idején minimálisra csökkent a világban a polgári repülések száma, sokan hívták fel a figyelmet a légiközlekedéssel járó szén-dioxid kibocsátásra, és egyúttal nagyobb lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek „zölddebbé” tennék a repülést.

Csakhogy kiderült, hogy a jövő „nettó zéró kibocsátást” célzó modelljeinek túlnyomó többsége csak az üzemanyag elégetéséből származó CO2-vel számol, és nem veszik figyelembe a repülőgépek kondenzcsíkjainak globális felmelegedésben játszott szerepét.

A zürichi ETH intézet Nicoletta Brazzola vezette kutatócsoportja alig néhány nappal azután tette közzé erről szóló kutatásának eredményeit, hogy a brit kormány bejelentette Jet Zero stratégiáját, amelynek célja 2050-ig nettó nullára csökkenteni a repülésből származó CO2-kibocsátást. A svájci kutatók megállapították: még akkor is, ha ez a célkitűzés sikerül, a repülési szektor 0,1 – 0,4 C fokkal fogja növelni a globális átlaghőmérsékletet. Mivel az ipari forradalom óta az átlaghőmérséklet már 1,1 C fokkal emelkedett, félő, hogy nem sikerül teljesíteni a párizsi megállapodásokban kitűzött legfeljebb másfél fokos emelkedést – írja a New Scientist.

A szén-dioxid mellett a repülés legfőbb hőmérséklet-emelő hatása a kondenzcsíkokból ered, amelyek a repülőgép-motorok által kibocsátott koromból, aeroszolból és vízpárából állnak. Azok a modellek, amelyek ezzel számolnak, gyakorlatilag nem vesznek tudomást a repülés klímaváltozás okozó hatásának 90%-áról

– állítják a kutatók.

Brazzoláék megállapították, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban lesz szükség CO2-kivonásra, amennyiben nem csökken nagyon jelentős mértékben a repülési igényünk, és nem következik be egy szinte elképzelhetetlenül gyors váltás a tiszta technológiákra. Ehhez olyan hajtóanyagokra kellene átállni, mint a hidrogén, és sokkal fejlettebb akkumulátoros rendszerek kellenének.

hirdetés

Brazzola és kollégái azt is kiszámították, hogy ha csak kis mértékben csökken a repülés iránti kereslet, és fenntartják a jelenleg használatos repülőgép-üzemanyagokat, minden évben legalább egy Németországnyi területet (357 ezer négyzetkilométert) kellene beültetni fákkal, hogy kompenzálják a repülőgépek kibocsátását. Ez gyakorlatilag kivihetetlen – mondta a kutatócsoport vezetője.

Egyetért ezzel a megközelítéssel Paul Williams, a reading-i egyetem professzora is, aki szerint a karbonsemlegesség elérése helyett már régóta a klímasemleges repülés elérésére kellene koncentrálni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Gondolattal irányítható robotkarokat fejlesztettek ki, amikkel a részlegesen bénult emberek önállóan tudnak enni
Videón látható, ahogy egy férfi először fogyaszt el maga egy desszertet úgy, hogy 30 éve nem tudja használni az ujjait.

Link másolása

hirdetés

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

A robotkarok emellett egy számítógépes hang segítségével folyamatosan kommunikálnak a felhasználóval, és bejelentik, milyen utasítást kaptak a felhasználótól.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: