TUDOMÁNY

Atomakku, ami ötven évig működik, és még környezetbarát is

Még ne rohanjon a boltba az örökéletű akkumulátorért, a jelenleg elérhető 100 mikrowatt teljesítmény semmire sem elég. Ha a cég törekvései eredményt hoznak, csak egy kérdés marad: milyen áron?
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. január 12.


Link másolása

Az Independent szerint egy kínai startup bemutatott egy új akkumulátort, amely állítása szerint 50 évig képes áramot termelni töltés vagy karbantartás nélkül.

A pekingi székhelyű Betavolt közölte, hogy

nukleáris akkumulátora az első a világon, amely megvalósította az atomenergia miniatürizálását,

63 nukleáris izotópot helyezve egy érménél kisebb modulba.

A vállalat szerint a következő generációs akkumulátor már kísérleti tesztelési szakaszba lépett, hogy végül tömegesen gyárthassák, például telefonokhoz és drónokhoz.

„A Betavolt atomenergia-akkumulátorok többféle területen hasznosak lehetnek, például repülőgépiparban, AI-berendezésekben, orvosi berendezésekben, mikroprocesszorokban, fejlett érzékelőkben, kis drónokban és mikrorobotokban”

– állt a cég sajtóközleményében.

Az akkumulátor úgy működik, hogy a bomló izotópok által felszabaduló energiát villamos energiává alakítja egy olyan folyamat során, amelyet először a 20. században fedeztek fel. A Szovjetunió és az Egyesült Államok tudósai ugyanis már képesek voltak kifejleszteni az űrhajókban, víz alatti rendszerekben és távoli tudományos állomásokban használható technológiát, azonban ezek a termonukleáris akkumulátorok költségesek és terjedelmesek voltak.

A nukleáris akkumulátorok miniatürizálására és kereskedelmi forgalomba hozatalára irányuló törekvés Kína 14. ötéves tervének részét képezi, miközben az Egyesült Államokban és Európában is kutatóintézetek dolgoznak a fejlesztésükön.

A Betavolt első nukleáris akkumulátora 100 mikrowatt teljesítményt és 3 V feszültséget képes leadni,

miközben 15x15x5 milliméter méretű, de 2025-re már 1 watt teljesítményű akkumulátort terveznek gyártani.

A vállalat olyan mobiltelefonokat képzel el, amelyeket soha nem kell tölteni, drónokat, amelyek örökké repülhetnek. Réteges kialakítása azt is jelenti, hogy amennyiben hirtelen kell nagy teljesítményt leadnia, akkor sem gyullad ki és nem robban fel, állítja a Betavolt, miközben -60 ° C és 120 ° C közötti hőmérsékleten is képes dolgozni.

„A Betavolt által kifejlesztett atomenergia-akkumulátor teljesen biztonságos,

nincs külső sugárzása, és alkalmas olyan orvosi eszközökben való használatra, mint a szívritmus-szabályozók, vagy más mesterséges implantátumok az emberi testben” - mondta a vállalat.

"Az atomenergia-akkumulátorok környezetbarátak. A bomlási időszak után a 63 izotóp stabil rézizotóppá alakul, amely nem radioaktív és nem jelent veszélyt vagy szennyezést a környezetre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET: