SZEMPONT

A Trump-család kriptobiznisze ontja a pénzt - így válik magánvállalkozássá a politika

Miközben Trump exkluzív vacsorán látta vendégül a kriptovalutájából legnagyobb tételben vásárlókat, fiai hatalmas pénzt keresnek egy kriptocéggel. Egyes becslések szerint Trumpék már félmilliárd dollárnál is többet kaszálhattak a kriptopiacon.

Szerző: Gábor János, címlapkép: Alex Wong/Getty Images - szmo.hu
2025. május 26.

Csütörtökön Donald Trump együtt vacsorázott kriptovalutájának 220 legnagyobb tulajdonosával, sőt, 25 VIP vendég meghívást kapott, hogy pénteken megnézzék a Fehér Házat is. Már az esemény bejelentésére több mint 70 százalékkal megugrott Trump kriptovalutájának árfolyama. A két eseményen való részvételhez a Trump-kriptovalutát vásárlók körülbelül 148 millió dollárt költöttek az Inca Digital kriptovaluta-cég szerint- írja a Guardian.

A New York Times szerint a meghívott vendégek között kínai milliárdost, korábbi kosárlabdasztárt és számos konzervatív befektetőt is talált. Miközben ők megérkeztek az elnök glofklubjába, odakint dühös tüntetők skandálták, hogy „a demokrácia nem eladó”, és hogy „le a kripto-korrupcióval”.

A düh nem véletlen, a Trump-család ugyanis az elmúlt hónapokban elképesztő profitra tett szert kriptovalutával kereskedő cégeken keresztül. Az üzletet az elnök fiai irányítják.

A világgazdaság Trump kriptovállalkozásainak játszótere lett?

A Trump és fiai által tavaly gründolt kriptocég, a World Liberty Financial példátlan módon törölte el a magánvállalkozás és a kormányzati politika közötti határokat a modern amerikai történelemben - állapítja meg elemzésében a New York Times. A lap több olyan esetet is kiemel, amiből az látszik, hogy Trumpék kriptopiaci érdekeltségei - az elnök fiai és üzlettársaik révén - sajátos alkukat igyekeznek kötni más, digitális valutákkal kereskedő vállalatokkal.

A cél végeredményben a Trump név, közvetve pedig az elnöki befolyás pénzre váltása, eddig nem látott megoldással: kriptovaluta-kereskedelemmel. A World Liberty azt ajánlja az általa megkeresett kriptovállalkozóknak, hogy kölcsönösen vásárolják egymás digitális érméit, amivel - rövid távon legalábbis - felverik azok árfolyamát.

A rendkívül volatilis kriptovalutapiac lényege az, hogy a magánszemélyek vagy cégek digitális valutákat – például Bitcoint, Ethereumot vagy más, blokklánc-alapú tokeneket – vásárolnak és adnak el különböző árfolyamokon, abban a reményben, hogy a vétel és az eladás közötti különbségen nyereség keletkezik. A kereskedés történhet centralizált tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase), decentralizált platformokon, vagy közvetlenül a felhasználók között.

Óriási árfolyamnövekedés történt az elnökválasztás után

Emlékezetes, hogy a Donald Trump újraválasztását követő hónapokban jókorát nőtt a krpitovaluták értéke, amit remekül szemléltetnek az első és legdrágább érme árfolyamváltozásai. A Bitcoin (BTC) egy egységével a 2024-es amerikai elnökválasztás napján 68 700 dollár (közel 25 millió forint) körüli értéken kereskedtek, ami Trump győzelmének másnapján 75 400 dollárra (kb. 27 millió forintra) ugrott, majd folyamatos, intenzív emelkedéssel 2025 januárjára meg sem állt 110 ezer dollárig (majdnem 40 millió forintig). Bár a tetőzés után február-márciusban jött egy - viszonylag kiszámítható - zuhanás, a BTC értéke május elejére visszakapaszkodott 100 ezer dollár közelébe, tehát erős, bő 30 százalékos pluszban tartja azokat a befektetőket, akik az amerikai elnökválasztás idején vásároltak belőle.

És a Bitcoin a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező kriptovalutája, így gyakran irányadó eszközeként tekintenek rá.

A legtöbb ún. „altcoin” (alternatív kriptovaluta) árfolyama erős korrelációban áll a BTC mozgásával. Ha az ára emelkedik, jellemzően az altcoinoké is nő, és ugyanez történik fordított helyzetben: a BTC árfolyamesése lentebb taszítja az altcoinok értékét. Ez részben befektetői pszichológiával, részben likviditási és tőkebeáramlási mintákkal magyarázható. Amit nagyban befolyásolhat a politika, főleg, ha olyan irányokat ígér, amilyeneket Trump a kampányban.

A Bloomberg korábban kifejtette: az újraválasztott amerikai elnök és a republikánus kongresszusi többség pozitív hatást gyakorolt a kriptovaluta-piacra, hiszen Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti az ágazat elleni fellépéseket, támogatja a BTC-bányászatot az Egyesült Államokban, illetve leváltja az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökét. Utóbbi az addigi vezető, Gary Gensler 2025. január 20-ai, tehát az új elnök beiktatásával megegyező napon történt lemondásával lényegében bekövetkezett. A helyére a Trump által jelölt Paul Atkins egykori SEC-biztos ült, aki az NPR szerint a kriptovaluták iránti kedvező hozzáállásáról és arról ismert, hogy sokat lazítana a kriptopiac szabályozásán. Mindezek az intézkedések növelték a befektetői bizalmat és hozzájárultak az árfolyamok emelkedéséhez - komoly hasznot hajtva a World Libertyn keresztül az elnök családjának.

Trumpék így tettek szert busás haszonra a kriptopiacon

A The New York Times megtudta, hogy az elnök családi cégének képviseletében egy bizonyos Zachary Folkman, avagy „ZMoney” korábban megkeresett egy kajmán-szigeteki, fiatal kriptocéget azzal a „partneri” ajánlattal, hogy kezdjék el vásárolni egymás digitális érméit, ami erősítené a startup nyilvános megítélését és kölcsönösen növelné a digitális érméik árfolyamát.

Folkman a cégnek írt üzenetében azt állította, hogy más partnerek akár 10-30 millió dollár értékben is éltek ugyanezzel a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.

A kajmán-szigeteki startup nem érezte annak, elküldte Folkmant, ahogy a cégvezetők szerint több más hasonló vállalat is, amely ugyanilyen megkeresést kapott a World Libertytől. Úgy vélték, az ajánlat etikátlan, hiszen lényegében a Trump név eladását jelenti, de közben az üzlet titokban marad a nyilvánosság előtt.

Ettől függetlenül a World Liberty vezetői sikeresen kötöttek hasonló megállapodásokat más cégekkel, miközben világszerte árulták a saját érméiket, és több mint 550 millió dollárnyi (közel 200 milliárd forintnyi) eladást értek el.

Ennek jelentős része aztán a Trump családhoz került.

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés a Fehér Házba új lehetőségeket nyitott az újraválasztott elnök számára, aki a politikai hatalmát immáron könnyen pénzzé teheti – a közösségi média cége (Truth Social) és új külföldi ingatlanügyletei mellett a kriptopiacon is.

Komoly összeférhetetlenségi kérdések merültek fel

A World Liberty, amely főként egy Trump családi vállalat tulajdonában áll, évszázados elnöki normákat töröl el azzal, hogy összemossa a magánérdekeket a kormányzati politikával - vezeti le a Times. Trump nemcsak jelentős kriptokereskedővé vált, hanem egyben az iparág legfőbb szabályozója is lett. A második ciklusa alatt nem egyszer olyan módon használta az elnöki hatalmat, hogy kedvezzen a kriptoiparnak – így lényegében a saját cégének is –, pedig korábban évekig csak drogkereskedők és csalók menedékének nevezte a digitális valutákat.

Ezt valamiért nem vette magára a két fia, Eric és ifjabb Donald, akik a Capitolium 2021. januári ostroma után váltak kriptobarát vállalkozókká.

Erre jó okuk volt: a több halálos áldozatot követelő zavargások után - amiért a közvélemény egy része közvetlenül az elnököt teszi felelőssé - a Trump név már nem cseng olyan szépen hagyományos üzleti körökben, így az ingatlanpiacon sem, ahol a család korábban aktívan tevékenykedett. Ez a körülmény rögtön kívánatosabbá tette számukra a Biden-kormányzat idején közel 100 szankciós eljárással szembesülő kriptoipart, amely többmillió dolláros kampányadományokkal támogatta Trump újraválasztási kampányát, nyilván abban a hitben, hogy vele elkerülhetőek a büntetések, hiszen az akkori elnökjelölt maga is érdekelt a kriptopiacon.

Ettől kezdve Trump már szóba sem hozta korábbi fenntartásait a kriptovalutákkal szemben, sőt, egy tavaly júliusi Bitcoin-konferencián megígérte, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi.

Két hónappal később aztán bejelentette, hogy fiaival együtt belép a kriptopiacra a World Liberty Financial nevű vállalkozással.

Óriási pálfordulás ez, amelynek folyományaként kriptobarát személyeket nevezett ki különböző kormányzati pozíciókba és megszüntette az Igazságügyi Minisztériumban kriptobűnözés elleni munkacsoportját. Mindeközben a Times nyomozása alapján úgy tűnik, a World Liberty gyors felemelkedése, valamint Trump kriptoszkeptikusból iparági támogatóvá válása több összeférhetetlenségi problémát felvet.

A vállalat ugyanis közvetlenül profitált Trump hivatalos lépéseiből, például abból, hogy bejelentette egy szövetségi kriptotartalék létrehozását, benne egy olyan digitális valutával, amelybe a cége is befektetett.

Az szintén problémákat sejtet, hogy a cég külföldi, például izraeli és hongkongi befektetőknek ugyanúgy értékesítette a kriptovalutáit, mint amerikaiaknak. Ezzel az a gond, hogy előbbiek között több is akad, akinek a vállalatát az amerikai kormány csalással vádolta meg, és egyről a Times kiderítette, hogy felfüggesztették vele szemben az eljárást, miután milliókat fektetett a World Libertybe. Mintha megvette volna, hogy a Trump-adminisztráció békén hagyja - amit persze a cég szóvivője mereven tagad. David Wachsman szerint ezek csak „kölcsönös befektetési megállapodások”, amelyekért cserébe „soha egyetlen befektető vagy partner sem kért politikai szívességet”, és ők sem fogadnának el ilyesmit.

A kriptocég tovább nyomtatja a pénzt Trumpéknak

Úgy tudni, a World Liberty legalább öt startupnak ajánlott kriptocsere-megállapodást úgy, hogy a Trump névre hivatkozva gyakorolt rájuk nyomást, rábeszélve őket a minél magasabb összegű befektetésekre. És ezek az üzletek egyre komolyabb aggodalmat keltenek a tapasztalt szereplők körében. Egyikük, Andre Cronje, a SonicLabs nevű kriptocég alapítója egyenesen az iparág „szégyenfoltjának” nevezte a gyakorlatot.

A World Liberty üzletei közvetlenül Trumpékat gazdagítják. A cég 60 százalékát egy családi vállalat birtokolja, és a weboldaluk szerint 75 százalékban részesednek a bizonyos érmék eladásaiból származó bevételekből.

Trump hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi törvények nem vonatkoznak rá, és hivatalos intézkedéseiért széleskörű mentességet élvez, míg egy szóvivője azt hangoztatta, hogy az elnök vagyona egy „gyermekei által kezelt vagyonkezelő alapban van”, így „nem áll fenn összeférhetetlenség”. Pedig ez az alap közvetlenül is jövedelmet biztosít Trumpnak.

A World Liberty támogatóit szintén nem különösebben aggasztja az összeférhetetlenség. Egyikük, Konstantin Kuznetsov, akinek gibraltári székhelyű cége egymillió dollár értékben vásárolt World Liberty érméket, azt nyilatkozta, „Trump rengeteg pénzt akar keresni a kriptoval, és mi is csatlakozhatunk ehhez a hullámhoz”.

Ami pedig a cég ügyvivőit illeti, finoman szólva sem tűnnek makulátlan üzletembereknek. Folkman a húszas éveiben olyan céget vezetett, amely jó pénzért magányos férfiakat oktatott nőkkel való ismerkedésre, míg Chase Herro marihuána birtoklása miatt börtönben is ült. E két remek fickó évekig dolgozott együtt a World Liberty előtt: árultak béltisztító készítményeket és gyors meggazdagodási tanácsokat, mielőtt a kriptoipar felé fordultak. 2022-ben Herro a TerraUSD nevű valutát „a valaha volt egyik legmenőbb eszköznek” nevezte, amivel befektetőket húzott be, de a valuta egy hónap alatt összeomlott: 377 forintról 4 forintra esett az értéke és azóta is purgatóriumban lebeg. Ha mindez nem lenne elég, a két üzletember legutóbbi közös vállalkozása, a Dough Finance tavaly júliusban hackertámadás áldozata lett, amely során körülbelül 730 millió forintnyi értéket loptak el.

Nem ment át Trump kriptopiaci kezdeményezése a szenátuson

Trumpék nagyon szeretnék még jobb helyzetbe hozni a családi vállalkozásukat egy törvényjavaslattal, amely azt célozza, hogy egységes szövetségi keretrendszer jöjjön létre az ún. stabilcoin kibocsátók működésére az Egyesült Államokban.

A stabilcoin olyan kriptovaluta, amelynek értékét valamilyen valós pénzügyi eszközhöz – például amerikai dollárhoz, euróhoz vagy aranyhoz – kötik. Ez azt jelenti, hogy az adott stabilcoin mindig az adott eszköz értékét tükrözi (ilyen pl. az USD Coin, amelynek egy egysége folyamatosan egy dollárt ér), vagyis nagyban különbözik az erősen ingadozó árfolyamú hagyományos kriptovalutáktól.

A stabilcoin célja, hogy a digitális pénz előnyeit (pl. gyors és olcsó átutalás) ötvözze a hagyományos pénzek stabilitásával. Gyakran használják online kereskedelemben, pénzküldésre vagy más kriptovaluták közötti átváltásra, ami gyorsabban realizálhatóvá teszi a hasznot, hiszen lényegében ugyanolyan stabil - csak éppen digitális - fizetőeszköznek tekinthető, mint a hagyományos pénz.

A stabilcoinok a kriptovaluta-iparág gyorsan növekvő területét képezik, amelyek jelentős nyereséget hoztak több piaci szereplőnek.

A Trump által erőltetett törvénytervezet, ami kisimította volna a siker felé vezető utat a stabilcoin-kibocsátók számára, nem győzte meg az amerikai szenátus demokratáit. Szerintük az egész csak arról szól, hogy az elnök még jobban járjon, ezért módosításokat szeretnének látni, mielőtt átengedik az új törvényt.

Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen nem nehéz összefüggést találni a törvénytervezet és a World Liberty nemrég bejelentett saját stabilcoinja, az USD1 kibocsátása között, ami komoly lendületet kapott, miután Trump cége bejelentette, hogy egy Egyesült Arab Emírségekben lévő befektetési alap 2 milliárd dollár értékű USD1-et használ fel arra, hogy részesedést vásároljon a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjében, a Binance-ben.

Az AP News közölte, hogy jogszabálytervezet jelen formájában megbukott: a szenátus május 8-án 49-48 arányban leszavazta, ami komoly vereség Trumpnak, hiszen a kriptopénz-iparág jelentős összegeket fordított a tavalyi választásokra.

Bár néhány demokrata is egyetértett abban, hogy szabályozásra van szükség, Trump intenzív kriptoipari jelenléte bonyolítja a jogszabály útját. És nem csak a saját stabilcoin, hanem olyan ötletek miatt is, mint egy mém érme elindítása, amely a Chainalysis blokkláncelemző cég szerint az év eleje óta több mint 320 millió dollárt termelt a készítőinek, és Trump azzal promózta, hogy május 22-én tartott gálavacsorát, hogy azokat hívja meg, akik a legtöbbet vásárolják belőle.

A demokraták többek között olyan módosításokat akarnak látni a törvényben, amit határozottan tiltja megválasztott tisztségviselőknek és családtagjaiknak, hogy stabilcoin-üzleti vállalkozásokat birtokoljanak, irányítsanak vagy népszerűsítsenek.

„A szenátus ne fogadjon el olyan törvényt, amely elősegíti Trump lélegzetelállító korrupcióját, megtölti a zsebét, és más megválasztott tisztségviselőket is erre bátorít” – mondta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A törvényjavaslat csak akkor léphet tovább, ha a két párt megállapodásra jut. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, aki részt vesz a jogszabály egyeztetésében, a szavazás után jelezte, hogy folytatja a munkát. Ő egyike volt annak a kilenc demokrata szenátornak, akik egy nemrég kiadott közleményben jelezték: nem támogatják a jogszabályt, amíg az nem tartalmaz szigorúbb rendelkezéseket többek között a pénzmosás, a külföldi kibocsátók és a szabályszegések elszámoltathatósága kapcsán.

A közlemény ugyan nem említi Trump nevét, de elég nyilvánvaló, hogy elsősorban miatta és a politikai döntéseket egyre jobban befolyásoló személyes üzleti érdekek miatt ellenzik a törvény átengedését.

Kapcsolódó

Feldarabolhatják a Google-t és a Metát - hiába kilincseltek Trumpnál, visszaüthet a mohóságuk

Az internet két legnagyobb kisgömböce monopóliumok kialakítása és tisztességtelen felvásárlások miatt hullhat darabjaira. A Google két trösztellenes pert is vesztett, a Meta még kétségbeesetten védekezik.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: