A mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat, jobb, ha felkészülünk rá – interjú Kürti Sándorral
- Azt hiszem, rögtön az elején fontos a fogalmi tisztázás, mert ha azt halljuk, mesterséges intelligencia, vagy AI, sokaknak rögtön a Terminátor jelenik meg lelki szemei előtt.
- A mesterséges intelligenciáról nagyon nehéz általánosságban beszélni, mert rengeteg ága van. Először 1970-ben, egyetemista koromban találkoztam vele. Benedek Pál professzor úr szájából hangzott el, hogy azokat a folyamatokat próbálják a számítógépen megvalósítani, amiket akkor még emberek végeztek a vegyi üzemekben.
Ha ma valaki ránéz az Internetre, a mesterséges intelligenciára legalább húsz-harminc definíciót talál. Én magamnak úgy fogalmazom meg, hogy a számítógép képes olyan tevékenységeket végezni, amihez korábban intelligens emberek kellettek. Nagyon sok gyakorlati alkalmazása is van a világban.
Például mindenki számára elérhető, hogy beül az autójába, beírja a GPS-be, hogy hova szeretne eljutni, és a program segíteni fog neki, mert rengeteg adatot gyűjtött már arról, hogy hogyan lehet a-ból b-be eljutni, és elég sok adat van arra is, hogy azon az útvonalon, ahol én szeretnék menni, most épp mekkora a forgalom, milyen gyorsan lehet haladni. Ebből a hatalmas „big data” káoszból értelmes emberek olyan programot raktak össze, ami számomra intelligens segítséget ad, mert optimalizálja az időmet.
- A mesterséges intelligenciával kapcsolatos egyik alapvető félelem, hogy elveszi a munkánkat.
- Igen, elveszi. A napokban voltam a Júlia-Alpokban, ami első világháborús hadszíntér volt. 2100 méteren, ahová ma, száz évvel később is pokolian nehéz feljutni, olyan lőállás van kiépítve, hogy elképesztő. Ezt mi építettük ki, az Osztrák-Magyar Monarchiában, embertelen munkával és energiával, de ahogy látom, a történelem ezt egyáltalán nem becsülte semmire, mert most Olaszországé, tehát az eszméletlen erőfeszítések dacára mi ezt a háborút ott elvesztettük.
Az elmúlt évtizedekben, a mesterséges intelligenciát megelőzően is sokan elvesztették munkájukat. Mindez rászorít minket arra, hogy új szakmákat tanuljunk. Viszont a mesterséges intelligencia még élhetőbbé teszi az életünket. Innovatívnak kell lennünk, az alapokat az iskolában kell megtanulnunk. Az oktatási rendszerünket teljesen át kell állítani, ha azt akarjuk, hogy a magyar munkaerő versenyképes maradjon. Ezt nem holnap kell elkezdeni, hanem már tegnap el kellett volna, mert nálunk innovatívabb helyeken ezzel már foglalkoznak.
- Tudna saját példát mondani a mesterséges intelligencia alkalmazására?
- A Kürt 1989-ben született, és a kezdetektől megvolt az a fejlövésünk, hogy vegyük ki a részünket a szociális felelősségvállalásból, azon belül is az oktatásból. A fennállásunk első évében középiskolát alapítottunk, meglepő módon KÜRT a neve, és a mai napig működik. Veszprémben pedig 1996-ban, a Pannon Egyetemen létrehoztuk a hátrányos helyzetű, elsősorban cigánygyerekek megsegítését szolgáló H2O programot.
- Mitől lesz egy tanuló rendszer a cigánygyerek számára élvezetes?
- Egy pszichológus, Gyarmathy Éva mondta, hogy úgy lehet a cigánygyereket tanítani, ha olyasmit nyújtunk neki, amit tud. Jelen esetben ez a zene és az ének. Erre mi azt feleltük: egy idegen nyelv tanulása nem más, mint zene. Egy angol másképp intonál, mint egy magyar, azt másképp kell „elénekelni”, mint a magyart. Ezért beépítettük a programba egy intonáció elemzőt. Ha egy cigánygyereknek odaadjuk, akkor ő 90%-os pontossággal „elénekli” a szöveget ugyanúgy, mint egy született amerikai. A nem cigánygyerek pedig 30% pontossággal. Ettől a pillanattól ez a mesterséges intelligencia, amit beépítettünk ebbe a rendszerbe, elkezdi a hátrányos helyzetű gyereket serkenteni, mert végre van egy hely, ahol nem tartják hülyének, és sikerélménye van.
A Tabello angoltanuló fejezete, alapszint
A másik, amit a mesterséges intelligencia tud, hogy a program odafigyel a tanuló teljesítményére. Ha egy bizonyos feladattípus könnyen megy, akkor azt mondja, te ezt már tudod, kapsz nehezebbet. Ha küszködsz a feladatokkal, akkor könnyít.
De a Tabellóba egy középtávú intelligenciát is beépítettünk. Azt tudjuk mondani, ha gyakorlás közben gyenge vagy, akkor valószínűleg nem foglalkoztál eleget az anyaggal, menj vissza a tanuláshoz. Ha a teszted nem sikerül jól, akkor nem gyakoroltál eleget, oldj meg még néhány feladatot. Persze ennek az ellentéte is igaz. Ha túl könnyen megy, akkor minek tovább gyakorolni? Ugorj a tesztre!
A harmadik szintű megismerésnél pedig arról van szó, hogy a program megtanulja, a felhasználó milyen típusú tanuló. Időnként például képeket mutat neki, és ha azt tapasztalja, hogy ebben jó, akkor azt mondja, hoppá, neked sokkal több képet fogok mutogatni, mint annak, aki sokkal jobb a verbalitásban.
Kürti Sándor George Bush-sal fog kezet
- Stephen Hawking szerint, ha nem vigyáz az emberiség, akkor olyasmi történhet, mint a Mátrix és a Terminátor című fantasztikus filmekben: a gépek már a közeljövőben veszélyessé válhatnak. Elon Musk pedig 115 társával petíciót intézett az ENSZ-hez, hogy tiltsák be az autonóm fegyvereket. Ennek fényében különösen aggasztóak azok a hírek, miszerint a Facebook kikapcsolt egy mesterséges intelligenciát, mert saját nyelvet fejlesztett ki. Tényleg van elvi lehetősége, hogy a számítógépek egyszer átvegyék az irányítást?
- Az emberiség történelmében mindig is jelen volt a félelem, hogy kiengedjük a „palackot a szellemből”. Ugyanakkor az emberiség egyre jobb globális rendszereket fejleszt. Arra gondolok például, hogy a gyógyszerek előállítására nagyon szigorú és egyre szigorúbb törvények vannak. Ez igenis, jó az emberiségnek, hogy nem állhat elő bárki azzal, hogy összekutyul két valamit és azt mondja, nyeld le. A Kalmopyrint bárhol veszed meg, az ugyanaz a Kalmopyrin lesz, és ha eddig segített rajtad, ezután is segíteni fog, még ha Bangladesben is vásároltad. Ez óriási eredmény. Vagy biztonsággal fel lehet ülni egy repülőre, még akkor is, ha akad egy két hülye, aki föl akarja robbantani. Naponta milliók és milliók szállnak repülőre, ahhoz képest nagyon kis számban történnek ilyen ocsmányságok, amiket ezek a terroristák elkövetnek.
- "A világ ura lesz az az ország, amelyik elsőségre tesz szert a mesterséges intelligencia kifejlesztése terén.” Ezt már Vlagyimir Putyin mondta. Mi lesz, ha mi szépen önuralmat tanúsítunk, és közben, mondjuk, Oroszország vagy Észak-Korea ettől kicsit sem zavartatja magát? Putyin ugyan azt ígérte, hogy Oroszország megosztja majd a technológiát a világgal, de hát ő mégiscsak Putyin.
- Krokodil Dundee mondatait idézve, a kés mindenre jó: az állatok megnyúzására, favágásra, sebészkésnek is használhatjuk, egyetlen gond van vele, amikor az ember torkának szorítják. Minden, ami az emberiséget szolgálja, szolgálhatja a kiirtását is. Senki ne várja azt, hogy egy megoldás az csak a jó irányba hathat. Higgyük el, hogy elég értelmes az emberiség ahhoz, hogy ahogy az atomenergia használatában a békés cél a fő szándék, és a világ rendszerei elég erősen korlátozzák a nem tisztességes szándékú atomenergia felhasználást, ugyanúgy képesek lesznek erre a mesterséges intelligencia kapcsán is. Nem véletlenül mondom az atomot, hiszen aktuális probléma Észak-Koreával kapcsolatban. De az emberiség ezeket a szabályozásokat eddig sikerrel oldotta meg. Igen, háborúban használták, de ma szigorú törvények és szigorú rendszerek biztosítják, hogy ha valaki gyilkos célokra használja fel, az nem marad büntetlenül. A globalitás ereje abban van, hogy a legerősebbek összefognak. Amíg demokratikus országok uralják a világ nagy részét, az „uralják” szót nagyon erősen aláhúzom, addig az emberiség védve lesz.
Hogy milyen nemzetközi szabályozással kell ezzel szemben fellépni? Valószínűleg az ENSZ tevékenységét kell kibővíteni arra, hogy a tudomány által mesterséges intelligenciával előállítható dolgokra szabályozásokat dolgozzon ki. Általában az van, hogy előbb megjelenik egy probléma – legyen az drog, fegyver, bármi –, és utána jön csak a szabályozás. De miután most már lehet látni a mesterséges intelligenciával és a fegyverkezéssel kapcsolatos problémákat, ezzel foglalkozni kell.
- Hogy valami pozitívról is beszéljünk, Ray Kurzweil (a Google fejlesztés igazgatója) A szingularitás küszöbén című 2005-ös könyvében egyenesen az örök élet kulcsát látja a mesterséges intelligenciában. Lényegében azt állítja, hogy aki még 20 évig él, az örökké élhet. A szerveinket előbb-utóbb átrakhatjuk egy tartósabb, és könnyebben karbantartható fizikai testbe, mint egy „dobozba”, az agyunk tartalmát pedig feltöltjük egy számítógépre.
- Maradjunk annyiban, hogy ezeket az álmok világában kell kezelnünk. A probléma hihetetlen mély gyökerű. Tudjuk, hogy biológiai létünk alapelemei a gének. Ez a kettősspirál nevű valami olyan hárommilliárd alkatrészből áll. Ezt meg kéne tudnunk fejteni ahhoz, hogy képesek legyünk XY-t mérnöki módon gyógyítani. Ma csak annyival van tisztában az orvostudomány, hogy statisztikai módon, ha 1 millió ember számára jó a Kalmopyrin, és 1-2 meghalt tőle, akkor azt mondják, ez sikeres. De annak az 1-2 embernek ez nem annyira kóser.
Ahhoz, hogy az emberiség az eddigi legnagyobb teljesítményét el tudja érni, hogy egy Földön készített szerkezet leszállhasson a Holdra, ahhoz három szabályozási rendszert kellett egymásba építeni: el kellett jutni a sztratoszférába, onnan el kellett jutni a Holdig, és utána a Holdra le kellett szállni, és ugyanezt vissza is. Tehát ez három különböző szabályozási rendszer, aminek az egymás utánisága jól érthető. Az emberben, a tudomány mai álláspontja szerint, legalább kettő ezer ilyen visszacsatolt szabályozás működik. Ennyi enzimünk van. Könnyelműség lenne kijelenteni, hogyha ma három szabályozási körből tudok alkotni megbízhatót, akkor kétezerből is menni fog. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy szerénynek kell lennünk. Nem lehet ezeket a fontos kérdéseket ilyen könnyed kijelentésekkel elintézni. De gyere vissza 2057-ben, én örülnék neki a legjobban, ha akkor, immár sokkal több tapasztalattal a hátam mögött, válaszolgathatnék neked. Akár úgy is, hogy a testem egy dobozban van, és csak az agyammal beszélgetsz.
