prcikk: „A rendkívüli többé már nem rendkívüli” - Az extrém időjárási események gyakorivá válására figyelmeztetnek a tudósok | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

„A rendkívüli többé már nem rendkívüli” - Az extrém időjárási események gyakorivá válására figyelmeztetnek a tudósok

Ezek az események nemcsak egyre veszélyesebbek és károsabbak, de már olyan gyakran jelentkeznek, hogy alig van szünet kettő között - hangsúlyozzák a szakemberek.


Magyarországon is egyre több extrém időjárási eseménnyel találkozunk, ami a klímatudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás következménye. Amerikában idén számos példa volt időjárási extremitásokra a brutális hidegtől kezdve az elviselhetetlen hőségen át a természeti katasztrófákig.

Ahogy arról mi is beszámoltunk akkor, februárban Texas államot heteken át hó- és jégviharok sújtották a szokatlanul hideg időjárás közepette. A közösségi médiában sorra jelentek meg az elképesztőbbnél elképesztőbb képek az egyik leghidegebb időjárásról, amit Texasban valaha tapasztaltak. Az autópályákat és a strandokat is belepte a hó, a medencék befagytak, és még a csillárokból és a csapokból is jégcsapok álltak ki. Az extrém hideg miatt összeomlott az energiahálózat, millióan maradtak áram és vízellátás nélkül, és legalább 150-en meghaltak.

A nyáron pedig a brutális hőhullámokkal hőmérsékleti rekordok dőltek meg a nyugati államokban, több száz ember halt meg az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában. A hőség és a szárazság miatt rengeteg nyugati államban pusztítottak erdőtüzek, Kaliforniában többször is szembe kellett szállniuk a tűzoltóknak a hatalmas erdőterületeket felnyársaló lángokkal.

A Guardian már nyáron is meginterjúvolt néhány klímatudóst ezekről a szélsőséges időjárási jelenségekről, most pedig az év végi tanulságokról kérdezték őket.

Daniel Swain, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint bár az elmúlt néhány évben is kiemelkedő globális éghajlati és időjárási szélsőségekre volt példa, az idei év feltette az i-re, vagyis inkább a figyelmeztető felkiáltójelre a pontot.

"Az elmúlt év során történt események komolysága és gyakorisága meglehetősen figyelemre méltó. A rendkívüli és példátlan már nem rendkívüli vagy példátlan, hiszen egyre gyakoribbak ezek az események"

- hangsúlyozta.

Számára az volt a legmegdöbbentőbb, amikor júniusban egy elképesztő hőhullám tombolt a Csendes-óceán nyugati részén és Brit Kolumbiában. Akkor Brit Kolumbia jeges völgyeiben is olyan meleg volt, mint a kaliforniai, sivatagos Halál-völgyben. De felelevenítette azt is, amikor egész nyugaton erdőtüzek pusztítottak, majd extrém mennyiségű csapadék hullott sok olyan városban is, amelyeket nemrég még hőhullámok és tüzek sújtottak.

Swain szerint az ember okozta klímaváltozás "ujjlenyomata" elég egyértelmű, és már kezdjük látni azt, a klímaváltozás hatásai közül sok már meghaladja a velük szemben tett erőfeszítéseinket. Szerinte az idei események azt is bizonyították, hogy például a veszélyhelyzet-kezelési rendszerek, a közlekedési infrastruktúra, az energia-infrastruktúra és a vízszállítási infrastruktúra sem alkalmas a szélsőséges időjárás kezelésére.

"A jó és a rossz hír az, hogy ennek mi vagyunk az oka. A klímaváltozás miattunk megy végbe, ezért nekünk is kell helyrehozni ezt. Persze dönthetünk úgy is, hogy nem hozzuk helyre - ez az a nyomás, amit folyamatosan érzek"

- fogalmazott.

Simon Wang, a Utah Állami Egyetem klímadinamikai professzora szerint az olyan jelenségek, mint a természeti katasztrófák, a szárazság és a hőség már aligha lehetnek meglepőek, hiszen minden ilyesmi a 10, 20 évvel ezelőtt megjósolt trendet követte.

"Utálom azt mondani, hogy 'megmondtam'. De szeretném tisztázni, hogy amikor a tudósok megjósolnak valamit, annak általában jó okai vannak. Az embereknek bízniuk kell a tudományban. Most egyre többen és többen szenvednek. De talán ez ébresztőt fújhat az emberek számára, talán többen észreveszik, hogy ezek a szélsőséges időjárási események újra és újra előfordulnak"

- figyelmeztetett.

A szakember abban reménykedik, hogy minden ilyen időjárási extremitásokkal teli év után változni fog egy kicsit az országok és a politikai vezetők hozzáállása a klímaváltozáshoz. Úgy látja, hogy még a konzervatív államok is kezdik érezni a veszélyes hatásokat, és emiatt elkezdik fontolóra venni a cselekvést. Utah államban például a Nagy-sóstó vízállása a szárazság miatt rekordalacsony szinten van, és egyre inkább zsugorodik. És ahogy a száraz tómeder egyre nagyobb része szabadul fel, a szél mérgező port fújhat a levegőbe, ami pánikot vált ki a lakosság körében.

Wang már több mint egy évtizede tanulmányozza a klímaváltozás hatásait a Nagy-sóstóra, de azt mondja, hogy ez az első év, amikor azt látta, hogy egyre többen akarnak tenni ellene. Szerinte ez azért van, mert az emberek kezdik felismerni, hogy mennyire törékeny a természetes egyensúly, és most van még esély a megmentésére. Ő pedig klímatudósként igyekszik egyszerre riasztó és optimista is lenni.

Kathleen Johnson, a Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszának földrendszer-tudományi docensét az érintette meg a legjobban az idei szélsőséges időjárási események közül, amikor a kaliforniai erdőtüzek súlyos pusztítást végeztek a Sierra Nevada-i óriás mamutfenyőkre. Neki ugyanis a Sequoia Nemzeti Park a kedvenc helye a világon, csodálatosnak tartja az ott található hatalmasra nőtt fákat. Ezek tűzhöz alkalmazkodó növények, de az idei és tavalyi tüzek már olyan extrémek voltak, amelyeket nem tudtak elviselni. Johnsont elszomorítja, hogy egy nemrégiben készült jelentés szerint az óriás mamutfenyők akár 20 százaléka is elpusztulhatott az erdőtüzekben.

"Aggaszt, hogy a jövő nemzedékei nem tudnak majd gyönyörködni ezeknek a fáknak a szépségében" - fűzte hozzá. Ez motiválja paleoklimatológusként abban, hogy próbáljon minél több kutatást végezni a Sierra Nevada-i tűzről, hogy jobban megértse, mi történt pontosan és mi jöhet még.

Szerinte mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a természet ne szenvedjen ilyen károkat. Elmondása szerint a tanítványai is hihetetlenül motiváltak ebben, komolyan foglalkoznak a fenntarthatósággal és a környezeti igazságossággal. Johnson oktatóként szeretné segíteni ezeket a jól képzett jövőbeli tudósokat, akik majd tanácsot adhatnak a politikai kérdésekben és segíthetnek megvalósítani is ezeket a változásokat.

Katharine Hayhoe klímatudós, a texasi Természetvédelmi Intézet vezető tudósa is arra figyelmeztet, hogy ezek a hatalmas természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak. Egy friss elemzés szerint az 1980-as évek elején még csak átlagosan három hónap telt el minden súlyos anyagi kárt okozó időjárási vagy éghajlati esemény között, ma már átlagosan csupán 18 nap van ezek között.

"Tehát nemcsak arról van szó, hogy ezek az események egyre veszélyesebbek és károsabbak, hanem hogy alig van szünet kettő között. Ez olyan, mint amikor egy hullám ledönt a lábadról. Amikor nagy nehezen felállsz, máris jön a következő hullám. Nincs idő közben levegőt venni és magadhoz térni"

- fogalmazott.

Szerinte az Egyesült Államok nyugati részén élőknek jó okuk van az aggodalomra és jogosak a félelmeik, hiszen ott rendszeresen hőhullámok, erdőtüzek és árvizek sújtják a lakosságot. Hayhoe szerint azt kell megérteniük az embereknek, hogy a klímaváltozás elleni cselekvéssel nem is a bolygónkat, inkább saját magunkat kell megmentenünk.

"A bolygó még jóval azután is a Nap körül fog keringeni, hogy mi eltűntünk innen. Ez arról szól, hogy magunkat, a civilizációnkat és sok más élőlényt kell megmentenünk, amelyekkel osztozunk ezen a bolygón"

- hangsúlyozta.

A klímatudós úgy látja, az emberek többsége aggódik amiatt, hogy nem tudjuk, mit tegyünk ezért, ez a félelem pedig megbénítja őket. Ha viszont ettől megbénulunk, halálra vagyunk ítélve. Szerinte éppen ezért fontos az, hogy megmutassák az embereknek, hogy egyénileg mit tudnak tenni a klímaváltozás megfékezéséért.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: