Úgy néz ki, hogy a nyugati típusú étrend miatt lehet egyre több autoimmun beteg világszerte
Világszerte egyre többen szenvednek autoimmun betegségben, hiszen becslések szerint évente 3-9 százalékkal emelkedik az ilyen megbetegedések száma. Az autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a beteg immunrendszere már nem tud különbséget tenni az egészséges sejtek és a behatoló mikroorganizmusok között, így a szöveteket és a szerveket is megtámadja. Ide tartozik például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis is.
A tudósok szerint nyugaton körülbelül 40 évvel ezelőtt kezdtek egyre gyakoribbak lenni az autoimmun betegség. Most azonban azt tapasztalják, hogy már olyan országokban is megjelenik, ahol korábban soha nem volt példa rá. A közelmúltban például a gyulladásos bélbetegséges megbetegedések száma a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában emelkedett legnagyobb mértékben, ahol korábban alig volt ilyen eset.
A tudósok többsége úgy véli, hogy a környezeti tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogy világszerte egyre többen lesznek autoimmun betegek. A Londoni Francis Crick Intézet két szakember, James Lee és Carola Vinuesa vezetésével külön kutatócsoportokat állított fel az autoimmun betegségek pontos okainak meghatározására. Megállapították, hogy mivel az emberi genetika nem változott az elmúlt néhány évtizedben, a külvilágban kell lennie valamilyen változásnak, amely növeli az autoimmun betegségre való hajlamunkat.
Rámutattak, hogy egyre több országban válik uralkodóvá ez az étrend, amelyet főleg a gyorséttermi ételek, tehát sok olajban és vajban sült, magas cukor-, transzsír- és sótartalmú, fehér lisztes ételek és a vörös húsok fogyasztása jellemez, miközben a magas rosttartalmú ételek, a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása visszaszorul. A szakemberek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy ez hatással van az ember mikrobiomjára - ez a bélrendszerünkben található mikroorganizmusok összessége, amelyek kulcsszerepet játszanak a különböző testi funkciók szabályozásában.
- állapították meg.
Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a betegségre való egyéni hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában.
"Ha nincs bizonyos genetikai érzékenysége, akkor az ember nem feltétlenül lesz autoimmun beteg, függetlenül attól, hogy hány Big Mac-et eszik meg" - jegyezte meg Vinuesa.
Mivel a szakemberek szerint a gyorséttermi franchise-ok globális terjedése ellen nem igazán tudnak tenni a tudósok, ezért próbálják megtalálni azokat az alapvető genetikai mechanizmusokat, amelyek az autoimmun betegség hátterében állnak, és egyes embereket fogékonnyá tesznek a betegségre, míg másokat nem. Mostanra már olyan technikák állnak rendelkezésükre ehhez, amelyek korábban nem, így például már az autoimmun betegek közös genetikai mintáit is tudják azonosítani. A szakemberek szerint ez azért fontos, mert bár sok új terápia van az ilyen betegségben szenvedők számára, az orvosok sokszor nem tudják, melyik betegnek melyik a legjobb, a DNS-szekvenálás viszont segíthet a betegek csoportosításában, hogy azok a nekik megfelelő kezelést kaphassák. Azonban jelezték azt is, hogy mivel világszerte egyre több autoimmun beteg van, sürgősen szükség van újfajta kezelésekre és gyógyszerekre.
- hívják fel a figyelmet.
Forrás: Guardian