A négy fal között sem menekülünk a légszennyezettségtől

Mire számítson, aki mostanában adja építkezésre vagy felújításra a fejét? Például arra, hogy türelemre lesz szüksége:

A várakozást viszont nem érdemes annak reményében elnyújtani, hogy majd hátha olcsóbb lesz a munka, vagy legalább az alapanyagok – az árak várhatóan nem fognak csökkenni. Mindez a MAPEI által készített felmérésből derül ki. Hogy mire mutat még rá a kutatás és milyen praktikus tanácsok adhatók az építkezőknek, arról Markovich Bélát, a MAPEI Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

SZMO: Hat éve rendszeresen készít a MAPEI egy felmérést az építőiparban dolgozókat megkérdezve – miért fontos a cégnek, hogy átlássa, mi történik az építőiparban, és hogy ezeket az adatokat meg is ossza a nyilvánossággal?

Markovich Béla: Nekünk van egy küldetésünk: az innovatív építési megoldásainkkal és a fenntartható szemléletünkkel segítjük az építőket, az építtetőket, az embereket abban, hogy meg tudják valósítani az építési álmaikat, és ehhez minden tudásunkat odatesszük, bármilyen körülmények között.

Ahhoz viszont, hogy tényleg segíteni tudjunk, nagyon jól kell ismernünk az építőipar helyzetét. Ennek pedig az egyik fontos eleme az, hogy mi van a szakemberekkel: hogy vannak, mit csinálnak, hogyan gondolkodnak.

Ehhez kell a jó termék, kell egy jó szakember, aki szépen, jól akar alkotni, és kell egy tudatos megrendelő is, aki jól választ szakembert.

SZMO: És most mit mondanak a számok? Ha én most lakásfelújítást szeretnék, pláne építkezésbe kezdenék, akkor mik a kilátásaim? Mennyire gyorsan találok szakembert?

Markovich Béla: Ez régiófüggő. Országos átlagban 56 napot kell várni egy szakemberre. Ez azt jelenti, hogy ha ma megbízol valakit, akkor átlagosan 56 nap múlva tudja elkezdeni a munkát.

SZMO: Az azért majdnem két hónap.

Markovich Béla: Mégis én azt mondom, hogy

Ez az 56-60 nap valójában nem annyira sok idő –főleg ahhoz képest, hogy volt ez már kétszer ennyi is.

SZMO: Ha már hat éve készül a felmérés, akkor biztosan a trendek is jól követhetők. Például hogy hogyan változott a várakozási idő: ha volt már 100 nap felett is, akkor most örüljünk annak, hogy „csak” 56?

Markovich Béla: Ezt így nem mondanám, de az tény, hogy volt 138 nap is a várakozási idő, a Covid-járvány előtt és alatt is. Aztán ez szépen visszaállt. Ennek az egyik oka az, hogy a munkamennyiség is csökkent, a másik pedig az, hogy amikor annyira sok munka volt, akkor nyugatról visszajöttek azok a szakemberek, akik korábban odamentek dolgozni. Egy felújítás sokszor akár milliós nagyságrendű is lehet, ilyenkor igenis érdemes időt szánni arra, hogy jól megválogassuk, kivel dolgozunk együtt.

SZMO: Az is szerepel a felmérésben, hogy az egyes szakemberekre szakmánként mennyit kell átlagosan várni, ki mennyire leterhelt. Ha valaki most építkezik, mivel kalkuláljon, kinek a megkeresésével kezdje a sort?

Markovich Béla:

Rájuk valószínűleg azért kell kevesebbet várni, mert a tavalyi évben láttuk, hogy mennyire visszaesett a családiház-építések száma. Akire viszont sokat kell várni, az a burkoló: rá akár több mint 60 napig is várhatunk. És ami még érdekes, hogy a generálkivitelezőkre is meglehetősen leterheltek.

SZMO: Az árakról is beszéljünk egy kicsit. Ez is része volt a felmérésnek: körülbelül mibe kerül négyzetméterenként egy lakásfelújítás?

Markovich Béla: A felmérésünk kimutatott egy átlagárat, ami bő tíz évvel ezelőtt 2500 forint volt négyzetméterenként.

SZMO: Mivel magyarázhatók ezek a régiós különbségek? Miért kell többet vagy kevesebbet várnom egy szakemberre, és más árat fizetnem a szolgáltatásukért, ha Kelet-Magyarországon élek, mint mondjuk ha Nyugat-Magyarországon?

Markovich Béla: Sok mindentől függ az ár is, meg a várakozási idő is. Azt, hogy mi mennyibe kerül az ország keleti, nyugati részében vagy a fővárosban, alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg. Budapesten és Pest vármegyében sokkal több a munka, nyugaton is több a munka, mint Kelet-Magyarországon, ezért keleten a vállalkozók kicsit kevesebbet kérnek. Ha a várakozási időt nézzük, ott is hasonló a helyzet: nyugaton több a munka, ezért többet kell várni.

SZMO: Mi az, ami az elmúlt években fellendítette a piacot, és mi az, ami inkább visszafogta? Mi hatott leginkább az építőiparra?

Markovich Béla: Ami visszafogta, az az állami beruházások hiánya volt. Azok a cégek, amelyek nagyrészt állami beruházásokból éltek, nehéz helyzetbe kerültek. Voltak beruházások, csak kisebb mennyiségben. Ami viszont gerjesztette az igényeket – főleg a lakásépítések és a kisebb beruházások terén –, azok a támogatások voltak, amelyeket a kormány bevezetett. Ezeket a megrendelők igénybe vették. A felmérésünk azt is megmutatta, hogy a megkérdezett szakemberek 58 százalékának volt támogatáson alapuló munkája.

SZMO: És lehet-e látni, mit hoz a jövő? Mi lesz hatással az árakra a következő egy évben?

Markovich Béla: Ügyvezetőként nyilván lehetnek becsléseim, de előre senki nem tud biztos jóslattal előállni. Amit én most látok, hogy

A munkadíjaknál tavaly azt mutatta a felmérésünk, hogy a szakemberek 10 százalékos emelést szerettek volna, de végül csak 1 százalékot emeltek. Ennyit mertek, ennyit tudtak eszközölni. Idén a tervezett díjemelésük 12-13 százalék körül van, hogy ebből mennyi valósul meg, azt még nem tudjuk.

Én azt gondolom, hogy

Az árak nem fognak lemenni. Lehet majd valamiféle visszarendeződés, az olaj ára is rendeződhet később, de ettől még nem érdemes halogatni az építkezést. Ha az embernek van rá kerete, van rá tőkéje, akkor ne húzza tovább. És még egy apró tanács a megrendelőknek: ne a legolcsóbbat válasszuk. Illetve ne csak az ár döntsön. Az legyen mérvadó, hogy a kiválasztott szakember a múltban mit alkotott. Jót vagy nem jót? Ha jót alkotott, akkor meg lehet benne bízni. Ha bizonytalan vagyok, akkor inkább keresek mást.

SZMO: Lehet-e abból következtetni trendekre, hogy a MAPEI termékkínálatából mi mennyire fogy, vagy mi iránt nagyobb a kereslet?

Markovich Béla: Lehet következtetéseket levonni. Azt látjuk például, hogy az emberek egyre inkább figyelnek arra, hogy jobb minőségű termékeket válasszanak, átgondoltabban döntsenek, és jobban körbejárják a kérdést, akár a kivitelezőválasztásról, akár a termékválasztásról van szó. És van még egy dolog, ami számunkra nagyon jó hír: egyre többen nézik azt is, hogy amit megcsinálnak, az mennyire lesz tartós, és mennyire támogatja a fenntarthatóságot.

SZMO: És mit tud a MAPEI tenni azért, hogy ezt a szemléletet formálja, és minél többen így gondolkodjanak?

Markovich Béla: A fenntarthatóság nemcsak a terméken múlik – nemcsak azon, hogy miből készült –, hanem azon is, hogy hogyan használják fel. Hogyan rakják le a burkolatot, hogyan építik meg a házat. Nem mindegy, hogy egy év múlva újra kell bontani, vagy húsz évig rendben van. Ezért működünk együtt a szakemberekkel: képzéseket tartunk, több mint száz iskolával állunk kapcsolatban, tanulókat és felnőtteket is oktatunk. Adunk anyagokat is, hogy valós körülmények között tudjanak gyakorolni.

Emellett van egy szakmai közösségünk, a Magyar Építőkör, ahol a szakembereket abban támogatjuk, hogy jó munkát végezzenek, és tényleg értéket adjanak a megrendelőknek.

Én abban hiszek, hogy nem érdemes arra várni, hogy „majd a rendszer megoldja”. A cégeknek is van felelősségük. Minden cégnek meg kellene néznie, hogy hol tud hozzátenni a társadalomhoz – legyen szó fenntarthatóságról, segítségnyújtásról, oktatásról. Mi is próbálunk visszaadni abból, amit a társadalomtól kapunk. Hiszen a társadalom használja a termékeinket, minket tart fenn. Szerintem ettől lesz valami igazán értékes.

A cikk a MAPEI Kft. támogatásával készült.

Ingyen telek Magyarországon? Nem városi legenda, hanem egy törvényes út, aminek a végén egy elhagyott ingatlan a nevünkre kerülhet. Az elbirtoklás intézménye 15 év folyamatos használat után adhat valódi tulajdont, sőt, bizonyos esetekben ez az idő akár 5 évre is lerövidülhet.

Míg korábban főleg az osztatlan közös tulajdon jogi buktatóiról lehetett hallani, a mostani információk egy konkrét, járható utat mutatnak a tulajdonszerzésre.

Az elbirtoklás lényege, hogy aki egy ingatlant huzamos ideig, megszakítás nélkül és sajátjaként használ, az idővel megszerezheti annak tulajdonjogát – írta a Hóvége.

Fontos feltétel, hogy az illető nem lehet bérlő vagy szívességi használó, mert azzal elismeri, hogy a terület valaki másé.

A 15 évnek megszakítás nélkül kell eltelnie. Ha ez idő alatt a papíron szereplő tulajdonos akár csak egyszer is megjelenik és jelzi az igényét a telekre, például rövid időre használatba veszi, az egész folyamat újraindul. A birtokláshoz nem lehet bűncselekménnyel, például erőszakos lakásfoglalással jutni.

Önmagában a tulajdonos személyének változása nem szakítja meg az időt, az csak akkor indul újra, ha az új tulajdonos fellép és gyakorolja a jogait.

Amikor az elbirtokló hivatalossá tenné a tulajdonjogát, neki kell bizonyítania az elmúlt másfél évtized történéseit. Ehhez szükség lehet régi fotókra, közüzemi számlákra, a szomszédok tanúvallomására vagy bármilyen dokumentumra, ami a folyamatos, sajátkénti használatot igazolja.

Ha a bejegyzett tulajdonos elismeri az elbirtoklást, az ügyintézés egyszerűbb.

A jogerős ítélet alapján a földhivatal bejegyzi az új tulajdonost.

Termőföldek esetében szigorúbb szabályok érvényesek. Ilyen területet cég vagy egyesület nem szerezhet meg elbirtoklással, csak magyar vagy uniós állampolgár jöhet szóba. Aki nem minősül földművesnek, legfeljebb 1 hektárnyi területet birtokolhat el. Az eljáráshoz a Kormányhivatal jóváhagyása is szükséges.

Létezik egy rövidebb út is, az úgynevezett jogcímes elbirtoklás.

Ez a helyzet leginkább olyan osztatlan közös tulajdonoknál jellemző, ahol valaki csak a terület egy részét használja évtizedek óta.

Ez a jogi lehetőség megoldást kínálhat azokra a bonyolult tulajdoni helyzetekre, amelyek felmerültek például a Rákosrendező körüli ügyekben, vagy amelyeket az Otthon Start program szabályozása is érintett.

Az elbirtoklás tehát egy létező jogi lehetőség, de a konkrét lépések megtétele előtt érdemes ügyvéddel konzultálni, különösen termőföld vagy osztatlan közös tulajdon esetén.

Ragacsos, pöndörödő levelek lepték el a bodzát? Nem kell pánikba esni, és a drága vegyszereket sem kell azonnal elővenni.

Négy, filléres otthoni megoldással már ma megállítható a levéltetvek inváziója, amelyek pár nap alatt komoly fertőzést okozhatnak.

Emellett persze a hajtásokon feltűnő apró zöld, fekete vagy sárgás rovarok is árulkodóak.

Ha bármelyik jelet észleljük, azonnal cselekedni kell. A legismertebb módszer a szappanos vizes permet: egy kevés mosogatószert langyos vízzel összekeverve a fertőzött részekre kell permetezni. Ez feloldja a tetvek védőrétegét. Érdemes a kezelés után 1-2 órával tiszta vízzel is lemosni a növényt. Az Agrárszektor szerint a csalánból készített lé nemcsak riaszt, de erősíti is a növényt, a fokhagyma intenzív illata pedig szintén távol tartja a kártevőket.

Ha a házi módszerek többszöri ismétlésre sem hoznak eredményt, és a fertőzés tovább terjed, érdemes célzott növényvédő szert használni. Ilyenkor válasszunk kíméletes, lehetőleg bio készítményt, különösen akkor, ha a bodzát fogyasztani szeretnénk, és szigorúan tartsuk be a címkén jelzett élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

A hosszú távú siker kulcsa a megelőzés.

valamint a természetes ellenségek, például katicabogarak kertbe vonzása mind csökkentik a fertőzés esélyét. Az általános kártevők elleni védekezés alapja a folyamatos figyelem.

A védekezést érdemes már kora tavasszal elkezdeni. A téli metszés után hetente ellenőrizzük a friss hajtásokat. Áprilisban és májusban, a fertőzés csúcsidőszakában a házi permeteket érdemes többször is bevetni.

A lényeg a gyors reagálás. A korai felismerés és a filléres otthoni praktikák kombinációja megmentheti az idei virág- és terméshozamot.

A szomszéd ereszcsatornájából a járdára vagy a telekre folyó esővíz nem csupán bosszantó, hanem szabálytalan és veszélyes is.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást.

Számos lakóépületnél a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, hogy a csapadékvizet a telken belül oldják meg, ilyenkor sokan az utcai járda elárasztását választják. A probléma a lejtős utcákban hatványozottan jelentkezik, ahol az együttesen kivezetett víz egyetlen alacsonyabban fekvő ingatlanon gyűlhet össze.

A csapadékvíz elvezetését kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét úgy kell elvezetni, hogy az ne okozzon kárt sem a szomszédos telkekben és építményekben, sem a közterületen.

Az elsődleges és szabályos megoldás a csapadékvíz telken belüli elszikkasztása. Ha ez nem lehetséges, a vizet útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába vagy más befogadóba kell elvezetni, de ezt is csak szabályozottan, például a járdaszint alatt átvezetett zárt csőrendszeren keresztül szabad megtenni.

Bár az önkormányzatok saját rendeletekben is szabályozzák a kérdést, a betartás ellenőrzése nem mindenhol következetes.

Ennél jóval súlyosabb, akár százezres nagyságrendű pénzbüntetést kockáztat az, aki illegálisan a szennyvízcsatornára köti rá az ereszét. Emellett a károkozásért polgári jogi felelősség is felmerülhet, ha például valaki elcsúszik és megsérül a járdán képződött jégen.

Ha a szomszéd okoz problémát, az első lépés a párbeszéd. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az illetékes önkormányzatnál vagy a közterület-felügyeletnél lehet bejelentést tenni, a szabálytalan elvezetést pedig érdemes fotókkal dokumentálni.

Via Agrofórum