TUDOMÁNY
A Rovatból

A madárdal gyógyító hatással van a depresszióra és a szorongásra

A legújabb kutatások szerint a madárdal a stresszes városi környezetben élő embereknél javítja a koncentrációs készséget, és csökkenti a mentális fáradtságot.


Még a városi embertől sem idegen az az érzés, amikor cifra rigófüttyre, cinkék kedves dalára, vagy fecskék éles csivogására ébred és rögtön úgy érzi: már érdemes volt megérni ezt a napot. A természettel való kontaktusunkból eredő mentális jóllétünkben igen fontos szerep juthat a madaraknak – állapította meg az a két tanulmány, amely a Scientific Reportsban jelent meg.

A különböző kutatások már eddig is bebizonyították, hogy a természetközeliség és a vele való interakció jó hatással van testünk és nem utolsósorban agyunk egészségre. És a madarak különösen jó egészségforrások, mert dalukat akkor is halljuk, ha magasan repülnek, vagy elrejtőznek a fákon vagy a bozótban.

A madárdalt még azok is az élethez, az érintetlen természetes környezethez kötik, akiknek városi létük révén kevés a kapcsolatuk az erdőkkel, mezőkkel

– idézte a Washington Post Eric Stobbét, az emberi fejlődést kutató berlini Max Planck munkatársát, az egyik tanulmány szerzőjét. Ezt támasztja alá az a közelmúltbeli kutatás is, hogy még ha csak felvételről, fejhallgatóval hallgatjuk a madárdalokat, akkor is képesek változtatni negatív érzelmeinken.

Az egyik kísérlet során a tudósok azt kérték mintegy 1300 résztvevőtől, hogy naponta háromszor gyűjtsenek adatokat környezetükről és jóllétükről egy Urban Mind nevű okostelefonos alkalmazás segítségével. Nem hívták fel külön a figyelmüket a madarakra. Az applikáció egyebek mellett a résztvevők alvásminőségéről, a levegőminőség szubjektív értékeléséről is kapott információt.

A közel 27 ezer adat elemzése során a kutatók összefüggést találtak a madarak látványa vagy hangja és a jobb mentális állapot között, és hasonló eredményre jutottak a zöld területek és az élő víz esetében is. Ez az összefüggés független volt a résztvevők neveltetésétől, illetve foglalkozásától. Azt is megfigyelték, hogy a madárdalról beszámoló résztvevők mentális jólléte általában még órákkal a találkozás után is magasabb szinten volt.

Ryan Hammoud, a londoni King’s College pszichiátriai és ideggyógyászati doktorandusa, a tanulmány szerzője ezt „időtlen kapcsolatnak” nevezte. A madarak jótékony hatása pedig nemcsak az egészségeseknek tesz jót, hanem a depresszióval küzdőknek is.

Már csak ezért is fontos megvédeni a madarak élőhelyét, mert gyógyító hatásuk lehet egy olyan betegségben, amelyben gyakran csődöt mondanak a legjobbnak vélt gyógyszerek is.

A másik kísérletben, amelyet Stobbe dolgozott fel, legfeljebb hatperces audioklipeket hallgattattak egészséges páciensekkel, és megállapították, hogy a természetes zenék csökkenthetik a bennük szunnyadó szorongásos, paranoiás érzéseiket. A kutatók azt kérték online kapcsolaton keresztül 295 résztvevőtől, hogy értékeljék saját érzelmi állapotukat, majd végezzenek el egy tesztet, amely kognitív memóriájukat méri fel. Ezt követően véletlenszerű kiválasztás alapján hallgattattak velük madárdalokat, illetve közlekedési zajokat. Utána újra fel kellett mérniük érzelmi és kognitív állapotukat.

Azok, akik a legkülönbözőbb madárdalokat hallgatták (például nyolc különböző madárfaj hangakrobatikáit), a depresszív tünetek csökkenéséről számoltak be, de a szorongás enyhülését tapasztalták még azok is, akik csak kétfajta madár dalából kaptak ízelítőt. Akiknek viszont a különböző erősségű és zavarosságú utcai zajok jutottak, azoknak romlott a lelkiállapota.

Ezekból a kísérletekből is kitűnik, mennyire fontos egészségünk szempontjából a természettel való kapcsolat. Tudományos feltételezések szerint az egyik fontos jótékony hatás a koncentrációs készségek javulása, valamint a mentális fáradtság csökkenése azoknál, akik stresszes városi környezetben élnek.

Az olyan természetesen stimulációk, mint a madárdal, egyfajta „lágy bűvöletbe” vihetnek minket, amely megragadják a figyelmünket, ugyanakkor fel is töltenek bennünket.

Hammoid emlékeztet azokra a korábbi kutatásaikra, hogy még a zöldnövényekkel teli belső terek is csökkenthetik a vérnyomást és a stresszt jelző magas kortizol-szintet. Mindkét tanulmány javasolja a madárdal klinikai alkalmazását is az említett betegségek gyógyítására, de a megelőzési technikának is megfelelőnek tartják.

Bár azt még nem tudjuk, hogy a madarak éneke hogyan hat az agyunkra, de képalkotó eljárással folytatott tanulmányokkal ki tudták mutatni az agy stresszcsökkentő válaszait a természettel való más érintkezések nyomán. A természetben való séta például enyhíti a túlzott töprengésre való hajlamot, amely depresszióhoz és más mentális betegségekhez vezethet azáltal, hogy csökken az ezzel összefüggő prefrontális agykéreg tevékenysége. Zöld területek látása a hátsó cinguláris agykérget szólítja meg, ez a terület felelős a stresszre adott viselkedési válaszokért.

Ha kimegyünk a szabadba, hogy madarakat lássunk, ez egyúttal fizikai aktivitásra is ösztönöz, amelynek önmagában is megvannak a mentális egészségre gyakorolt jó hatásai.

Stobbe azt tanácsolja, hogy ne csak „háttérzeneként” fogadjuk be a madarak szívből jövő énekét, hanem figyeljünk is rájuk, mert ezáltal jobban hatnak és megszépítik a természetben töltött időnket.

Ma már számos olyan okostelefon-alkalmazás létezik, köztük a Cornell egyetem ornitológiai laboratóriuma által gyártott Merlin Bird ID vagy a BirdNet, amelyek segítségével az énekük alapján be lehet azonosítani az egyes madarakat. Olyan applikációk is vannak, amelyek nemcsak a madarak formáját, színét, méreteit mutatják meg, élőhelyüket, sőt vonulási útvonalaikat is, ezáltal még jobban részt vehetünk az életükben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: