prcikk: A hét autója: az új Renault Twingo | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

A hét autója: az új Renault Twingo

Városi közlekedésben verhetetlen a Renault megújult kisautója.
Borsi Dávid - szmo.hu
2015. március 26.



Az autó hazánkban státusszimbólum. Persze ezzel a kijelentéssel lehet vitatkozni, de úgy gondolom, sokaknak az számít, hogy drágának tűnő, nagy autóval közlekedjenek - még akkor is, ha a kocsi akár 10-15 évnél is idősebb. Ezt támasztja alá a külföldről beáramló roncsok aránya is: a négykerekűek 60 százaléka - évente közel 60.000 autó - tíz évnél idősebb, s jellemzően a felső-középkategóriába tartoznak.

Ezzel szemben a nyugat-európai nagyvárosokat járva azonnal feltűnik, hogy mennyire más a mentalitás: ott ugyanis jóval nagyobb százalékban láthatóak városi kisautók. Ha belegondolunk, ez a racionális választás, hiszen a kis méret az autóknál igencsak előnyös: könnyen manőverezünk, egyszerűen parkolunk s emellett a kocsink jó esetben még keveset is fogyaszt. Ráadásul olcsóbban is kaphatóak e modellek, így az öreg, nagy autó helyett, akár 5-10 évvel fiatalabb kocsival közlekedhetünk, ami környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontból sem mindegy. De, hogy miért is hozom szóba ezt a témát? E héten a megújult Renault Twingo járt nálunk, amellyel élmény volt a városi közlekedés.

cimkep

elol

hatulrol

Az első Twingo 1992-ben jelent meg, formája miatt jellegzetes szereplője volt a forgalomnak. A második generáció ennél jóval szürkébbre sikerült, a 2007-ben bemutatott modell nem igazán vált karakteres autóvá. A tavaly bemutatott harmadik generáció azonban ismét egyedi lett, a gömbölyded forma igencsak kedvelhető. A vizuális hatás alapján azt mondaná az ember, hogy a kocsi kisebb lett elődéhez képest, erre azonban a méretadatok rácáfolnak: majd 10 centivel nőtt az autó tengelytávolsága és a magassága, míg a hossza minimálisan csökkent.

Az új Twingo hétféle, vidám, fiatalos színben kapható, a megjelenést különböző matricázásokkal, eltérő színre fújt visszapillantó tükörrel, valamint dizájnos felnikkel dobhatjuk fel. Ezzel párhuzamosan a belső tér is variálható, három színösszeállítás közül válogathatunk. Az anyaghasználat nem kiugró, azonban panaszra nincs okunk, ráadásul a bohókás, színes belső térnek köszönhetően nagyon vidám hangulat ragad el minket. A műszerfal igencsak egyszerű, de ügyes megoldásokat rejt. Felszereltségi szinttől függően akár 7 colos érintőképernyő is jár a kocsival, alapesetben egyszerű rádió és telefontartó található a középkonzolon.

belul1

belul2

belul3

belul4

Az utastér helykínálata szintén nőtt az elődhöz képest, ami alapvetően annak köszönhető, hogy a motor az orrból a hátsó ülés alá költözött. Emiatt azonban a csomagtér mérete igencsak lecsökkent: mindössze 219 liternyi helyet pakolhatunk meg, ami néha még a bevásárló kosárnak sem elég. A farmotor miatt azonban az autó különösen jól manőverezhető, a kerekek szinte 90 fokban forgathatóak, ez a parkolást és a városi közlekedést igencsak megkönnyíti. A motorelhelyezés hátrányát télen érezzük egyedül, a kocsi utastere nagyon lassan melegszik hideg időben.

A Twingo két motorral válaszható: egyrészt egy 1.0 literes szívó, másrészt egy 900 köbcentis turbós benzines található a palettán. Az előbbi 70, az utóbbi pedig 90 lóerős, ezek közül a teszthét során az erősebbiket vezettük. A kis kasznit nagyon meggyőző lendülettel mozgatja az erőforrás, s főleg abban a tartományban mozog fürgén, amire a városi közlekedés során van szükség. Városon kívül, nagyobb tempónál már komótosabban gyorsul az autó, de ez érthető is, hiszen a Twingo igazi terepe a belváros. A kocsi fogyasztása meglepően magas volt, 7 liter körül autóztunk az egy hét során, bár hozzáteszem, hogy inkább pörgős vezetés jellemezte az együtt töltött hét napot.

kibontva

Az új Twingo három felszereltségi szinten kapható, de ezek kizárólag az egyliteres erőforrással kérhetőek, a turbó motoros változat speciális felszereltséget tartogat. A belépő Life modell 2.590.000 forintért hozható el, a 900 köbcentis változat ennél egymillió forinttal kerül többe. S ugyan tényleg remek tulajdonságokkal bír e motor, nem biztos, hogy ér egymillió forinttal többet. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy

a harmadik generációs Twingo remekül sikerült, s kiváló alternatívát nyújt a városi közlekedésre.

Sokkal jobbat, mint egy 10-15 éves, luxusnak tűnő roncsautó.

belyeg

utolso

Adatok

• Hengerűrtartalom: 898 cm3

• Teljesítmény: 66 kW (90 LE)/5500

• Nyomaték: 135 Nm/2500

• Széndioxid kibocsátás: 99 g/km

• Gyorsulás 0-100 km/h: 10,8 s

• Végsebesség: 165 km/h

• Tesztfogyasztás: 7,3 l/100 km

• A modell alapára: 2.590.000 Ft

• Tesztautó ára: 3.500.000 Ft

Ha szívesen kipróbálnád, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk




Link másolása
KÖVESS MINKET: