HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: ezért tarthatott ilyen sokáig az első szavazás
Több bíboros most először vesz részt a konklávén, ez is lassíthatja a szavazás menetét. A szentbeszéd hossza is hátráltathatta a folyamatot.


Tina Beattie, a Roehamptoni Egyetem korábbi katolikus professzora a BBC-nek beszélt arról, hogy sokakat meglepett, milyen sokáig tart az első szavazási forduló a pápaválasztáson. Úgy fogalmazott: „Mindenki kissé össze van zavarodva”. Azt is hozzátette, hogy őt is meglepte, hogy már a harmadik órában jár a voksolás, de szerinte ennek akár egy egészen hétköznapi oka is lehet.

„A szentbeszéd húzódhatott el, vagy valami hasonló, hétköznapi dolog történhetett” – mondta.

Beattie arra is kitért, hogy sok bíboros most vesz részt először a konklávén, ami szintén lassíthatja a folyamatot. Úgy fogalmazott: „Meglehet, hogy nem megy minden olyan simán, mintha már mindannyian rutinosak lennének”. Szerinte fontos azt is figyelembe venni, hogy az újoncoknak ez komoly kihívást jelenthet.

„Nem szabad alábecsülni, milyen nehéz lehet ez az új bíborosoknak” – tette hozzá.

A pápaválasztó konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ahol a bíborosok teljes elzártságban szavaznak. Ez idő alatt a Casa Santa Marta vendégházban laknak, amely egy ötemeletes épület, benne 106 lakosztály, 22 egyágyas szoba és egy díszlakosztály található.

A következő szavazási körökre holnap kerül sor. A bíborosok reggel 6 óra 30 perckor reggeliznek, majd szentmisén vesznek részt. Ezután folytatódik a szavazás.

A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Érdekesség, hogy Ferenc pápát és elődjét, XVI. Benedeket is két nap alatt választották meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A felhők között halt meg az egykori NB I-es futballista – kislánya már hiába várja haza az édesapját
A 46 éves Lipták László Ausztriában lett rosszul, miközben barátja kertjét rendezte. Hiába küzdöttek érte a mentők és a helikopteres egység, már nem tudták megmenteni.


Lipták László a múlt hétfőn utazott Bécsbe, hogy segítsen egyik barátjának a kert rendbetételében. A munka kikapcsolódást jelentett számára, hobbiként tekintett rá. Az volt a terv, hogy péntekig végeznek, majd hazatérnek Magyarországra a családjukhoz.

A hét közepén azonban váratlan rosszullét történt. László szerdán leült, és azt mondta, nyomást érez a mellkasán. A jelenlévők megijedtek, de ő igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy csak egy múló kellemetlenségről van szó. Állapota azonban gyorsan romlott, tíz percen belül mentőt hívtak, majd mentőhelikopter is érkezett, számolt be a részletekről a Blikk.

A levegőben, a helikopter fedélzetén próbálták újraéleszteni, de már nem tudtak segíteni rajta.

A 46 éves egykori labdarúgó a Diósgyőrben nevelkedett, később a Honvédban is játszott az NB I-ben. Pályafutása befejezése után vállalkozóként dolgozott, egy töltőállomást üzemeltetett a diósgyőri stadion közelében. Novemberben töltötte volna be 47. életévét.

Lipták László és párja, Eszter 23 éve éltek együtt.

Kislányuk, Dóra május 5-én ünnepelte nyolcadik születésnapját.

Izgatottan várta az ünneplést, az ajándékokat, és azt, hogy szüleivel együtt fújja el a gyertyákat. Édesapja indulás előtt megölelte őt, és azt mondta, néhány napig távol lesz.

László közeli barátja, Martis Ferenc tanárként dolgozik, és korábban együtt futballozott vele Bőcsön. Barátként és testvérként tekintett rá, és a tragédiát követően így emlékezett:

„Három napja nem alszom. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni mindazt, ami Lackóval történt. Együtt nőttünk fel, együtt futballoztunk, a legapróbb titkainkat is megosztottuk egymással, s testvérként szerettük egymást. Előttem van az arca, ahogy nevetve mondta: lassítsunk, barátom! S tényleg így gondoltuk mindketten. De Lackó nem állt meg” - mondta a lapnak.

Elmondása szerint

Lipták stresszes életet élt, és gyakran látta rajta a nyomás jeleit.

Visszaemlékezett arra is, hogy egy korábbi súlyos keresztszalag-szakadása után mélyvénás trombózist kapott, ezért vérhígítót és vérnyomáscsökkentőt kellett szednie. Mindezek ellenére sosem panaszkodott. Kedd este, néhány órával a halála előtt azonban azt mondta neki telefonon, hogy fáradt, de amint végez, hazajön és kipiheni magát.

„Sokszor olvasom, hogy a futball befejeztével milyen sok labdarúgó keresi a helyét a civil életben. Hogy milyen sokan süllyednek el, lesz belőlük alkoholista, munkanélküli, kiszolgáltatott ember. Lackó szinte tökéletesen felépítette az életét. Eszterrel, a párjával huszonhárom éve vannak együtt, a gyönyörű lányuk, Dóri hétfőn lett nyolcéves. Én tanárként dolgozom, ő vállalkozóként kereste a kenyerét. Amit tudott, Lackó elvállalt. Nem ismerek olyan embert, aki ne kedvelte volna őt, mert jó szívű volt, egyenes, s akin tudott, segített, ahogy most, a Bécs melletti kertészkedés során is.”

„Mesélték, hogy szinte végig magánál volt, amíg ki nem jött a mentő.

Az orvos már látta, hogy nagy a baj, hívtak mentőhelikoptert, hogy valamelyik bécsi klinikára szállítsák,

s ott fent, a magasban defibrillátorral próbálták újraéleszteni az akkor már eszméletlen barátomat. Eszternek ki kellett utaznia, s most intézik a holttest hazaszállítását. Nem is tudom, hogy van ehhez ereje. Az a gyönyörű kislány pedig csak várja és várja haza az édesapját...” – mondta Martis Ferenc.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fekete füst: nincs meg az új pápa, eredménytelen volt az első szavazás
A 133 bíboros első körben nem jutott dűlőre, nincs még új vezetője a katolikus egyháznak. A következő szavazást csütörtök reggel rendezik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 07.



Fekete füsttel jelezték szerda este a Sixtus-kápolnába bezárt bíborosok a világnak, hogy a pápaválasztás első szavazási köre eredménytelen volt. A konklávé hivatalosan háromnegyed hat körül kezdődött, ekkor zárta be a kápolna kapuit Diego Ravelli, a pápai liturgikus szertartások vezetője.

Az eredménytelen első kör után, egy perccel este kilenc órát követően szállt fel a fekete füst a kéményből. Ez egyben azt jelenti, hogy legkorábban csütörtök délelőtt lehet új vezetője a katolikus egyháznak.

A következő szavazási kört ugyanis holnap reggel rendezik, aminek eredményét nagyjából 10:00 és 10:30 között tudja majd meg a világ.

Csütörtökön és a további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Habár még az sem derült ki, hogy ki lehet az egyház új vezetője, szakértők szerint néhány pápai választott nevet már biztosan ki lehet zárni. Erről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Milliárdok jöttek az államtól, mégis veszteséggel zárta az évet a Fidesz
Több mint 760 millió forintnyi adomány érkezett a párthoz, de ennek nagy része kis összegű volt. Az állami támogatásokkal együtt a bevétel meghaladta a 6,8 milliárdot.
F. O. - szmo.hu
2025. május 08.



A Fidesz Magyar Polgári Szövetség több mint 760 millió forintnyi adományt kapott 2024-ben – derül ki a párt friss pénzügyi beszámolójából, amely a Hivatalos Értesítőben jelent meg. A támogatások nagy része, közel 630,5 millió forint kis összegű felajánlásokból állt össze, így az adományozók nevét nem kellett feltüntetni, írta a Telex.

A nagyobb adományozók listáján politikusok és vállalkozók is szerepelnek. Deutsch Tamás 3 millió, Hoppál Péter 4 millió forinttal támogatta a pártot. A CBA-alapító Baldauf László 2 millió forintot adott, míg a legnagyobb összeg, 10 millió forint egy Fockter Vilmos nevű magánszemélytől érkezett.

A beszámoló szerint

a párt az állami költségvetésből 1 milliárd 14 millió forinthoz jutott, a frakció támogatása pedig meghaladta a 4,6 milliárd forintot.

A Fidesz 2024-ben közel 319 millió forint tagdíjbevételt könyvelt el, egyéb bevételei pedig 97 millió forintot tettek ki. Így a párt teljes bevétele kicsivel több mint 6,8 milliárd forintra rúgott.

A kiadások ennél magasabbak voltak:

a párt összesen több mint 7,2 milliárd forintot költött el.

Ebből 2,5 milliárdot fordított működésre, a politikai tevékenység kiadásaira pedig több mint 4,6 milliárd forint ment el.

A Fidesz 2024-et valamivel több mint 400 millió forintos veszteséggel zárta. A párt korábbi éveiben is hasonló eredmények születtek: 2023-ban 1,2 milliárd, 2022-ben pedig 115 millió forint mínusszal zártak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: