HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz a lengyelországi drónincidensről: A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak
A Tisza Párt politikusa szerint hat óra alatt a lengyelek mozgósították haderejüket, a NATO is a levegőben járőrözött, míg Magyarországon eközben semmi nem történt.


Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt politikusa élesen bírálta a magyar kormányt, amiért szerinte nem reagált megfelelően arra, hogy szerda éjjel több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.

„Az órám szerint most szeptember 10-én, dél elmúlt már. Több mint hat órával vagyunk túl azon, hogy Oroszország dróntámadást intézett Lengyelország ellen. Ez idő alatt a NATO gépei már a levegőben járőröznek, Varsóban vészhelyzeti intézkedések léptek életbe, egyes megyékben a katonai behívási időt hat órára csökkentették. Magyarországon eközben teljes a csend” – fogalmazott a volt vezérkari főnök.

Szerinte nyoma sincs a Védelmi Tanács összehívásának vagy bármiféle megelőző intézkedésnek, sőt közlemény sem született a szövetségeseinkkel való szolidaritásról. Úgy fogalmazott:

„A Karmelitában ennyi idő alatt még a kávéfőzők sem indultak be, Varsóban viszont már hadrendben állnak. Szijjártó Péternek pedig annyira futotta, hogy párbeszéd kell.”

„Egy katona pontosan tudja: a reakcióidő életeket ment. Egy drón- vagy légitámadás után minden perc kritikus; a hadseregnek azonnal fel kell mérnie a fenyegetés típusát, aktiválni a légvédelmi rendszereket, mozgósítani a gyorsreagálású egységeket, és biztosítani a szövetségesi kommunikáció folyamatos működését” – tette hozzá Ruszin-Szendi, megemlítve, hogy Varsóban már kijelölték a védendő területeket, felszállt a légierő, parancsokat adott a hadműveleti központ, és a tartalék erők mozgósítása is megkezdődött.

Ezzel szemben Budapesten szerinte hat óra telt el anélkül, hogy akár egyetlen katonai vagy politikai lépés történt volna. „Hat óra alatt egy NATO-hadművelet már működésbe lép, de nálunk még mindig csak hallgatás van, a stratégiai parancsok késnek, és senki nem adja meg a katonáknak az irányítást ahhoz, hogy érdemben reagáljanak a fenyegetésre.”

Ruszin-Szendi azt is felvetette:

vajon kit fog hibáztatni a magyar kormány: a lengyeleket, amiért megvédik magukat, vagy „mindenkit, aki nem hajlandó tétlenül nézni az orosz agressziót”.

„A biztonság nem plakátkampány. A biztonság gyors döntés, világos állásfoglalás és szövetségi kiállás. Lengyelország ma megmutatta, mi a honvédelem. Orbán Viktor pedig megmutatta, mi a csend. Ez a rezsim „biztonságpolitikája”: hangos hirdetések, de néma cselekvés, amikor valóban számítana” – zárta közleményét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Medián: 13 százalékponttal vezet a Tisza a Fidesz előtt, kétpárti parlament körvonalazódik, a Mi Hazánk 4, a DK 2 százalékon
A választók valamivel derűlátóbbak lettek júniushoz képest. A Medián szerint a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.


A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt 13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP 3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.

A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.

A portál szerint a magyar politika kétosztatúsága stabil maradt az elmúlt hónapokban. A szeptember elején készült reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy öt százalékponttal többen gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, és ebből leginkább a Fidesz tudott profitálni.

A kormányváltást akarók aránya 62-ről 60 százalékra csökkent, miközben a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.

Arra is többen számítanak, hogy a kormánypárt győzhet, mint három hónappal korábban.

Ugyanakkor a magyarok kétharmada továbbra is borúlátó. A változást akarók vannak többségben, és szűk előnnyel, de még mindig többen gondolják úgy, hogy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre.

A Medián szerint Magyar Péter számára figyelmeztető lehet, hogy a teljes népességben három százalékponttal csökkent a pártja támogatottsága. A biztos szavazók körében viszont továbbra is 51 százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a szimpatizánsok elköteleződése erősödött. A Fidesz hívei kevésbé lelkesek, ezért a két nagy tömb között megmaradt a kétszámjegyű különbség.

A részletes adatok szerint a Fidesz júniushoz képest a kisebb városokban és falvakban, valamint az alacsonyabb végzettségűek körében tudott erősödni – ott, ahol egyébként is jobban állt a Tiszánál.

A biztos szavazók között a Mi Hazánk a küszöb alatt van, az MKKP továbbra is 3 százalékos, a DK pedig 2 százalékon áll. Ez a helyzet jelenleg kétpárti parlamentet vetít előre – írja a hvg.hu a Medián alapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.


Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.

Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.

A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.

Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.

A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.

Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.

Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mark Rutte: A NATO megvédi területének minden négyzetcentiméterét, beleértve a légteret is
Mark Rutte kijelentette, hogy az értékelés még folyamatban van. A főtitkár Putyint arra szólította fel, hogy fejezze be Ukrajna elleni háborúját.


A NATO főtitkára, Mark Rutte reagált a Lengyelországban történt éjszakai incidensre, amikor Oroszország több drónja (jelenlegi információk szerint 19) is megsértette a lengyel légteret.

Azt mondta: „A teljes értékelés még folyamatban van”, de hangsúlyozta: „akár szándékos volt, akár nem, ez teljesen felelőtlen, teljesen veszélyes.”

„Putyinnak az üzenetem egyértelmű: fejezze be a háborút Ukrajnában, fejezze be a háború eszkalálását, amelyet most alapvetően ártatlan civilek és polgári infrastruktúra ellen folytat, és hagyja abba a szövetségesek légterének megsértését. Tudja, hogy mi készen állunk, éberek vagyunk, és megvédünk minden egyes centiméternyi NATO-területet”

– fogalmazott a főtitkár.

Rutte szerint a tegnap esti reakció „nagyon sikeres” volt: „Mindig biztosítanunk kell, hogy egy lépéssel előrébb járjunk, de úgy gondolom, a tegnap este megmutatta, hogy képesek vagyunk megvédeni a NATO teljes területét, beleértve természetesen a légterét is” – áll a közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: