A darwini törvényeket máris felülírta a mesterséges intelligencia – interjú Pierre Baldi professzorral
Van annak már 55 éve, amikor Rómában, a Lycée Chateaubriand iskolában együtt fociztunk egy vöröses hajú, csupa szeplő sráccal, aki nemcsak a pályán tűnt ki, hanem a tanulmányokban is évfolyamelső volt. Ma Pierre Baldi a számítógép-tudomány nemzetközileg elismert kutatója, a kaliforniai Irvine Egyetem (UCI) professzora, akinek szakterülete a mesterséges intelligenciák (AI) alkalmazása a természettudományokban. Több mint öt évtized után láttuk-hallottuk egymást először a zoomon keresztül, és a régi szép idők felidézése után rátértünk korunk talán legégetőbb tudományos-technológiai kérdésére.
- Ön azon tudósok közé tartozik, aki az AI előnyeire, nélkülözhetetlenné vált szerepére hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a világméretű aggodalmakat, amelynek olyanok által az élére, mint Elon Musk vagy Yuval Harari. Ön szerint valósak ezek a félelmek?
- Igen, a helyzet nagyon komoly. Tudatában kell lennünk a valós veszélyeknek, és határozott döntéseket kell hoznunk azért, hogy a dolgokat a lehető legjobb irányba tereljük, amíg még megtehetjük, amíg nem csúszik ki az irányítás a kezünkből. Bízom abban, hogy lehet olyan szabályozásokat hozni, amelyeket a tudósok, a gyártó cégek egyöntetűen elfogadnak. Már vannak ilyen törekvések az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, de globális erőfeszítésekre van szükség. Mivel a mesterséges intelligenciák potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiségre, egyesült erővel kell fellépni a veszélyei ellen.
- Az ezredforduló után jelent meg könyve a Széttört én: a természetes evolúció vége (The Shattered Self: the End of Natural Evolution) című könyve, amelyben biotechnológia és számítógép-tudomány jövőbeli lehetőségeiről elmélkedett. Ma azt hallani, hogy az AI semmissé teheti a darwini törvényeket...
- Igen, ez a változás máris bekövetkezett bizonyos értelemben, hiszen a modern tudomány több területen is belenyúlt a természetes fejlődésbe. Valóban úgy történt, ahogy 20 évvel ezelőtt leírtam, hogy a fejlődés ezen a két területen lehetővé teszi, hogy önmagunk számtalan variációjával kísérletezzünk. És a mesterséges intelligenciákkal még a mai lehetőségeken is túlmehetünk...
- Az Ön által vezetett Genomikai és Bioinformatikai Intézet munkatársai a gépi tanulás technológiáját használják fel biológiai problémák megoldására. Melyek a legfontosabb kutatási területek?
- Ez a technológia gyakorlatilag valamennyi tudományág, köztük a fizika, a kémia, a biológia és az orvostudomány előrelépését segíti. Az orvostudományban például használható a molekuláris elemzésekhez, a gyógyszerek kifejlesztéséhez, az elektronikus orvosi adatok feldolgozására, de akár egy ország lakossága egészségi állapotának felmérésére, láttuk ezt a Covid esetében. Legalább olyan pontos, mint az emberek, néha pontosabb, és természetesen gyorsabb. Rövid idő alatt képes nagyon nagy adatmennyiségből tanulni, vagy orvosi felvételekből, röntgenből, MRI-ből, ultrahangból következtetéseket levonni, rákos daganatokat észlelni, génelemzést végezni, ezzel segítve a pontosabb diagnosztizálást. A jövő egy olyan kórház, amelyet a mesterséges intelligenciák irányítanak. Nem helyettesítik az embereket, hanem együtt dolgoznak velük minden szinten.
- Láttam erről egy közelmúltbeli előadását. Ez már többé nem science-fiction.
- Néhány évvel ezelőtt már tisztában voltunk azzal, hogy óriási fejlődésnek indult az AI, de azt nem sejtettük, hogy mikor éri el azt a szintet, amikor már okosabb lehet az embernél. 30, de legalább 15 évre tippeltünk. Most a ChatGTP-vel elérkezett ez a pillanat. Egy olyan rendszer van a kezünkben, amelyet az emberiség teljes tudásával lehet kiképezni, és erre egyetlen egyén sem képes. Éppen ez okozza az aggodalmakat.
- Tavaly egy cikkük jelent arról, hogy molekuláris alapja lehet a napi biológiai óránk összezavarodásának, az úgynevezett cirkadián ritmuszavaroknak. Ez a felfedezés újabb nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyításban.
- Meg kell értenünk, hogy életünket a cirkadián ritmus irányítja. Olyanok vagyunk, mint a robotok: mindennap felkelünk, eszünk, dolgozunk, este lefekszünk, aztán másnap minden kezdődik elölről. Úgy is mondhatjuk, hogy ennek a ritmusnak a rabszolgái vagyunk anélkül, hogy ennek tudatában lennénk, éppen ezért nem is foglalkozunk vele kellőképpen. Ha pedig túlságosan hangosan lázadunk ellene, akkor rövid úton meghalunk – mint a rocksztárok. A cirkadián ritmus már molekuláris szinten is meghatározza életünket, ha ezt jobban megértjük, jobban tudjuk a zavarait diagnosztizálni és a gyógyítás is könnyebb lesz. Ha ma felírnak egy gyógyszert, az orvos azt mondja, az ebéddel vegyük be. Csakhogy ezzel nem veszik figyelembe napi ritmusunk kilengéseit, és azt, hogy ezek a kilengések mennyire befolyásolják a gyógyszer hatását. A személyre szabott molekuláris vizsgálattal hatékonyabbá lehet tenni a gyógyszert, esetleg még a mellékhatásokat is ki lehet kerülni. Ebben is nagy segítségünkre lehet a mesterséges intelligencia.
- 2021-ben jelent meg a Mélytanulás a tudományban (Deep Learning in Science) című könyve, a mesterséges intelligenciák és természettudomány kapcsolatának fontosságáról. Ennek egyik fontos gondolata, hogy a mélytanulás az univerzum legmélyebb titkaival is összefügghet.
- Az egyik ilyen titok természetesen a tudatosság, nemcsak a gépek és az agy vonatkozásában, hanem az is, hogy van-e tudatosság az univerzum fejlődésében. De még fontosabb ez a kapcsolat a fizikával. A mai fizikában két elmélet uralkodik: az általános relativitás és a kvantummechanika. Mindkettő nagyon jó, bármit előre lehet jelezni velük, de együtt mégsem működnek igazán, miközben vannak hiányzó láncszemek az univerzum alapvető törvényei között. Ezért próbálkoznak a fizikusok olyan kísérletekkel, mint amit a CERN Nagy Hadronütköztetőjével végeznek. A részecskék ütközéséből származó több száz millió adatot a mélytanulás tudja elemezni. De így lehet tanulmányozni a világegyetemből érkező képeket, akár szubatomikus szintig lebontva.
- 2019-ben egy mélytanulási kísérletet végeztek a Rubik-kockával. Miért alkalmas ez a híres magyar logikai játék az ilyen tesztelésre?
- A mesterséges intelligenciák sokáig érzékelhető adatokat vizsgáltak: képeket, hangokat, szövegeket. A következő szint azonban már a gondolkodásé, a matematikáé. A kutatók játékokkal kezdtek dolgozni, mint a sakk, vagy a Go. Ezért próbálkoztunk a Rubik-kockával, amelyben minden a szimmetriáról szól. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az AI képes-e megtanulni a Rubik-kocka megoldását.
- Ön nagy zenerajongó, még gyermekeinek második „keresztneve” – Jazz és Melody – is erről árulkodnak, hobbija pedig a flamenco gitározás. Mit gondol, a mélytanulás életet adhat-e új Mozartoknak vagy Beatles-eknek?
- Ebben biztos vagyok. A generatív AI, amely az elmúlt évtizedben indult rohamos fejlődésnek, már tud képeket, szövegeket és zenét is alkotni. Ezeknek a minősége még nem túl magas szintű, de a fejlődés tempóját látva el lehet képzelni, hogy zseniális alkotások is születhetnek majd, tán előbb, mint gondolnánk.
Baldi professzor sokat utazik, világszerte tart előadásokat. Bevallja, hogy bár ismer számos magyar kutatót és nagy tisztelője a magyar matematikai hagyományoknak, valamint a palacsintának, még soha nem járt hazánkban, de mostanában körvonalazódik egy budapesti útja is.
