HÍREK
A Rovatból

6 évi iráni rabság után hazaérkezett Nagy-Britanniába Nazanin Zaghari-Ratcliffe

A 43 éves nő egyebek mellett kémkedés vádjával hat évet töltött börtönben, illetve házi őrizetben Iránban.


Hazaérkezett Nagy-Britanniába csütörtökön a brit-iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe, aki egyebek mellett kémkedés vádjával hat évet töltött börtönben, illetve házi őrizetben Iránban. Az ügy folyamatos diplomáciai viszály forrása volt London és Teherán között, és Nazanin Zaghari-Ratcliffe sorsát az egész világon kiemelt figyelem kísérte.

A 43 éves nőt szállító Boeing 757-es repülőgép - amelyet a brit kormány bérelt - csütörtök hajnalban, nyolcórás út után szállt le Brize Norton katonai repülőterén, a brit királyi légierő (RAF) Londonhoz közeli támaszpontján.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe Teheránból először Ománba utazott, és ott szállt át az őt hazaszállító különgépre.

A Titan Airways brit chartertársaság repülőgépe - amely áthaladt Magyarország légterén is - szerda éjjel és csütörtök hajnalban a legjobban figyelt járat volt világszerte a valós idejű online polgári légiforgalmi útvonalkövető portálokon.

Brize Norton légitámaszpontján férje és hétéves kislánya mellett Liz Truss brit külügyminiszter várta Nazanin Zaghari-Ratcliffe-t.

Ugyanezzel a repülőgéppel érkezett haza egy másik brit-iráni állampolgár, Anoosheh Ashoori is, akit 2017-ben vettek őrizetbe az iráni hatóságok, és kémkedés vádjával tízévi börtönre ítélték.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója 2016-ban utazott Iránba Nagy-Britanniában született kislányával családlátogatásra.

Amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet és kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték. Ebből négy évet a teheráni Evin börtönben töltött, utána házi őrizetben tartózkodhatott szülei otthonában, de a bokáján elektronikus nyomkövető szerkezetet kellett viselnie.

Az iráni hatóságok éppen egy éve bejelentették, hogy letöltöttnek tekintik Nazanin Zaghari-Ratcliffe büntetését, és eltávolították róla a nyomkövetőt. Ezzel egy időben viszont közölték vele, hogy továbbra sem térhet vissza Nagy-Britanniába, sőt újból bíróság elé kellett állnia Teheránban.

Ügyvédje tavaly áprilisban közölte, hogy védencét újabb egy év börtönre ítélték, azzal a váddal, hogy 12 évvel korábban részt vett egy tüntetésen Irán londoni nagykövetsége előtt, és interjút adott a BBC brit közszolgálati médiatársaság perzsa hírszolgálatának. Ezután azonban már nem kellett ismét börtönbe vonulnia.

Kedden az iráni hatóságok visszaadták neki brit útlevelét, szerda este pedig szabadon bocsátották és elutazhatott Teheránból.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe brit férje, Richard Ratcliffe évek óta kampányolt felesége szabadon engedéséért; tavaly ősszel hetekig tartó éhségsztrájkot is tartott. Richard Ratcliffe többször hangot adott annak a véleményének is, hogy a felesége elleni iráni hatósági eljárások "az iráni tárgyalási taktika" megnyilvánulásai voltak egy évtizedekig húzódó törlesztési vitában.

Brit médiaértesülések szerint erre az iráni hatóságok is tettek egyértelmű utalásokat. Az első büntetőeljárás idején közölték ugyanis Nazanin Zaghari-Ratcliffe-fel, hogy pere összefügg egy több mint negyven évvel ezelőtti fegyverszállítási ügylettel.

Irán még Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején 1500 Chieftain típusú harckocsit rendelt Nagy-Britanniától, ám a brit fél az 1979-es iráni iszlám fordulat után nem teljesítette a megrendelést.

Teherán 393,8 millió fontot (177 milliárd forintot) követelt Londontól a meghiúsult tranzakció költségei és kamatai címén, és a két fél közötti jogi csatározás évtizedekig húzódott ebben az ügyben.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyanakkor szerdai parlamenti nyilatkozatában jogosnak ismerte el az iráni követelést. A brit kormány nem sokkal később bejelentette, hogy a tartozást már ki is fizették Teheránnak, azzal a meghagyással, hogy az összeg kizárólag humanitárius célokra fordítható.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter ugyanakkor a BBC csütörtöki idézete szerint úgy fogalmazott, hogy "hiba lenne" összefüggésbe hozni Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadon bocsátását a vita rendezésével; nyilatkozata szerint Teherán humanitárius meggondolásokból hozta meg döntését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Képgaléria: Ekkora tömeg fogadta Magyar Pétert Szegeden
A TISZA Párt elnöke a választási kampány során bejárja az ország számos települését. Naponta több helyre is ellátogatnak.


Magyar Péter a szombati kampánynyitó után országjáró útra indult, A legfontosabb országjárás címen járják be az ország településeit sorra. Azt ígérték, hogy naponta több helyre is ellátogatnak, a végén akár 8-9 helyen is ott lesznek. Hétfőn este Szegedre érkezett, ahol tömeg fogadta a TISZA Párt elnökét.

Képgaléria: Fotók Szegedről

VIDEÓ: Az eseményről


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.


Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.

A faj elnevezése nem véletlen:

példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.

Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.

Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.

A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.

VIDEÓ: A cápáról

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éppen kertet ásott Boldog István, amikor az RTL megkérdezte tőle, honnan származott a krumplit osztó tiszásokról készült hamis kép
A volt fideszes képviselő magánembernek nevezte magát, akit nem kéne zavarni. Magyar Péter szerint viszont örülhet, hogy egyáltalán szabadlábon van.


Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.

Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.

Amikor az RTL Híradó telefonon elérte,

a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.

Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.

„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”

– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.

A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”

Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”

Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.

Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.

A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Többen rosszul lettek” – időpontra érkezett, mégis 5 és fél órát kellett várnia a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján, mondja egy beteg
Elképesztő a terhelés, a rektor szerint napi 600 beteget látnak el. A váróban még víz sem volt, az egyik mosdó pedig nem is működött.


Közel öt és fél órás kálváriáról számolt be egy beteg, aki hiába érkezett előre egyeztetett időpontra a Semmelweis Egyetem Mária utcai Szemészeti Klinikájára.

A maratoni várakozás alatt a zsúfolt váróteremben többen is rosszul lettek

– számolt be róla az RTL Híradó. A csatorna rejtett kamerás felvételeket is bemutatott a tömegről.

A budapesti, VIII. kerületi klinikán ugyanis elképesztő a terhelés: az egyetem rektora szerint naponta mintegy 600 beteget látnak el. A riportban megszólaltatott egyik várakozó szerint már az elején közölték velük, hogy nem lesz gyors menet: azt mondták neki, hogy 2–3 óra.

Hasonló, sőt, még rosszabb tapasztalatokról beszélt telefonon az a beteg, aki végül 5 és fél órát töltött az intézményben.

"Közel öt és fél órát voltam bent. Időponttal veszik fel a betegeket, és az időpont ellenére ekkora csúszások vannak"

– panaszolta.

A várakozást a körülmények is nehezítették. A neve elhallgatását kérő érintett szerint a váróban tarthatatlan állapotok uralkodtak.

"Többen rosszul lettek, én sem éreztem magam túl jól. Hiába van kihelyezve vizesblokk, a vízautomatában egyetlenegyszer sem volt víz. A két mosdóból az egyik nem üzemelt, a másikban nem volt papír, szappan, fertőtlenítő sem."

Az RTL Híradó kereste az egyetemet is. Merkely Béla rektor elismerte, hogy a várakozás időnként elkerülhetetlen, de hangsúlyozta, hogy a sürgős eseteket priorizálják.

"Aki beérkezett, valamikor sorra fog kerülni. A látásromlás vagy -vesztés az elsődleges prioritás, tehát a sürgős eseteket előrevesszük. Sok a beteg, de az egyetem a beérkező betegeit mind ellátja" – fogalmazott a rektor. A Szemészeti Klinika közleménye szerint folyamatosan dolgoznak a betegirányítás és az ellátásszervezés fejlesztésén, valamint a kapacitások bővítésén.

Egy, a riportban megszólaló egészségügyi szakmenedzser szerint azonban a probléma rendszerszintű.

"Kevés az orvos, és akik a magyar állami egészségügyben dolgoznak, azoknak egy részét elszívja a magánegészségügy"

– mondta Rékassy Balázs. A szakértő az alulfinanszírozottságot is komoly gondnak nevezte.

Az Egészségügyi Államtitkárság a 2024-ben bevezetett Járóbeteg Irányítási Rendszertől (JIR) várja a megoldást, amely szerintük gyorsíthatja a betegek szakorvoshoz jutását. A helyzetet árnyalja, hogy országos szinten is feszültségek látszanak az ellátásban. A 2026 eleji adatok szerint éppen a szürkehályogműtéteknél nőtt meg jelentősen azoknak a száma, akik a törvényben előírt 60 napon túl várnak a beavatkozásra. A Mária utcai klinika terheltségét jól mutatja, hogy hivatalos adataik szerint évente több mint 200 ezer pácienst vizsgálnak az ambulanciákon, ami alátámasztja a rektor által említett napi 600 fős betegforgalmat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: