HÍREK
A Rovatból

10 millió Fa: Szabad-e, kell-e ma Magyarországon fát ültetni, erdőt telepíteni?

A 10 millió Fa a legtöbb hazai faültető közösséggel együtt is a termőhelynek megfelelő fafaj ültetését, a megfelelő utógondozást (locsolást) emelte ki, és hosszú távon az erdei ökoszisztémák restaurációja (visszavadítása) is az egyik legfontosabb cél.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 06.



Nemrégiben egy magyar kutatócsoport munkájára hivatkozva jelent meg cikk a mára már sajnálatosan beszántott hírportálon, az Indexen arról, hogy a meggondolatlan erdőtelepítés és faültetés adott esetben akár ki is száríthatja és csontszárazzá változtathatja a korábban termékeny talajt. Az írás hatására sok embert sikerült elbizonytalanítani abban a kérdésben, hogy az Alföldön, vagy akár Magyarország egész területén érdemes-e egyáltalán fákat ültetni. Az egyik legnagyobb faültető szervezethez, a 10 millió Fához rengeteg ijedt kérdés érkezett a cikk hatására. A szervezet egy közleményben foglalta össze a megfelelő válaszokat.

Világszerte égő erdőségek, olvadó jégsapka, haldokló jegesmedvék, szomjazó embertömegek. A 2019-es sajtó ilyen ijesztő és óriási szorongást kiváltó képekkel volt tele. A klímaváltozás riasztó képei a sorra megdőlő melegrekord számokkal is alátámasztva, mind kétségtelenül azt bizonyították, hogy a föld élővilágának rohamos pusztulása sajnos nem egy rossz álom, hanem immár valóság, ami, ha nem vigyázunk, földi örökségünk elvesztéséhez vezet. A figyelemfelkető híreknél jóval kevesebbet, sőt, egy ideig szinte semmit sem hallottunk arról, hogy mit tehetünk mi, laikusként vagy szakemberként, annak érdekében hogy enyhítsük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, számunkra beláthatatlan következményeit.

Az elmúlt évek talán legfontosabb felismerése, hogy a klímaváltozás és bolygónk élővilágának rohamos pusztulása ellen az egyik leghasznosabb dolog, amit ma tehetünk, az a faültetés.

A faültetés és az erdősítés nemzetközi kutatásokban is gyakran felmerült, mint a megoldás egyik záloga, hiszen a szárazföldi ökoszisztémák közül az erdők tárolják a legtöbb szenet, árnyékot adnak, levegőt tisztítanak, hűtik a környezetüket, egyfajta természetes légkondicionálóként működnek. Egy gyakran idézett tanulmány, amit a Zürichi Egyetem kutatói adtak közre, pontosan ki is számolta, mekkora területre van szükség a Földön ahhoz, hogy a légkör szén-dioxid szintje jelentősen csökkenjen. (kb. az USA és Kína területe együtt)

Nem csoda, hogy világszerte rengeteg faültető közösség szökkent szárba, sok híresség állt a faültetők mellé. Kormányok, politikusok, vállalatok indítottak tömeges faültetéseket. Az egyik legnagyobb globális kezdeményezés például a One Trillion Trees Initiative. A hasonló nemzetközi és egyéni kezdeményezések mellett az Egyesült Nemzetek a következő évtizedet az élőhelyek helyreállításának és a bolygó újrazöldítésének szenteli. Magyarországon is több faültető közösség működik folyamatosan, köztük az egyik legnagyobb hatású a 10 millió Fa közösség.

A sok egymás mellett működő faültető szervezet, illetve erdősítő kezdeményezés mára szép eredményeket ért el.

A kezdeti sikerek mellett azonban sok negatív kritika és szakmai probléma is előkerült. Ezek közül az egyik legjobban elhíresült külföldi eset, amikor Törökország egy nap alatt több millió fát ültetett el, de az utógondozás hiánya miatt, a tudósítások szerint, legnagyobb részük elpusztult.

Az ilyen szakmai hibák azonban legtöbbször elkerülhetők, a kritikus megjegyzésekre pedig van előremutató válasz.

Igaz, hogy a faültetéssel önmagában nem tudjuk megállítani a klímaváltozást?

„Ez pontosan így van. Ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait legalább mérsékelni tudjuk, a fosszilis tüzelőanyagok használatának nagyon radikális csökkentésére is van szükség, és az alternatív, környezetbarát energiahordozók, a megújuló energiaforrások használatára való átállást kell előnyben részesíteni. Ebben magánemberként is léphetünk, de emellett minden faültetéssel hozzájárulunk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, és az élővilág változatosságának fenntartásához”

– mondta el dr. Aszalós Réka, a 10 millió FA alapítvány erdőökológusa.

Hallhattunk, olvashattunk arról is, hogy nem érdemes fát ültetni, ha nem tudjuk pontosan, hogy az adott helyre milyen fafajt, vagy fafajokat érdemes ültetni, ha nem tudjuk az utógondozásukat biztosítani, illetve akkor sem, ha a helyi lakossággal nem volt előre egyeztetve az ültetés (pl. egy nagyobb erdősítésnél).

Gyakran előkerül az az álláspont is, hogy a jó állapotú gyepek erdősítése komoly természetvédelmi károkat okozhat.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trumpnak hónapjai lehetnek hátra és zsugorodik az agya, állítja egy egészségügyi szakértő
A gyógytornász szerint az elnök kezén látható véraláfutások intravénás injekciók nyomai. Nyilvános beszédeiben pedig már Grönlandot is összekeveri Izlanddal.


Donald Trumpnak talán négy hónapja van hátra, és zsugorodik az agya – állítja egy egészségügyi szakértő, miután az elnök kezén látható furcsa nyomok és nyilvános szereplései miatt ismét felerősödtek az egészségi állapotával kapcsolatos találgatások. Adam James gyógytornász David Pakman amerikai politikai kommentátor műsorában beszélt az elnök egészségével kapcsolatos pletykákról – írta a Daily Star.

James szerint Trump viselkedése és beszédei egyértelmű jeleket mutatnak.

„A homloklebenye zsugorodik a koponyáján belül, és az MR-vizsgálatok ezt meg is fogják mutatni. Ezért váltottak CT-vizsgálatokra, mert nem akarják, hogy lásd, zsugorodik az agya”

– állította a szakember, aki szerint Trump frontotemporális demenciában szenvedhet. „Ha frontotemporális demenciáról van szó, akkor a diagnózistól számított várható élettartam nagyjából hét–tizenkét év. Ezeket a tüneteket már a 2016-os megválasztása előtt is mutatta.”

A gyógytornász többek között a januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédét hozta fel példaként, ahol Trump összekeverte Grönlandot és Izlandot, gondolatmenete pedig gyakran megszakadt, mielőtt teljesen más témára váltott volna. Egy másik alkalommal egy titkos katonai eszközről beszélt, majd maga is elismerte: „Tudom, hogy nem lenne szabad erről beszélnem.” James szerint ez is a betegség jele. „Tudja, hogy nem kellene erről beszélnie. De az agya nem állítja meg abban, hogy beszéljen róla.”

James a Trump kezén látható véraláfutásokat is gyanúsnak tartja, szerinte a hivatalos magyarázat nem életszerű.

„Nézzék meg a kezein a nyomokat. A csapata azt mondja, a túl sok kézfogástól vannak. Badarság. Az egy intravénás injekció helye. Szerintem intravénás vízhajtót kap, hogy a felesleges folyadékot eltávolítsák a szervezetéből, és ne kerüljön kórházba.”

A frontotemporális demencia az agy homlok- és halántéklebenyének sejtjeit pusztítja, ami a viselkedés, a személyiség és a nyelvi képességek megváltozásához vezet. Fontos ugyanakkor, hogy a közszereplők távdiagnózisa – vagyis személyes vizsgálat nélküli, nyilvános felvételek alapján történő véleményalkotás – súlyos orvosetikai kérdéseket vet fel, és a szakmai irányelvek tiltják az ilyesmit. Adam James gyógytornász, nem pedig neurológus vagy pszichiáter. „A tipikus várható élettartamból és az ő tüneteiből indulok ki” – indokolta az egészségügyi szakember azt a kijelentését, hogy Trumpnak négy hónapja lehet hátra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Andrej Babiš után Spanyolország is lép: Európa-szerte kitilthatják a gyerekeket a közösségi médiából
Andrej Babiš cseh miniszterelnök a 15 éven aluliaknak tiltaná be a közösségi médiát. A trendet Ausztrália indította, ahol már törvény tiltja a 16 éven aluliak hozzáférését.


Ausztrália után újabb ország lépne fel a közösségi média ellen: Andrej Babiš cseh miniszterelnök bejelentette, hogy Csehország is betiltaná a közösségi oldalak használatát a 15 éven aluliaknak. A radikális javaslat újabb jele annak az Európa-szerte erősödő politikai trendnek, amely a fiatalok online jelenlétének szigorú korlátozásával lép fel a közösségi média káros hatásai ellen. „Támogatom a betiltást... Meg kell védenünk a gyermekeinket a virtuális világtól” – közölte Babiš a Reuters híre alapján.

A sort Ausztrália nyitotta, ahol 2025 decemberében törvény tiltotta meg a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. A szabályozás szerint súlyos bírságra számíthatnak azok a platformok, amelyek nem tesznek „ésszerű lépéseket” a korhatár betartatására.

Az ausztrál példa nyomán Európában is egyre több ország készül hasonló intézkedésre.

Az Európai Unión belül Görögország lépett elsőként, amikor a kormány bejelentette, hogy betiltják a közösségi oldalak használatát a 16 éven aluliaknak. Hasonlóan határozott hangot ütött meg Dánia is, és Spanyolország szintén szigorításra készül.

Pedro Sánchez miniszterelnök tervei szerint a 16 éven aluliak nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, a platformokat pedig köteleznék az életkor-ellenőrző rendszerek bevezetésére. A spanyol kormány szerint a jelenlegi önszabályozás nem elegendő a fiatalok védelméhez.

A közösségi média korlátozásának gondolata Közép-Európában is egyre nagyobb teret nyer. Andrej Babiš cseh miniszterelnök azzal indokolta a javaslatát, hogy számos szakértő figyelmeztet a platformok fiatalokra gyakorolt káros hatásaira.

Az ügy ugyanakkor politikai ellentmondásokat is felvet, hiszen a Babiš által vezetett ANO párt az egyik legaktívabb politikai erő a közösségi médiában,

maga a miniszterelnök pedig rendszeresen buzdítja az állampolgárokat online tartalmainak követésére.

A szigorításokat ellenzők és több technológiai cég is a végrehajtás nehézségeire hívja fel a figyelmet.

Ausztráliában a Snapchat a tilalom bevezetése óta több mint 400 ezer fiókot zárolt, de a cég elismerte, hogy az életkor-ellenőrzésben „jelentős rések” vannak.

A Google nehezen végrehajthatónak tartja a szabályozást, civil jogvédők pedig már bírósági eljárásra készülnek a törvény ellen. A spanyol tervet Elon Musk is élesen bírálta, a szólásszabadság korlátozására hivatkozva. Eközben az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet alapján szintén vizsgálja a nagy platformok kockázatkezelési gyakorlatát a kiskorúak védelmében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást
A TISZA elnöke gyors döntéseket ígér. A botrányos Schadl-ügy után most változások jöhetnek.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”

Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy

a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.

A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Büntetőeljárás indult az eltűnt 1,7 milliárdos győri lakáspénz miatt, feljelentést tett a polgármester
Pintér Bence polgármester feljelentése nyomán a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított. A kormánypárti többségű közgyűlés közben leszavazta a testület feloszlatását.


Büntetőeljárás indult a győri lakáskasszából eltűnt 1,7 milliárd forint ügyében, miután a város polgármestere feljelentést tett, írja a Népszava. A botrány a szerdai közgyűlésen csúcsosodott ki, ahol a pénzért felelős cég vezetője egy nokiás dobozból húzott elő egy banki igazolást, bizonyítandó, hogy az összeg megvan. A papír azonban nem oszlatta el a gyanút.

A győri önkormányzati lakáskassza pénze rászorulók lakhatását és az épületállomány karbantartását szolgálná. „Felháborító: a győriek pénzéről van szó, olyan összegről, amelyet rászorulók gyűjtöttek rászorulóknak” – mondta az ügyről Pintér Bence, és hozzátette: „A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megérkezett a határozat: a feljelentésem nyomán büntetőeljárás indult” – közölte a Népszavával a polgármester.

Az ellenzéki városvezető a helyi Fideszt és az általuk felügyelt közszolgáltató céget, a Győr-Szolt vádolja azzal, hogy eltüntettek 1,7 milliárd forintot a kasszából. A helyi Fidesz szerint viszont nem a pénz sorsával van a probléma, hanem azzal, hogy a polgármester megsérti a zárt bizottsági ülések titkosságát, ezért fegyelmi eljárást is kezdeményeztek ellene.

Pintér szerint a Fidesz „másfél éve bénítja meg a város működését, és ellehetetleníti, hogy a győriek a városvezetéssel együtt megismerhessék az önkormányzati cégek működését és pénzköltéseit”. Az ügy miatt február 4-én kezdeményezte a közgyűlés feloszlatását, de a kormánypárti többség ezt leszavazta. A polgármester jelezte, újra próbálkozni fog.

A szerdai közgyűlési vitán a nokiás dobozból elővett papír ellenére sem lett tisztább a kép.

A Győr-Szol vezérigazgatója többszöri kérdésre sem volt hajlandó válaszolni arra, hogy az összeget hitelkeretből pótolták-e, és hová tűnt korábban a kimutatások szerint közel 2 milliárd forint. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a hiányzó összeget egy jelzáloghitelből pótolhatták, amelynek fedezete a Richter-terem épülete lehet.

A lakáskasszát 1993 óta gyűjtik, főként önkormányzati ingatlanok bérleti díjaiból, és a pénzt szerződés szerint csak lakásfelújításra, karbantartásra vagy építési-kivitelezési munkákra lehetne költeni. A polgármester által bemutatott számviteli adatok szerint a kassza egyenlege tavaly március 31-én még közel 1,35 milliárd forint volt, ami szeptember 30-ra 304 millió forintra apadt. „Most viszont, hogy az eljárás megindult, a rendőrség feladata kideríteni, pontosan kik és mire költhették el a kilenc hónap alatt eltüntetett lakáspénzt” – tette hozzá Pintér Bence.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk