Nagy port kavart Orbán Viktor múlt pénteki kijelentése a Kossuth rádióban, miszerint "Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle". Kedden aztán emiatt bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét.
A Horvát Állami Levéltár egy közleményben reagált erre a Facebookon - szúrta ki a Telex.
"Orbán Viktor magyar miniszterelnök a múlt héten kijelentette, hogy országának nem okozna gondot az orosz olajembargó, ha »nem vették volna el a tengerét«. Orbán úr nyilvánvalóan eltévedt a történelem egy »villanásában«, amely láthatóan nem világos számára"
- fogalmaznak.
A Horvát Állami Levéltár érvelés szerint "Fiume még ebben az Orbán számára nyilvánvalóan nem egyértelmű történelmi »villanásban« sem volt magyar, hanem a Rijekai Ideiglenes Hatóság kormányozta. Mivel Rijeka kérdése a horvát-magyar kiegyezés után sem rendeződött (Rijekai csatolmány), a horvát parlament 1870. július 20-án elfogadta ezt az állapotot (ideiglenes állapot) azzal a feltétellel, hogy ez ideiglenes legyen, és ezt 1870 július 28-29-én az uralkodó is megerősítette. E döntés értelmében a város és a rijekai járás egyaránt az ún. »Rijeka és a horvát-magyar tengermellék« kormányzója vezetése alatt állt, amelyet minden esetben az elnök javaslata alapján a király nevezett ki".
Hozzátetszik:
"az igazságot ezekről az eseményekről leginkább a Horvát Állami Levéltárban lehet keresni, amelynek irataiból kiolvasható, hogy a horvát tengerpartnak soha egyetlen millimétere sem volt magyar fennhatóság alatt".
Azt is megjegyzik, hogy a horvát-magyar egyezményt és a híres Rijekai csatolmányt egyaránt a Horvát Állami Levéltár őrzi.
"Ez a dokumentum is arra emlékeztet, hogy a horvát határokat már többször próbálták meg diplomáciai csalásokkal átszabni"
- zárják a közleményt.
Nagy port kavart Orbán Viktor múlt pénteki kijelentése a Kossuth rádióban, miszerint "Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle". Kedden aztán emiatt bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét.
A Horvát Állami Levéltár egy közleményben reagált erre a Facebookon - szúrta ki a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást” – reagált az ukrán külügyminiszter Lázár János nyilatkozatára
Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta. Ezt Andrij Szibiha nyilatkozta a magyar miniszter megszólalása kapcsán.
„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.
A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.
Lázár János egy gödöllői fórumán nyíltan összekötötte a lefoglalást a kőolajvezeték ügyével, amikor azt mondta: „nyilván a kőolajvezeték elzárásától nem volt független a lépésünk. Mert ha megzsarolnak minket, mégse lehetünk olyan hülyék, hogy hagyjuk magunkat.”
Később hozzátette, hogy „minél tovább tart a kőolajvezeték újranyitása, annál alaposabb vizsgálatra van szükség az ilyen kérdésekben.” A parlament eközben kedden elfogadott egy, az ukrán pénzszállítók ügyére szabott törvényjavaslatot. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatvan napot kapott a pénz hátterének vizsgálatára, addig a vagyon lefoglalva marad.
A Kyiv Independent tudósítása szerint Szibiha úgy reagált:
„Lehullott az álarc, a magyar tisztviselők már nem titkolják a zsarolást.”
Az ukrán külügyminiszter szerint „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek.” Szibiha a kezdetektől túszejtésről beszélt a hét ukrán előállítása kapcsán.
A pénzszállítók az ukrán Oscsedbank munkatársai voltak, a pénzt Ausztriából, a Raiffeisen Banktól hozták. Mindkét bank közölte, szabályosan jártak el, és az ukrán külügyminiszter is visszautasította a vádakat. A magyar kormány ugyanis azt állítja, Zelenszkij politikai döntése miatt nem működik még mindig a Barátság kőolajvezeték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn nem válaszolt azokra a sajtómegkeresésekre, amelyek a pénzmosás gyanújának alapját, a gyanúsítottak hiányát és a pénz visszatartásának jogalapját firtatták.
„Magyarország nyíltan beismerte, hogy a lefoglalt ukrán készpénz- és aranyszállítmányokat Kijev zsarolására használta” – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, miután a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán állami banki szállítmányt. Az ügy hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása miatti feszültség áll, a magyar kormány pedig egy frissen elfogadott törvénnyel hatvan napra visszatartja a vagyont.
A Terrorelhárítási Központ múlt csütörtökön csapott le a szállítmányra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig pénzmosás gyanújával indított eljárást. A hét ukránt látványos akció keretében fogták el, a földre teperték őket, és símaszkot adtak rájuk. Az ukrán külügy szerint oroszul hallgatták ki őket, és telefonálni sem tudtak. Végül pénteken elengedték és kitoloncolták őket, egyikük ügyvédje szerint senkit nem gyanúsítottak meg. Az ukrán külügy is azt közölte, a pénzszállítókat tanúként hallgatták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Éveken át Garancsi István cége szállította Magyarországon át az Ukrajnának szánt pénzt, ezt a hatóságok is tudták
A NAV pénzmosás gyanúja miatt foglalt le egy ukrán pénzszállítmányt az alacskai pihenőnél. Az akció egy eddig legális, a magyar hatóságok által is ismert milliárdos üzletágat sodorhat veszélybe.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
A Telex szerint a háború 2022-es kitörése óta az ehhez hasonló pénzszállítmányok rendszeresen haladtak át Magyarországon. A Criterion általában hetente, de volt, hogy hetente többször is vitt nagy értékű szállítmányokat Bécsből az ukrán-magyar határhoz, mindezt a rendőrség és a NAV tudtával, sőt, közreműködésével.
Egy, a szállítások részleteit ismerő forrás így írta le a bejáratott gyakorlatot: „A Criterion munkatársai általában hajnalban mentek Bécsbe a pénzintézethez. Ők pakolták meg az autókat, aztán Budapestre jöttek és a cég központi telephelyén megint átpakolták a pénzt, és vitték Záhonyba, a határhoz. Oda mentek az ukránok és védett helyen pakolták át a pénzt és vitték tovább Kijevbe”.
A szállítmányokat fegyveres őrök és profi figyelők biztosították, esetenként az osztrák rendőrség segítségével. A NAV adatai szerint csak idén már 900 millió dollár, 450 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át az országon ezen a módon.
Azt nem tudni, hogy a most lefoglalt szállítmányt miért nem a Criterion vitte. Az ágazatra rálátó források szerint elképzelhető, hogy a Raiffeisen nem kizárólag egy céggel dolgozott, így kerülhettek képbe az ukrán rendszámú járművek.
A hétfős személyzet egyik tagja Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott vezérőrnagy volt, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a jobbikos Sas Zoltán „rendkívül szokatlannak” nevezte, hogy volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén „ilyen méretű készpénzt és aranyat” szállítanak. Arató Gergely DK-s politikus azt a kérdést tette fel, hogy ha pénzmosás miatt nyomoz a NAV, akkor miért utasították ki az ukránokat. Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár közölte, a NAV-os nyomozást az ügyészség rendelte el,
a szállítókat pedig csak tanúként hallgatták ki, mert a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény.
A kialakult helyzet miatt a jövőben az ukrán bankok valószínűleg más útvonalat keresnek majd a készpénzszállítmányoknak, ami azt jelenti, hogy a magyarországi készpénz- és aranyszállítási üzletág potenciális bevételektől eshet el.
Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával nyomoz a március 6-án az M0-s autóúton megállított ukrán pénzszállítók ügyében, kiderült, hogy évek óta a magyar hatóságok tudtával és közreműködésével zajlott rendszeres, legális készpénz- és aranyszállítás Ausztriából Ukrajnába, amelynek kulcsszereplője a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. volt – írta a Telex.hu.
Március 6-án a magyar hatóságok két ukrán rendszámú pénzszállító autót kapcsoltak le az M0-s körgyűrű M4-es és M5-ös közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél. A NAV pénzmosás bűncselekményének gyanújával indított eljárást, a kormány pedig pár nappal később rendeletbe foglalta, hogy a helyszínen nem volt tisztázható a vagyon jogcíme. Az ukrán állami Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen ugyanakkor azt állítja, hogy egy teljesen legális, dokumentált bankközi szállításról volt szó Ausztriából Kijevbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: A Fidesz az eddigi csalással már verhető, de az oroszokkal újabb határokat léphetnek át
A független képviselő a közösségi oldalán vázolta fel a választás tétjét. Úgy látja, az ellenzéknek van esélye, de egy durvább orosz beavatkozás mindent felülírhat.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.
Úgy látja,
„hogyha csak az eddigi szinten csalna a Fidesz, akkor most úgy tűnik, legyőzhető, de ha az oroszok besegítenek (besegítenek) és a hatalom újabb határokat lép át (átlép), akkor sajnos még előfordulhat, hogy magukat hirdetik ki győztesnek”.
A képviselő szerint az orosz beavatkozás ténye egyre nyilvánvalóbb, bár ebben nincs semmi meglepő. Állítja, az ellenzék elfogadta, hogy ilyen játékszabályokkal is vállalja a meccset, és szerinte a győzelem nem is lehetetlen. Hadházy posztja végén egy üzenetet fogalmazott meg.
„De az oroszoknak is meg kell üzenni, ahogyan Orbánnak is, de legfőképpen magunknak: ha az orosz kavarás és a már most is zajló választási csalás (állami propaganda) eredményeként a Fidesz mégis “győztesnek” hirdetné ki magát, azt egyszerűen nem lehet elfogadni”
– írta a képviselő.
Az elmúlt napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosan felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások befolyásolásától. A felhívás előzménye a VSquare oknyomozó portál cikke volt, amely európai nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, a Kreml egy háromfős, GRU-hoz köthető csapatot küldött a budapesti orosz nagykövetségre Orbán Viktor hatalmon tartásának segítésére. A budapesti orosz nagykövetség ezt hivatalosan tagadta, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté pedig valótlan híresztelésnek nevezte az értesüléseket.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon reagált Magyar Péter egy korábbi megnyilvánulására, miszerint a Fidesz rájött, csak orosz segítséggel és választási csalással tud nyerni. Hadházy szerint a helyzetet másképp kell megfogalmazni.
Úgy látja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
CNN: Irán elaknásítja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajellátásának ötöde halad át
Amerikai hírszerzési források szerint Irán néhány tucat tengeri aknát telepített a stratégiai vízi úton. A lépés azonnal megmozgatta a globális energiaárakat, és fegyveres konfliktussal fenyeget a térségben.
Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint
az aknásítás még nem széleskörű, az elmúlt napokban néhány tucatot telepítettek, de mivel Irán kis hajóinak és aknarakóinak 80-90 százaléka még használható, adott esetben akár több száz aknát le is rakhatnak
– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.
Donald Trump amerikai elnök szerint sosem látott katonai következményei lesznek, ha Irán egyetlen aknát is elhelyez a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor azt állítja, hogy az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ez megtörtént volna.
A Truth Social nevű platformon közzétett posztjában az elnök egyértelmű üzenetet küldött Teheránnak. „Ha Irán aknákat telepített a Hormuzi-szorosba – bár nincs tudomásunk róla, hogy ezt megtették volna –, azt akarjuk, hogy AZONNAL távolítsák el őket! Ez egy hatalmas lépés lenne a jó irányba.”
Közben a Fehér Ház sajtótájékoztatóján Karoline Leavitt szóvivő arról beszélt, hogy az eredeti amerikai haditerv azzal számolt, hogy 4-6 hét alatt elpusztítja Irán rakétáit és haditengerészetét, valamint lenullázza az ország nukleáris kapacitásait.
Azt mondta, a művelet jobban halad a vártnál, de a háború addig nem ér véget, amíg Irán feltétel nélkül meg nem adja magát, akár kimondják ezt, akár nem. Hozzátette, „Trump fogja eldönteni, hogy Irán mikor nem jelent már fenyegetést”. A szóvivő szerint a támadás hosszabb távon alacsonyabb üzemanyagárakat eredményez majd, a mostani kiugrás csak átmeneti.
Az olaj- és gázárakat az elmúlt napokban az mozgatja, hogy mi történik Iránban, és mi lesz a szoros sorsa. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energetikai csomópontja, ahol a globális olajkínálat egyötöde halad át békeidőben, így a lezárása vagy az áthaladás kockázatossá válása azonnal érezteti hatását a világpiacon.
Irán aknákat kezdett el telepíteni a Hormuzi-szorosban, a világ legfontosabb energetikai csomópontjában, Washington pedig azonnal példátlan katonai következményeket lengetett be. Az amerikai hírszerzésből származó információk szerint
az aknásítás még nem széleskörű, az elmúlt napokban néhány tucatot telepítettek, de mivel Irán kis hajóinak és aknarakóinak 80-90 százaléka még használható, adott esetben akár több száz aknát le is rakhatnak
– írta a CNN. A szorost részben ellenőrző Forradalmi Gárda akár komplett akadálypályát is képes kialakítani a szoroson az aknarakó hajókból, robbanóanyagokkal megrakott csónakokból és a partra telepített rakétákból. A szorost a háború kezdetén lezárták, és a Forradalmi Gárda már többször figyelmeztetett, hogy ha egy hajó át akar kelni, arra tüzet nyitnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
