46,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc cége a Paksi Atomerőműnél
Az első körben egy hiányzó szakember miatt még kiestek a versenyből. A megismételt eljáráson viszont már senki más nem indult a kiégett fűtőelemek tárolójának bővítéséért.
Alig néhány hónappal azután, hogy egy hiányzó szakember miatt kizárták, most egyedüli indulóként nyerte el Mészáros Lőrinc cége a kiégett fűtőelemek tárolójának bővítésére kiírt 46,7 milliárd forintos közbeszerzést, hozta nyilvánosságra az Átlátszó.
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Pintér Művek Kft.-vel közösen dolgozhat a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítésén, miután 46,7 milliárd forintos ajánlatot tettek a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tenderén.
Ha senki nem támadja meg az eljárást, hamarosan meg is köthetik a szerződést a nukleáris hulladék biztonságos elhelyezését szolgáló, speciális technológiát igénylő beruházásról.
A nyertes konzorcium feladata egy ötkamrás, MVDS (Modular Dry Vault Storage) rendszerű, kiégett üzemanyagkazetták átmeneti tárolására alkalmas technológiai épület megépítése lesz. Ezen felül a meglévő technológiai rendszereket is átalakítják és bővítik, új nukleáris rendszerelemeket gyártanak és szerelnek, majd üzembe is helyezik az érintett rendszereket a Paksi Atomerőmű déli részénél lévő telephelyen.
A Mészáros és Mészáros Zrt. az első körben nem járt sikerrel, mivel a cég nem tudta határidőre igazolni egy, a projekthez megkövetelt szakember foglalkoztatását, ezért kizárták az eljárásból.
Mivel más cég nem jelentkezett a felhívásra, a tendert eredménytelennek nyilvánították. Ezt követően a kiíró új közbeszerzést írt ki, amelyen már csak a Mészáros-cég és partnere, a keceli székhelyű Pintér Művek Kft. indult.
A kiégett kazetták átmeneti tárolója kulcsfontosságú létesítmény, ahol a fűtőelemeket száraz, természetes huzathatású léghűtéssel tárolják.
A kazetták hermetikusan zárt acélcsövekben, vasbeton kamrákban állnak, nitrogénatmoszférában. A mostani beruházás a létesítmény kapacitását növeli, ami az atomerőmű üzemidő-hosszabbítása miatt vált szükségessé. A Mészáros és Mészáros Zrt. számára nem ismeretlen a terep, 2019-ben már nyertek el egy, a tároló bővítéséhez kapcsolódó, akkor nettó 15,7 milliárd forintos megbízást.
A verseny szűkösségét a kiírásban megkövetelt speciális nukleáris ipari referenciákkal magyarázzák, amelyeket kevés magyar cég tud felmutatni.
Míg az állami oldalról ez a nukleáris biztonság és a magas szakmai követelmények természetes következménye, kritikus vélemények szerint az ilyen helyzetek – ahol egy korábban kizárt szereplő egyedüli indulóként nyeri el a megbízást – a verseny hiányára és a közbeszerzési piac koncentrációjára utalnak.
Alig néhány hónappal azután, hogy egy hiányzó szakember miatt kizárták, most egyedüli indulóként nyerte el Mészáros Lőrinc cége a kiégett fűtőelemek tárolójának bővítésére kiírt 46,7 milliárd forintos közbeszerzést, hozta nyilvánosságra az Átlátszó.
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Pintér Művek Kft.-vel közösen dolgozhat a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítésén, miután 46,7 milliárd forintos ajánlatot tettek a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tenderén.
Ha senki nem támadja meg az eljárást, hamarosan meg is köthetik a szerződést a nukleáris hulladék biztonságos elhelyezését szolgáló, speciális technológiát igénylő beruházásról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A TEK szerint nincsenek náluk az elfogott ukrán pénzszállítók, egy banki vezető elfogadhatatlannak nevezte a helyzetet
Erről tájékoztatták a bank alkalmazottainak ügyvédjét. Az ukrán bank egyik vezetője szerint teljesen alaptalan, hogy megkérdőjelezik a pénz és az arany forrását.
Az ukrán állami Oschadbank (Takarékbank) igazgatótanácsának elnöke, Jurij Katszion elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Magyarországon elfogott pénzszállítókkal sem a rokonaik, sem az ukrán diplomaták, sem a munkaadójuk nem tudott kapcsolatot felvenni.
„A magyar fél retorikája – amely alaptalanul megkérdőjelezi az állami bank nemzetközi megállapodásokkal összhangban szállított és minden szükséges dokumentációval alátámasztott pénzeszközeinek forrását – külön jogi értékelés tárgyát képezi”
– közölte Jurij Katszion.
A bank hivatalos közleményben is megerősítette álláspontját:
„Az ellopott autókban lévő értéktárgyak az állami tulajdonú Takarékpénztár tulajdonában vannak. Ezek Ukrajna állampolgárai és vállalkozásai által a bankra bízott pénzeszközök. […] Az Oschadbank követeli alkalmazottai azonnali szabadon bocsátását, valamint az állami bank lefoglalt autóinak és értéktárgyainak visszaszolgáltatását.”
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanúja miatt indított eljárást. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményben követelt válaszokat Ukrajnától arról, mit kerestek a pénzszállítók Magyarországon. A miniszter szerint „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó.”
Az Oschadbank szerint a szállítmány az osztrák Raiffeisen Bank Austriától indult Ukrajnába, hogy az ottani készpénzpiacot telítsék. A bank hangsúlyozta, hogy a pénzszállítás a rendes ügymenet része volt, és a hatályos európai vámeljárások szerint jártak el. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a közösségi médiában „túszejtésként” írt az esetről, amelynek okát ismeretlennek nevezte.
A háború kitörése óta az ukrán állami bank szárazföldön szállít devizát és nemesfémet, és állításuk szerint ehhez minden szükséges engedéllyel rendelkeznek.
„A legjobb katonáinkat küldjük a családodért” – ezzel az üzenettel zsarolták meg Udvardy Pannát a meccse előtt
A magyar teniszezőt az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntő előtt zsarolták meg. A külügy a török hatóságokhoz fordult, a meccset pedig nézők nélkül játszották le.
Rendőri védelem mellett, zárt kapuk mögött lépett pályára Udvardy Panna március 6-án az antalyai női challenger-tenisztornán, miután az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntője előtt súlyos fenyegetést kapott.
Udvardy Panna a Facebookon hozta nyilvánosságra azt az üzenetet, ami egy ismeretlen számról érkezett telefonjára. Ebben a meccs elvesztésére akarták kényszeríteni:
„Holnap el kell veszítened a meccset Anhelina ellen, vagy az édesanyád és a nagymamád után megyünk. (…) Veszíts holnap, vagy a legjobb katonáinkat küldjük a családodért. Minket semmi más nem érdekel.”
Az ügyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt, aki a közösségi oldalán közzétett videóban számolt be a kormány lépéseiről.
„Magyar embereket nem lehet fenyegetni, mi minden magyar embert megvédünk, legyenek akárhol is a világban, ezért azonnal a török hatóságokhoz fordultunk, akik rendőri védelmet biztosítanak a magyar sportolónő számára, a tornát szervezők is megerősítették a rendezvény biztonságát”
– mondta a tárcavezető.
A miniszter az esetet tágabb politikai kontextusba helyezte.
„Úgy tűnik, beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, az ukránok kimutatták a foguk fehérjét: tegnap az ukrán elnök fenyegette a magyar miniszterelnököt, ma még csak dél sincs, és az antalyai női tenisztornán egy sportolónőnket fenyegették meg”
– idézte a HVG a minisztert.
A fenyegető üzenet feladójának kiléte egyelőre ismeretlen. A háttérben nem feltétlenül politikai okok állnak: az elmúlt időszakban más teniszezők, például az olasz Lucrezia Stefanini is kapott hasonló, WhatsAppen küldött üzeneteket. A sajtóhírek szerint ezek mögött a sportfogadási maffia nyomásgyakorlása vagy a játékosok személyes adatainak kiszivárgása állhat.
A negyeddöntőt végül Udvardy Panna két szoros szettben, két és fél órás mérkőzésen elveszítette Anhelina Kalinyina ellen. Szijjártó Péter a videójában név szerint nem említette a sportolót, de a helyszín és az ellenfél alapján egyértelmű volt, hogy Udvardy Pannáról van szó.
Rendőri védelem mellett, zárt kapuk mögött lépett pályára Udvardy Panna március 6-án az antalyai női challenger-tenisztornán, miután az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntője előtt súlyos fenyegetést kapott.
Udvardy Panna a Facebookon hozta nyilvánosságra azt az üzenetet, ami egy ismeretlen számról érkezett telefonjára. Ebben a meccs elvesztésére akarták kényszeríteni:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Hívják össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a Putyin által ideküldött GRU-tisztek miatt
A politikus szerint az amerikaiak is megosztottak információkat a kémekről a kormánnyal. Most azt akarja tudni, Orbánék hogyan védik meg a választás tisztaságát.
Magyar Péter nagyigmándi országjárásán arról beszélt, hogy a szerinte zajló gyűlölet- és félelemkeltés még csak most kezdődik. Azt mondta, „a tegnap történtek csak egy része annak a gyűlölet- és félelemkeltésnek, zavarkeltésnek, amire számíthatunk a következő 36 napban is. Még csak most kezdődik ez a dolog.”
A politikus szerint több helyről megerősített információ, hogy orosz katonai hírszerzők érkeztek Budapestre. „Több helyről megerősített információ az, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei, legalább három ember diplomáciai fedésben megérkezett már egy-két hete Budapestre, az orosz nagykövetségen dolgoznak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját első kabinetfőnök-helyettesét a Roszatom egykori vezetőjét bízta meg a magyar választásokba való beavatkozással. Ugyanezek az emberek avatkoztak be a moldáv választásokba is” – állította.
Magyar Péter hozzátette, hogy tudomása szerint az Amerikai Egyesült Államok is megosztott erről hírszerzési információkat. Úgy fogalmazott:
„állítólag az Amerikai Egyesült Államok is megosztott hírszerzési információkat a baráti országokkal, tehát, gondolom a magyar kormánnyal is, ezekről a diplomáciai fedésben itt élő orosz ügynökökről.”
Ezután felszólította a miniszterelnököt a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívására.
majd
„Innen Nagyigmándról felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy haladéktalanul hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot. Adjanak nekünk is, mint a legnagyobb ellenzéki és leendő kormánypártnak, pontos információkat, és tájékoztassák a magyar embereket is, hogy mi folyik itt” – mondta.
A TISZA Párt vezetője szerint tisztázni kell, miért vannak itt az említett személyek, és a kormány hogyan készül a helyzetre. „Miért vannak idehelyezve ezek a GRU-s orosz katonai titkosszolgálathoz tartozó emberek, milyen módon akarják befolyásolni a magyar választásokat. Hogyan készül rá Orbán Viktor, hogy hogyan akadályozza ezt meg – már, ha meg akarja akadályozni” – tette fel a kérdést.
Beszédét azzal zárta, hogy haladéktalan tájékoztatást követel a választások tisztaságának garantálásáról.
„Haladéktalanul követeljük, hogy hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot, és adjanak tájékoztatást a magyar embereknek: Hogyan fogják garantálni a magyar választások tisztaságát?”
A VSquare cikke több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írja, a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, a korábbi Roszatom-vezér Szergej Kirijenko felügyeli, és a csapat tagjai GRU-kapcsolatokkal bírnak. Az értesülések hírszerzési jellegűek, nyilvános, független bizonyítékokat eddig nem tettek közzé. Az elmúlt években több jelentés is beszámolt Oroszország moldovai választási befolyásolási kísérleteiről, melyek során dezinformációt, pénzmozgásokat és online műveleteket alkalmaztak. Ezekben Szergej Kirijenko neve rendszeresen felmerült mint a Kreml befolyásolási műveleteinek kulcsfigurája.
A magyar kormány eközben más narratívát hangsúlyoz. Január végén Orbán Viktor Ukrajnát vádolta beavatkozással a közelgő választásokba, március 5-én pedig a miniszterelnök biztonsági vezetőkkel egyeztetett, és emelt készültségről tájékoztatott. A GRU-ügynökökről szóló állításokat a kormány hivatalosan nem erősítette meg.
Magyar Péter nagyigmándi országjárásán arról beszélt, hogy a szerinte zajló gyűlölet- és félelemkeltés még csak most kezdődik. Azt mondta, „a tegnap történtek csak egy része annak a gyűlölet- és félelemkeltésnek, zavarkeltésnek, amire számíthatunk a következő 36 napban is. Még csak most kezdődik ez a dolog.”
A politikus szerint több helyről megerősített információ, hogy orosz katonai hírszerzők érkeztek Budapestre. „Több helyről megerősített információ az, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei, legalább három ember diplomáciai fedésben megérkezett már egy-két hete Budapestre, az orosz nagykövetségen dolgoznak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.
„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.
A szakértő szerint gyanúra ad okot az is, ha a műveletet egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte: „nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna”.
Meglátása szerint „egy normál pénzszállítási akció nem így néz ki”.
A szakértő azt is kiemelte, hogy „ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog”. Tarjányi Péter úgy véli, az akcióval a magyar kormány üzent Kijevnek. Szerinte „egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára”.
Hozzátette, a magyar kormányzat azt jelzi Kijevnek, hogy „számtalan olyan dolgot tudunk rólatok, amit nem biztos, hogy szeretnétek, hogyha kiteregetnénk”.
Az ügyben az első bejelentést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tette meg. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy „pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást”. A NAV közleménye előtt Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában tett egy megjegyzést, miszerint: „Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani”.
A fejlemények azóta felgyorsultak, a kormányzat bejelentette, hogy „a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről”. Az elfogott pénzszállítók azóta hazatértek Ukrajnába, egy diplomáciai konvoj vitte őket haza.
Nem árt emlékezni, hogy a magyar-ukrán konfliktusban - bár az évek óta feszült -, a fő töréspont akkor következett be, amikor a magyar kormány azzal vádolta meg Kijevet, hogy politikai okokból nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán fél tagadott, és hangsúlyozta, hogy az oroszok lőtték szét a vezetéket.
A magyar kormány jelezte, hogy addig blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, amíg nincs olaj. Zelenszkij elnök erre válaszul tette azt a megjegyzést, amit a magyar kormány Orbán Viktor halálos megfenyegetésének értékelt, majd másnapra rá jött is a pénzszállító lekapcsolása.
A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.
„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
