HÍREK
A Rovatból

„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék” – Donald Trump szerint katonai erő nélkül is övék lehet a sziget, de nem zár ki semmit

Az amerikai elnök egy interjúban beszélt az autóipari vámokról, és ezzel kapcsolatban arról is, hogy egyáltalán nem bánja, ha más országok autói drágábbak lesznek, mert az emberek úgyis amerikai kocsikat vesznek majd.


Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.

Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:

„Az üzenet egyszerű: gratulálok, ha az Egyesült Államokban gyártod az autódat, rengeteg pénzt fogsz keresni. Ha nem, akkor valószínűleg ide kell jönnöd, mert aki itt gyártja, arra nem vonatkozik a vám.”

Azt is hozzátette: „Egyáltalán nem érdekel, ha árat emelnek, mert az emberek úgyis amerikai autót fognak venni.” Sőt: „Remélem, árat emelnek, mert akkor az emberek amerikai autót vesznek. Van elég belőlük.”

Egy elnöki tanácsadó később pontosította, hogy Trump a külföldi autók árára gondolt. Korábban az NBC News arról írt, hogy nemcsak a külföldi autók, hanem azok alkatrészei is érintettek lesznek, még akkor is, ha az autót az USA-ban szerelik össze.

Trump hangsúlyozta: a vámok nem ideiglenesek. Mint mondta: „A világ 40 éve és még régebb óta kihasználja az Egyesült Államokat. Mi csak igazságosak vagyunk, sőt, én kifejezetten nagyvonalú vagyok.”

A bejelentés néhány héttel előzte meg Trump úgynevezett „Felszabadítás napját”, amikor több fogyasztási cikkre is kivetik az új vámokat. A lépést több vezető is bírálta, például Shigeru Ishiba japán és Mark Carney kanadai miniszterelnök. Carney szerint: „Ezek a vámok indokolatlanok, és az a régi kapcsolat, amit az Egyesült Államokkal ápoltunk – amely a gazdaságaink szoros összefonódásán és szoros katonai együttműködésen alapult –, véget ért.”

Az interjúban szóba került a Signal-ügy is. Nemrég derült ki, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó véletlenül hozzáadott egy újságírót egy csoportos csevegéshez, ahol magas rangú tisztviselők egy jemeni katonai csapás részleteiről egyeztettek. Trump erre reagálva azt mondta: „Nem rúgok ki embereket álhírek és boszorkányüldözések miatt.” Az ügyet végig „kamunak” nevezte. Mikor arról kérdezték, továbbra is bízik-e Waltzban és Pete Hegseth védelmi miniszterben, annyit mondott: „Igen, megbízom bennük.” Hozzátette:

„Ez egy boszorkányüldözés, és a fake newsok – mint önök is – állandóan erről beszélnek. Közben pedig volt egy hatalmas sikerünk. Keményen és halálosan lecsaptunk. De erről senki nem akar beszélni. Csak a marhaságokkal foglalkoznak. Ez kamu.”

Az Atlantic főszerkesztője, Jeffrey Goldberg szerint őt is hozzáadták a kormányzati chatcsoporthoz,  Trump-kormány szerint viszont a megosztott információk nem voltak titkosak. Trump így fogalmazott: „Fogalmam sincs, mi az a Signal. Nem is érdekel. Csak annyit tudok, hogy ez egy újabb boszorkányüldözés, és a sajtó csak erről akar beszélni, mert semmi más témájuk nincs. Ez volt az ország történetének legsikeresebb első 100 napja.”

Trump az interjúban Grönlandról is beszélt. Elmondta, hogy „teljesen komolyan” tárgyalt már annak megszerzéséről. Azt mondta:

„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék.”

Szerinte „jó esély van rá, hogy ezt katonai erő nélkül is elérjük”, de nem zár ki semmit.

Az interjú előtti napon JD Vance alelnök és felesége Grönlandon jártak, ahol beszédet mondtak az amerikai űrhaderő ottani bázisán. Vance úgy fogalmazott: „Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű – nem szolgálták jól Grönland népét.” Amikor Trumpot arról kérdezték, milyen üzenetet küldene Grönland megszerzése Oroszországnak vagy a világnak, így válaszolt: „Nem igazán gondolok erre. Nem is érdekel. Grönland teljesen külön téma. Nemzetközi béke. Nemzetközi biztonság és erő.” Majd így zárta: „Orosz, kínai és más országok hajói hajóznak Grönland partjainál. Nem fogjuk hagyni, hogy olyan dolgok történjenek, amelyek ártanak a világnak vagy az Egyesült Államoknak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.


Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése

szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.

Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.

Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.

Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.

Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.

Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk