Az V. kerület a legfejlettebb a fővárosi kerületek közül, derül ki a Egyensúly Intézet településéket vizsgáló kutatásából. A második helyen az I., a harmadik helyen pedig a VI. kerület végzett. A legdinamikusabban fejlődő budapesti kerületek sorrendben az V., a XIII. és a IX. kerület lettek.
Budapesten szinte minden irányadó indikátor esetében előrelépés tapasztalható 2014 óta.
Jelentősen csökkent például az ezer főre eső bűncselekmények száma, miközben az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett. Ezen felül érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, továbbá az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege is.
„Aggodalomra ad okot, hogy 2021-ben már jóval többen vándoroltak ki a fővárosból, mint ahányan beköltöztek (1000 lakosra már 7 kivándorló jut)” – írja az Egyensúly Intézet.
A megyeszékhelyek között Székesfehérvárt találták a legfejlettebbnek.
A Fejér megyei város Győrt előzte meg a sorrendben. Fehérvár előretörése több tényezőnek köszönhető, ilyen például, hogy jelentős mértékben növekedett a diplomások aránya (22 százalékról 25-re), az átlagos négyzetméterárak (164 ezerről 475 ezer forintra), valamint az 1000 lakosra jutó lakásépítések száma. Ugyanakkor itt nőtt a leggyorsabban a gyermekek és az idősek aránya az aktív korú lakosságra vetítve a megyeszékhelyek kategóriájában.
A második helyen végzett Győrben a legmagasabb az egy főre eső nettó belföldi jövedelem és az ezer lakásra jutó lakásépítések száma, illetve itt a legalacsonyabb a nyilvántartott álláskeresők aránya.
A legalább 15 000 lakosú települések között a Budaörs, Biatorbágy, Gödöllő, Paks, Veresegyház sorrend alakult ki.
Az intézet minden évben közzéteszi településindexét, hogy követhető legyen az egyes magyar települések fejlődésének üteme.
Az V. kerület a legfejlettebb a fővárosi kerületek közül, derül ki a Egyensúly Intézet településéket vizsgáló kutatásából. A második helyen az I., a harmadik helyen pedig a VI. kerület végzett. A legdinamikusabban fejlődő budapesti kerületek sorrendben az V., a XIII. és a IX. kerület lettek.
Budapesten szinte minden irányadó indikátor esetében előrelépés tapasztalható 2014 óta.
Jelentősen csökkent például az ezer főre eső bűncselekmények száma, miközben az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem számottevő mértékben emelkedett. Ezen felül érdemben nőtt az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel, a gimnáziumi tanulók ezer főre vetített száma, továbbá az egy főre jutó önkormányzati bevételek összege is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 10 méteres cápa úszik a horvát partoknál, a kutatóknak fontos kérésük van a helyiekhez és a hajósokhoz
A Cres-szigetnél felbukkant óriáscápa egy sérülékeny, védett faj, amelynek kutatásához a lakosság segítségét kérik. A Blue World Institute a Marine Ranger mobilalkalmazáson várja a bejelentéseket.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
példányai akár a 10 méteres hosszúságot is elérhetik, méretben csupán a cetcápa múlja felül. A legtöbb cápafajjal ellentétben nem ragadozó, hanem a bálnákhoz hasonlóan szűrögető életmódot folytat, kizárólag planktonokkal táplálkozik, ezért az emberekre sem jelent veszélyt.
Úszás közben hatalmasra tátott szájjal szűri át a vizet a kopoltyúrésein, ahol a táplálék fennakad.
Az óriáscápa ritka vendég az Adrián, példányai leginkább tél végén és tavasz elején bukkannak fel. Leggyakrabban a Kvarner-öbölben észlelik, mivel itt különösen magas a fő táplálékát jelentő zooplanktonok koncentrációja. A mostani észlelés illeszkedik a sorba: tavaly márciusban a Trieszti-öbölben, az azt megelőző év februárjában pedig Pula előtt is lencsevégre kaptak egy példányt.
A Blue World Institute éppen ezért arra kéri a hajósokat és a helyieket, hogy a Marine Ranger mobilalkalmazáson vagy más online felületeken jelentsék be, ha óriáscápát látnak, ezzel segítve a faj kutatását. A faj a korábbi túlhalászat és lassú szaporodása miatt sérülékenynek számít. Nemzetközi egyezmények védik, az Európai Unió vizein pedig tilos a célzott halászata, a kifogott példányok megtartása és a velük való kereskedés is.
Óriáscápa (Cetorhinus maximus), a világ második legnagyobb termetű cápafaja bukkant fel Horvátország partjainál. Az állatot Cres szigete mellett videózták le, a felvétel alapján pedig a Blue World Institute tengeri kutatóintézet szakértői is egyértelműen azonosították a fajt - írja a cCroatia Week.
A faj elnevezése nem véletlen:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
a politikus arra kérte a riportert, ne zavarja, mert ő már nem politikus, hanem egy magánember, aki éppen kertet ás.
Korábban egy bírósági tárgyaláson Boldog egyébként úgy fogalmazott: „Jó napot kívánok. Ártatlan vagyok, nem követtem el bűncselekményt.”
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a poszt címzettje az RTL-nek reagált az esetre.
„Nem nézzük az ő Facebook-oldalát; még a Fideszen belül is olyan mélység, amit nem érdemes követni, és senkinek sem ajánlom – kivéve, ha nevetni szeretne”
– mondta Magyar, aki hozzátette, Boldognak örülnie kéne, hogy szabadlábon van.
A vita azonban túlmutat egyetlen Facebook-poszton, a politikai kampányokban használt AI-tartalmakról ugyanis épp a napokban tárgyalt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is. A testület a budapesti Fidesz háborús AI-kampányvideóját vizsgálta, amelyben egy nem létező család történetén keresztül mutatják be, ahogy a családapát kivégzik a fronton. A videóban egy kislány hangja hallatszik: „Anya, mikor jön haza apa?”
Gulyás Gergely miniszter szerint az AI-videóban a háború emberi dimenzióját mutatják be. „Ha háború van, akkor ott lelőnek embereket” – jelentette ki. A miniszter azt is mondta, hogy „a háború borzalmainak ábrázolása az általam látott videóban még mindig elmarad a valóságtól”, majd a riporteri kérdésre elismerte: „Nem, még sajnos nem láttam.”
Az NVB MSZP-s delegáltja szerint a videó terjesztése bűncselekmény, mert „rémhírterjesztés, illetve közösség elleni uszítás alapos gyanúja felmerül.” A kormánypárti delegáltak azonban leszavazták a kifogást, mondván, a videó belefér a politikai véleménynyilvánításba.
Boldog István 12 éven át volt a Fidesz országgyűlési képviselője, egészen 2022-ig. Jelenleg bírósági eljárás folyik ellene, hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint uniós pályázatokkal trükközött, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá.
A mesterséges intelligencia kampánycélú bevetése egyébként a választókat is erősen foglalkoztatja. Egy 2025. novemberi felmérés szerint a megkérdezettek 81 százaléka egyszerű választási csalásnak tartja a hamis AI-videók használatát, és 85 százalékuk törvényi szabályozást sürgetne a területen.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
Éppen a kertjét ásta Boldog István, amikor az RTL Híradó riportere telefonon utolérte, hogy a Tisza Pártot lejárató, mesterséges intelligenciával (AI) generált képéről kérdezze. A volt fideszes képviselő közölte, a képet nem ő készítette, „csak megosztotta”, és egyébként is magánember. A posztról, amiről előbb az AI-vízjelet vágta le, majd a kommentelők nyomására a teljes képet eltüntette, végül csak a szöveget hagyta meg.
Boldog István a fotóval azt sugallta, hogy a Tisza Párt „zsák krumplival és almával” fizet az aláírásokért, a poszthoz pedig annyit írt: „Aki aláír kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!”. A képen azonban ott maradt a Google Gemini mesterséges intelligencia-szolgáltatásának vízjele, ami lebuktatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton megnevezett négy nagybankot, akik maradhatnak Magyarországon
Nagy Márton hétfőn közölte a kormány listáját: az OTP, MBH, K&H és UniCredit biztosan maradhat. A miniszter szerint az ötödik hely kiadó, ami a többi nagybank, köztük az Erste számára is bizonytalanságot jelent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.
„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”
– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.
A miniszter a múlt héten egy Facebook-bejegyzésben már jelezte a kormány szándékát.
„A bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak! A bankrendszer konszolidációja tovább nem halogatható! Öt nagy bank maradhat!”
– írta akkor. A bankpiaci átalakításról szóló közléseket feszült politikai légkör előzte meg. Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelő beszédében az Erstét és a Shellt „a halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte. Az Erste Bank erre reagálva közleményt adott ki. „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot… [és] semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban” – közölte a Telexszel az Erste Bank.
A pénzintézeti szektor és a kormány viszonyát az adópolitika is befolyásolja. 2026-tól emelkedik a banki extraprofitadó: az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalékkal, az a feletti rész pedig 30 százalékkal adózik. A Magyar Bankszövetség szerint a túladóztatás fékezi a gazdasági növekedést. A kiszámíthatatlan környezetről egy név nélkül nyilatkozó bankvezető beszélt a Telexnek. „Jó lenne, ha a másik oldalon is lenne egy szavahihető partner, mert ha az állam soha sem tartja be az ígéreteit, ráadásul egyik napról a másikra duplájára emel egy óriási terhet, úgy nem lehet dolgozni, tervezni” – mondta.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn megnevezte azt a négy bankot, amelyet a kormány a jövőben is a magyar piacon látna, egy ötödik helyet pedig egyelőre üresen hagyott.
„Az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az ‘ötödik hely jelenleg kiadó’”
– hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem évfordulós rendezvényén a tárcavezetőtől, az eseményről az MTI tudósított. A bejelentés azért bír nagy jelentőséggel, mert a Magyar Nemzeti Bank besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik az országban – az említetteken kívül az Erste, a Raiffeisen és a CIB –, így a kormányzati elképzelés két szereplő piacról való távozását vagy beolvadását vetíti előre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár János szerint a fideszesek egy része már nem meri elmondani, hogy kire szavaz
Az építési és közlekedési miniszter Hajdú-Bihar megyében kampányolt a Fidesz új jelöltje mellett. Szerinte a győzelemhez a 2018-as és 2022-es szavazókat kell újra megszólítaniuk.
„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy
Hódmezővásárhelyen az emberek inkább letagadják a hovatartozásukat, és majd „a fülke magányában úgy szavaznak, ahogy akarnak”
A miniszter azért látogatott a Hajdú-Bihar 6-os választókerület központjába, mert szerinte az „nem egy lefutott körzet”. Bár 2022-ben a fideszes Tiba István 58 százalékkal nyert itt, Lázár szerint az új helyzet és a Fidesz új jelöltje miatt „nincs a mérkőzés lefutva”. A Fidesz–KDNP jelöltje a körzetben Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, akit a miniszter a bevezetőjében „gyüttmentnek” nevezett. A Tisza Párt jelöltje a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva, aki korábban óvodavezető volt.
Lázár János szerint a Fidesz országosan és helyben is győzhet annak ellenére, hogy „az ellenfél sokkal agresszívebb, sokkal hangosabb, verik a dobokat, és hangerőben vezetnek”. Úgy látja, ez csak a látszat, mert azt, hogy a „csendes, normális többség” mit akar, „egyelőre senki nem tudja”. A győzelem receptjét is felvázolta: meg kell találni és szólítani azokat, akik 2018-ban és 2022-ben a Fideszre szavaztak, különösen az elbizonytalanodottakat. A kritikákra utalva hozzátette: „Az, hogy a világ tele van irigy emberekkel, az más kérdés”, és szerinte attól, hogy valaki rá vagy Orbán Viktorra irigy, még nem lesz jobb az élete.
A miniszter nem részletezte, mire alapozza a rejtőzködő szavazókról szóló elméletét. A 21 Kutatóközpont február eleji felmérése ezzel szemben azt mutatja, hogy a Tisza Párt 7 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a teljes népesség körében, a pártnélküli, bizonytalan szavazók aránya pedig csökken.
„Én egy olyan városban élek, ahol ha megtudják az emberről, hogy fideszes, akkor megtámadják és kiközösítik” – ezzel a személyes példával magyarázta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Hajdúböszörményben, miért gondolja, hogy sok kormánypárti szavazó nem meri nyíltan felvállalni, kire voksol. A miniszter a helyi fórumon arról beszélt, hogy
Hódmezővásárhelyen az emberek inkább letagadják a hovatartozásukat, és majd „a fülke magányában úgy szavaznak, ahogy akarnak”
