KULT
A Rovatból

Énekelni nem tud, viszont a Netflixen tarol és 43 éve van a pályán - Pierce Brosnan legjobb filmjei

Volt jóképű Bond, jóképűen idegesítő ellenlábas és egyéb sármőr-alkategória. A Szélhámos rokonok sztárjával foglalkozunk cikkünkben.


Pierce Brosnan aktuális filmje, a Szélhámos rokonok már 3. hete vezeti a Netflixen a filmes nézettségi listát. Ez adott egy apropót végiggondolnunk a munkásságát, hiszen egy több mint harminc éve sikeres karrierről van szó, melyben a legmegkerülhetetlenebb tény, hogy ő volt Mr. Bond 1995 és 2002 között, mintegy négy film erejéig. De azért akadnak munkái még bőven, amik említésre méltóak.

Mamma Mia (2008)

Meryl Streep oldalán mókázott és énekelt a színész egyik legnagyobb kasszasikerében, melyben nem éppen az énektudása miatt voltunk oda érte. Még szerencse, hogy Bondként nem volt alapvetés, hogy dalra kellett volna fakadnia, mert egészen biztosan nem kapta volna meg a szerepet. Hacsak nem az lett volna a castingos kérés, hogy Bond énekhangja hamis legyen.

Halj meg máskor (2002)

Maga James Bond személye a filmtörténet egyik legklasszikusabb karaktere, hiszen ennyi folytatása egyik franchise-nak sem készült még, így aki megkapja ezt a szerepet, annak az egész életét megváltoztatja színészként. Brosnan itt játszotta el negyedszerre és egyben utoljára a hőst, ezúttal Halle Berryvel az oldalán. Biztosan létezik olyan Brosnan-lista, amin ez a filmje nincs rajta - és olyan Bond-lista is - , mégis az életműve legfontosabb darabjai talán örökké a Bond-filmek lesznek. A négy mozi közül pedig egyértelműen ez az egyik legjobb. A csúcson kell abbahagyni - mondják, és itt Brosnan és a széria is a csúcson volt, amit a bevételi számok is bizonyítanak.  

Az idegen (2017)

Erről a filmről keveset lehetett hallani, pedig 2017 egyik legjobb akciófilmje volt, ami nem is az akcióra helyezte a fő hangsúlyt.Okos, sötét tónusú thriller. Brosnan egy kiégett politikust játszik, ami természetesen jól áll neki, a partnere pedig Jackie Chan, akiről nem feltétlenül egy überjó film reménye kapcsolódna , de itt pont ő is komoly szerepet játszik, amit jól is hoz. Ennek a filmnek egyértelműen ott van a helye a Brosnan-listán.

Matador (2005) 

Ebben a filmben is vannak fegyverek, ahogy a Brosnan-filmek nagyobbik százalékában, azonban ez egy fekete komédia. A színész a remek Greg Kinnearrel sziporkázik együtt három évvel az utolsó Bond-film után Richard Shepard rendezésében, aki többnyire érdekes és különleges dolgokat készít, mint például amilyen a Dom Hamingway volt Jude Law-val. Emlékezetes alakítás Brosnantól, ami ki is lóg a többi közül az egyedi humorával. 

Szellemíró (2010)

A Szellemírót Roman Polanski rendezte. Egy Polanski-filmre nyilvánvalóan nem lehet nemet mondani színészként, ráadásul ez pont a jobb szerzeményei közé tartozik a rendezőnek. Brosnan szerencsés, hogy elvállalta, még ha a főszerepet nem is ő játssza, Emlékezetes, modern film noir a Szellemíró, és a színész egyik legjobb filmje.

Mrs. Doubtfire (1993)

Ez a mozi egyértelműen Robin Williams klasszikus vígjátéki remeklése miatt maradt fenn a köztudatban és örvend máig nagy népszerűségnek. Brosnan mindemellett jól hozza az idegesítő szépfiút, aki útjában áll Mrs. Tűzvolténak és Sally Fieldnek, azaz magának a babysitternek maszkírozott férjnek és az elidegenedett nejnek, hogy felfrissítsék a románcukat.

Aranyszem (1995)

Összesen négy Bond-filmet láthattunk Brosnannal, és sokan vitába szállnának, hogy melyik a legjobb, de erről elmondható, hogy azóta klasszikus lett. Az Aranyszem volt az első, melyben gyorsan kiderült, hogy veszettül jól áll a karakter és a black tie Brosnannek. A siker egyértelmű volt a számok alapján is, hiszen a 60 millió dollárba kerülő film 352 milliót hozott a mozikban, ami 1995-ben hatalmas bevételnek számított.

A Thomas Crown-ügy (1999)

Brosnan ezt a mozit még a Bondos korszakában forgatta a Drágán add az életed! rendezőjével. A Thomas Crown-ügy egy 1968-as film remake-je. Klasszikusan megrendezett szélhámosfilm, aminek van egy erős, eredeti atmoszférája és humora, ez a különleges hangulat kiemeli a többi hasonló Brosnan-opusz közül. A sztori szerint Thomas Crown egy olyan milliomos, aki bármit megtehet, de őt mégis az vonzza, hogy elraboljon egy drága festményt, pusztán szórakozásból. Senki sem gyanúsítja őt, de egy valakinek mégis a látókörébe kerül, Catherine Banningnek (Rene Russo), a profi nyomozónőnek. Ez a lezser eleganciával és humorral átszőtt lazaság áll a legjobban a színésznek a mai napig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.


A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtök délután hirdette ki, hogy

2025-ben Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat.

A közleményben megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán, a román határ közelében. Hasonlóan távoli, vidéki közeg ad helyszínt első regényének, a Sátántangónak is, amely 1985-ben jelent meg, és irodalmi szenzáció lett Magyarországon, egyben az író nagy áttörését is jelentette.

A regény erősen sejtető eszközökkel mutat be egy nyomorúságos helyzetben élő lakóközösséget egy elhagyott termelőszövetkezet területén, valahol a magyar vidéken, nem sokkal a kommunizmus bukása előtt. 1994-ben Béla Tarr rendezésében film is készült a regényből. Innentől kezdve Krasznahorkai állandó alkotótársa lett a hozzá hasonlóan öntörvényű, fekete-fehér filmjeivel a nemzetközi színtéren is kultikussá vált rendezőnek. Egészen 2011-ig dolgoztak együtt, amikor a A torinói lóval lezárta mozifilmes életművét.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Az amerikai kritikus, Susan Sontag második könyve, Az ellenállás melankóliája (1989) után „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist Az ellenállás melankóliája című regényéért.

A Háború és háború (1999) című regényben Krasznahorkai a magyar határokon túlra fordította a figyelmét: a szerény levéltáros, Korin élete utolsó nagy tettére készül, és Budapest pereméről New Yorkba utazik, hogy egy pillanatra a világ közepére állhasson. Otthon, a levéltárban egy kivételesen szép, régi eposzra bukkant visszatérő harcosokról, és abban reménykedik, hogy megismerteti a világgal. Krasznahorkai prózája ekkorra a hömpölygő szintaxis felé alakul: hosszú, kanyargó, pont nélküli mondatokkal, amelyek azóta védjegyévé váltak.

A regény írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, és baráti tanácsaival is segítette őt.

1990-ben Kelet-Ázsiában utazgatott, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be.

2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim hazatér című regénye, melyben a fókusz a hazatérésen van. Itt Dosztojevszkij „idiótája” születik újjá a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báró alakjában. A báró tönkrement, és sok, Argentínában töltött száműzetéses év után hazafelé tart Magyarországra. Krasznahorkai László egész életművét összegző regénye apokalipszis és karnevál, érzékeny szatíra és dráma és tragikus zárlat, melyben mindenki megkapja a magáét: aki nevetni akar, nevethet, aki elérzékenyülni, az elérzékenyül. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is feltűnik: szolnoki lakos, aki – fejben – erősen hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre.

2018-ban jelent meg az Aprómunka egy palotáért: bejárás mások őrületébe című műve, 2022-ben a Herscht 07769 című elbeszélése, 2024-ben pedig a Zsömle odavan című regénye. Legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága novemberben jelenik majd meg.

Krasznahorkai László számos díjat kapott a munkássága során, köztük tulajdonosa a legrangosabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint 2010-ben Berlinben megkapta a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat is. 2021 áprilisában neki ítélték meg az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat.

(via nobelprize.org, Wikipedia)


Link másolása
KÖVESS MINKET: