A víz világnapja: mit lehet róla tudni, és mire hívja fel a figyelmet?
A Víz világnapja egy globális misszió része, aminek célja, hogy minden ember számára elérhető legyen a tiszta ivóvíz.
Az idei a 24. világnap, a kampányt az ENSZ indította el, kormányokkal és civil szervezetekkel együttműködve. Minden évben van egy központi téma: idén a szennyvíz van a fókuszban.
Honnan ered?
Az ENSZ 1992-ben döntött úgy, hogy fel szeretné hívni a figyelmet a Föld vízproblémáira. Az első világnapot 1993. március 22-én tartották meg, minden évben erre a napra esik az esemény. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés programjának egyik fő célja, hogy 2030-ig minden ember számára elérhető legyen a tiszta ivóvíz.
A valóság azonban kevésbé rózsás képet mutat.
Egy friss Unicef-jelentés szerint 2040-re négyből egy gyereknek erősen korlátozott hozzáférése lesz az ivóvízhez. Ennek pedig a klímaváltozás az oka.
Két évtizeden belül 600 millió gyerek érzi majd a saját bőrén, hogy mennyire nehéz tiszta vízhez jutni. A fejletlen és legszegényebb régiók járnak a legrosszabbul, ahol nagy verseny lesz a készletekért.
Az idei téma: szennyvíz
Minden olyan víz szennyvíznek számít, amit már használtak. Ebbe beletartozik a háztartásokban, a vállalatoknál vagy bármilyen iparágban elhasznált víz is. A kifejezés egyaránt vonatkozik szennyvízre, a fürdőszobában és a konyhában használt vízre is.
Az idei kampány – amelynek szlogenje: „Szennyvizek? Tiszta vizet!” – a szennyvíz csökkentéséről és annak újrahasznosításáról szól.
Az ENSZ ezeket az egyszerű lépéseket javasolja:
1. Ne folyasd a vizet, miközben fogat mosol.
2. Zöldségek, gyümölcsök mosására csak annyit használj el, amennyi szükséges.
3. A tányérról a maradékot a kukába ürítsd, ne a lefolyóba. Minél több anyagot tartalmaz a lefolyóvíz, annál drágább és energiaigényesebb újrahasznosítani azt.
4. Soha ne öntsd ki a megmaradt vizet: használd fel a növények öntözésére.
5. Ha több maradt, azzal mosd le az autódat vagy biciklidet.
Globális kitekintés: akik tényleg veszélyben vannak
A szárazság és a vele kapcsolatban megjelenő konfliktusok Etiópiát, Nigériát, Szomáliát, Dél-Szudánt és Jement sújtják leginkább. Az UNICEF becslései szerint év végére csak Etiópiában kilencmillió ember maradhat tiszta ivóvíz nélkül.
Iránnak nem várt problémái adódtak a vízkészleteivel. Apadnak a folyóik és a tavaik, és egyre gyakoribb a szárazság az országban. A növekvő népesség miatt a legnagyobb ivóvízellátó egyre kevésbé győzi a lakosság és a mezőgazdaság ellátását.
Az iparosodás veszélyezteti a fejlődő országokat
Fekete-Afrikát (a kontinens Szaharától délre eső részét) és Dél-Ázsiát a megkésett iparosodás és a demográfiai változások nagy veszélybe sodorják az ivóvízkészletek szempontjából. „Ha nagy a kereslet, az ellátás problémássá válhat. A gyorsan városiasodó régiókban ugrásszerűen emelkedhet az igény, erre már látunk is példákat Afrika szubszaharai részein – mondja Nicholas Rees, az UNICEF-tanulmány egyik szerzője.
Nem csak emberi tényezők játszanak közre a készlethiányban: azok az országok, amelyeket ciklonok, árvizek és szárazság sújt, nem tudnak mit kezdeni a természet törvényeivel.
Az ENSZ jelentése azt javasolja a problémával küszködő országoknak, hogy az emberi életet helyezzék az első helyre, és ha át kell strukturálni a vízfelhasználást, akkor az legyen a prioritás, hogy minél többen maradjanak életben.
A vidékiek vannak a legrosszabb helyzetben
Indiában – ahol a föld népességének ötöde él – 63 millió vidéki ember nem jut hozzá tiszta ivóvízhez. Pápua Új-Guinea, Madagaszkár és Mozambik vannak ilyen szempontból a legrosszabb helyen. Madagaszkáron például a vidéki lakosság 65 százaléka nem fér hozzá ivóvízhez.
Van azonban jó példa is: Paraguay vidéki lakosságának alig több, mint a fele jutott ivóvízhez 2000-ben a statisztikák szerint , de mára 94 százalék fölé javult ez a szám.
Képek: pixabay.com
