5 méltán híres gasztrohungarikum
Hungarikum lett idén a Gundel-örökség, a Pick téliszalámi, a Magyar Értéktárba került a magyar akácméz is. Ahogy fogalmaznak: "az új hungarikumok olyan rendkívül értékes teljesítményei a magyarságnak, amelyek határokon kívül is ismertek és elismertek". Nagyszerű gasztronómiai hungarikumaink közül most kiemeltünk ötöt.
1. Törkölypálinka
Ha ittatok már jó törkölypálinkát, akkor ismeritek azt az érzést, amikor már az első korty kellemesen lezsibbasztja a nyelőcsöveteket. Ilyen, amikor igazán jó törkölypálinkát gurítottatok le. Ha azonban a zsibbadás helyett erősen kapar a torkotok, a pálinka bizony silány minőségű. Mi az a törköly? És mit hívhatunk ma hivatalosan Magyarországon törkölypélinkának?
A bor készítésekor a szőlő préselése vagy sajtolása során visszamaradó növényrészeket (mag, szár, héj) hívjuk törkölynek. Ennek lepárlásával készül a törkölypálinka. Ha az ital már színezték, ízesítették, keverték vagy bármilyen módon manipulálták, akkor már nem tekinthető törkölynek. Sőt, ha a szőlőtőke, amelyről a fürt származott, nem itthon termett, akkor sem jogosult a párlat a törkölypálinka név használatára.
"Tükrösen tiszta, színtelen, a kékszőlő törkölyéből készült törkölypálinka esetében esetleg halványsárga, kellemes szőlőtörkölyre jellemző ízű és illatú. Érlelt és ótörkölypálinka esetén sárgás, borostyánszínű, a szőlőtörköly alapíze és illata mellett jól érzékelhetők a fahordós érlelés során keletkező aromák" írja a Hungarikumok Gyűjteménye.
2. Csabai kolbász
Azt tartja a fáma, Békés megyében tudnak igazán jó kolbászt tölteni. Máig virágzik a házi, kisüzemi vagy nagyüzemi kolbásztöltés. A hagyományok szerint disznóvágáskor készültek a kolbászok és más hentesáruk, fagyos időben, hogy elejét vegyék a hús romlásának. A disznóvágás igazi családi-társadalmi esemény, jut is eszünkben, lélekmelegítőnek egy-két kupica törkölypálinka is elfér a reggeli mellé.
Csabai kolbász vagy csabai vastagkolbász (szlovákul Čabianska klobása) csak az lehet, amit piros paprikával, Békéscsaba és Gyula belterületén készítenek, előre meghatározott alapanyagokból, meghatározott anyaghányaddal. Az előírt recepttől nem lehet eltérni, mert akkor az már nem neveztehő csabai kolbásznak. A csabai kolbász világhírű hungarikum, az Európai Unió által földrajzi árujelzővel eredetvédett jellegzetes háziipari termék, amely Békéscsabáról és környékéről származik. Hogyan azonosíthatod be? Gyönyörű, vörös kolbász, a füstölt hús és a fokhagyma illatával, szigorúan bélbe töltve.
VIDEÓ: Így készül a csabai kolbász
Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.
3. Szikvíz
Tudtátok? Jedlik Ányos készítette először. Neki köszönhetjük tehát a szódavizet, ezzel együtt remek italok és italkombinációk sorát, amely ma már elképzelhetetlen szikvíz nélkül, a szörpöktől a fröccsökig. A szóda a 19. század eleje óta meghódította a világot.
A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz (és nem ásványvíz, amelyet zárt rendszerű technológiával nagy nyomással palackoznak. Szikvíznek vagy ismertebb nevén szódavíznek csak olyan terméket nevezhetnek, amely szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes rozsdamentes acélballonba van töltve. Miért fontos a zárt rendszer? Mert így a szikvízből kitöltéskor csak elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid távozik. Ezzel lehet megőrizni a teljes palack víz szénsavtartalmát.
4. Akácméz
Több dolog miatt is izgalmas az akácméz. Először is, az akác egyáltalán nem őshonos növény a Kárpát-medencében. A szívós, meglehetősen agresszíven terjeszkedő és a tápanyagot a többi növénytől mohó vámpírként elszívó akácot jószándékkal telepítették a hazai tájakra. Tessedik Sámuel hozta be, hogy a homokot megkösse. Másodszor, Európában egyedülálló módon nálunk találni ilyen összefüggő telepet alkotó akácfákat. Harmadszor az akác virágzatából a méhek kitűnű mézet készítenek. Negyedszer az akácméz gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony. Ötödször a méz, ha tiszta és nem kerülhet bele szennyződés, évezredeken át nem romlik meg.
Az akácméz olyan különlegességnek számít, hogy az elszánt külföldiek gyakran hosszú utat tettek meg azért, hogy magyar akácmézet vásárolhassanak, a kilencvenes években például olasz méhészek szívesen utaztak az Alföldre, hogy egyenesen a méhészektől szerezhessék be a "nektárt". Karakteres, mégis selymes íze miatt talán a legkedveltebb mézfajta itthon. me biztos, hogy mézeskalácshoz érdemes elpazarolni, inkább olyan sütemények krémjébe illik, ahol a szerényen háttérbe húzódó tészta miatt az akácmézes krém tündökölhet.
VIDEÓ: Pergetik a mézet Hegedűs Sándornál, Hajdúszoboszlón
5. Gundel-palacsinta
A híres vendéglős dinasztia alapítója Johannes Gundel kamaszként, tizenhárom évesen érkezett Bajorországból Budapestre. Rokona, Gartner György vette szárnyai alá, Johannes pikolófiú lett egy pesti vendéglőben. 18 évese már a híres Arany Sasban volt főpincér. 1869-ben feleségül vette a tulajdonos lányát, Kommer Annát. Mgvásárolta a Bécsi Sörházat és Gundel Jánosként elindtotta családi vállalkozását. Fia, Károly nevéhez fűződnek a Gundel-család híres fogásai: a Gundel-saláta, a Gundel-fogas, a Gundel-tokány és egyik kedvencünk, a Gundel-palacsinta.
A rumos-diós-csokis palacsinta első változatának megalkotása igazából Márai Sándor feleségének köszönhető. A recept Lolától származik, Gundel Károly tőle kérte el, hogy az étterem desszertjei között szerepelhessen. Az étlapon Márai-palacsintaként tüntették fel, a szocializmus idején azonban az emigráns Márai miatt ezt az elnevezést törölni kellett. A mára kiforrott és letisztult édességet immár a Gundel-családhoz köti mindenki.
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!
