10 magyar gyerekfilm, amin egyszerűen nem fog az idő
Ha minőségi magyar gyermek- és ifjúsági filmeket keresünk csemetéinknek, unokaöcsénknek, unokahúgunknak, vagy éppen barátaink gyerekeinek, muszáj lesz visszanyúlnunk a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekig. A Magyar Televízió megbízásából a stúdiók csak úgy ontották a jobbnál jobb mozikat, sorozatokat. 1990 után alig készült kifejezetten gyerekeknek szánt produkció.
Évtizedekkel ezelőtt kiváló hazai íróink tollából kerültek a történetek a filmgyárba, nem volt ritka, hogy sikeres regényekből készültek a forgatókönyvek. Kiemelt téma volt a gyermekeknek szóló tartalom. Miért tudjuk ma is újra és újra megnézni ezeket a filmeket? Miért ilyen népszerűek most is? Történetük magával sodró történet, a gyermekek/tinédzserek aktív cselekvőként szerepelnek, nagyon jók a színészek és kiváló érzékkel válogatták ki a gyerekszereplőket.
A mi tízes listánk erősen szubjektív. Kíváncsiak vagyunk, ti milyen filmeket tennétek a listába. Kommentben várjuk az ötleteket!
1. Tüskevár (1967)
Fekete István csodálatos történetében Tutajosnak és Bütyöknek pedagógiai célzattal kell Budapestről a Kis-Balatonhoz utaznia, a nyári szünetre, itt talákoznak a berekben pákászó öreggel, Matula Gergellyel. A férfi nem a túláradó nyájasságról híres, nehéz munkát végez, nem él luxuskörülmények között, keményre edzette az élet, és az avatatlanok számára életveszélyes lápvidék. A két fiút szigorúan fogja, de célja az, hogy megtanítsa őket arra, hogyan kerüljék el a veszélyeket, és arra, hogyan lehet állni a sarat a vízi világban. Teljesen új világ nyílik ki a két fővároshoz szokott fiú előtt. S miközben alkalmazkodnak a mostoha körülményekhez, és belefeledkeznek a természet szépségeibe, észrevétlenül az öreg Matula is hozzájuk csiszolódik. A film másik vonzereje a régi Kis-Balaton bemutatásán túl a színészi alakítás: Bánhidi László a tőle megszokott természetességgel bújik a kissé mogorva Matula szerepébe.
2. Égig érő fű (1979)
Bár a forrásra, Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című meseregényére csak nagy vonalakban hasonlít, az Égig érő fű hatalmas siker lett. Kiváló az alaptörténet, remek színészek játszanak benne, Presser Gábor fülbemászó főcímdalt írt hozzá, és a figyelemfelkeltő címnek köszönhetően özönlöttek a gyerekek és a szüleik a moziba.
Egy régi, különös hangulatú budapesti bérházban tölti a nyári szünidőt Misu, az egyik rokonánál. A házban olyan furcsa figurák élnek, mint a Fiatalok, akik állandóan rohannak, vagy Kamilla kisasszony, aki maga a megtestesült szigor. Az élénk képzelőerővel megáldott kisfiú nap mint nap fültanúja annak, hogy Poldi bácsi, a nyugdíjba készülő parkőr sóhajtozik a zöld gyep után. Misu fejecskéjében kezd kibontakozni egy terv. Innentől pedig megállíthatatlanul beindul a cselekmény, és ezzel kalandok sora. Szerencsére Misu a felnőttek között szövetségeseket talál.
3. Tótágas (1978)
A gyerekek, mivel felnőtté válásukig számos tiltásba botlanak, úgy gondolják, a felnőttek élete habkönnyű, azt csinálhatnak, amit akarnak. Ezért a gyerekek időnként arról ábrándoznak, hogy milyen jó lenne a szüleik, vagy úgy általában felnőttek nélkül tölteni egy kis időt. Szabadon, úgy, hogy tényleg azt csinálnak, ami csak jólesik. Nos, a Tótágas főhőseivel éppen ez történik: a szülők fellázadnak, mert megunják gyermekeik viselkedését, és nélkülük mennek kempingezni. Az ön- és közveszélyessé váló gyerekek elég hamar rájönnek, hogy semmi sem klappol a szülők nélkül. A történet Szergej Mihalkov regényének adaptációja.
4. Gyermekrablás a Palánk utcában (1985)
Megható történet egy kisfiúról, aki szülei válása után minden trükköt bevet azért, hogy édesapját lássa, és édesanyja ne menjen újra férjhez. Lajcsika Budapest külvárosában él, kamionsofőrként dolgozó apukája külföldre utazott. Anyukáját rábeszélik arra, hogy újra férjhez menjen, a kiszemelt jövendőbeli a saját albérlője. Egy nap Lajcsika eltűnik, édesanyja váltságdíjat követelő levelet kap, és szalad a rendőrségre, ám Lajcsika éppen úton van Franciaországba az apukájához - persze annak tudta nélkül. Hogy még egy csavar legyen a cselekményben, az apuka hazafelé tart, Magyarországra...
5. Hahó, Öcsi! (1971)
Török Sándor Kököjszi és Bobojsza című meséjéből már ismerhetjük a két törpét, akik mintegy mentorként a gyermekek segítségére sietnek. Ebben a történetben Öcsi szorul segítségre, mivel időt szeretne kapni - kissé türelmetlen - szülei számára. Ha van, elég idejük, akkor bizonyára rá is jut majd belőle. A film úgy indul, hogy Öcsi "rosszalkodik", ezért sarokba kell állnia a fürdőszobában. Egyszer csak a nevén szólítják, a kádban felbugyog a víz, a vízen megjelenik egy kis hajó, rajta Kököjszi és Bobojsza. Öcsi él az általuk felajánlott lehetőséggel: elindul a nagyon is valósnak látszó mesevilágba, hogy megszerezze az időt. A film érdekessége a vegyes technika, Kököjszi és Bobojsza figurája ugyanis az animációnak köszönhetően elevenedik meg.
6. Keménykalap és krumpliorr (1974)
Mennyi szállóigét, mennyi korabeli mémet adott ez a eredetileg négy részes sorozat... "Lópici Gáspár, az utca hírmondója", "Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri", "Megátkoztak". Ráadásul ezzel a filmmel terjedt országszerte az a tévhit, hogy a mandulaműtétre vagy mandulagyulladásra fagylaltot kell enni. A film alapsztorija az, hogy a nyári szünidő alatt Kisrece egyik osztálytársa megbetegszik, a kislány mandulagyulladást kap. Közben az Állatkertből ellopnak pár kismajmot. Kisréce a barátaival két dologra koncentrál egyszerre: visszaszerezni a majmokat, és cirkuszi előadást szervezni a betegágyban fekvő kis barátnőjüknek.
7. Kismaszat és a Gézengúzok (1984)
Az alaptörténet kissé idegborzoló, mivel gyakorlatilag arról szól, hogyan keveredik el egy külföldi pár mellől a kisgyermekük, és ők hogyan sétálnak ezután külön-külön Budapest utcáin a gyerek nélkül. A svéd házaspár két tagja ugyanis vitatkozik, emiatt figyelmetlenné válnak, őrizetlenül hagyják a kicsit. Közben az utcán valaki arrébb tolja a kocsit, aztán baleset történik, amelynek az egyik főhős, Tercsi is szemtanúja, és ő azt hiszi, a balesetet szenvedő hölgy gyermeke a kocsiban síró kisfiú. Hazatolja a gyereket, és barátai segítségével megpróbálja felkutatni a szülőket, hogy az általuk csak Kismaszatnak nevezett csöppség hazakerüljön. Nem is sejtik, milyen nehéz dolguk lesz.
8. Szeleburdi család (1981)
Faragóék családjában mindig történik valami. Két szülő, három gyerek, egy hörcsög és egy kutya okoz folyton galibát. A Bálint Ágnes által teremtett figuráknak néha a szomszédokkal is meggyűlik a bajuk, például amikor hörcsög egyszerűen átrágja magát a szomszédban élő, karótnyelt Belviziékhez, halálra rémítve Belvizinét. Az eseményeket a regényben Laci, a középső gyerek láttatja, aki naplójában rögzíti családja életét. "Megbeszéltük a Radóval, hogy naplót fogunk írni, és majd ha öregek leszünk, jót derülünk rajta" kezdi a történetet. Bár a film el-el kalandozik a könyvben leírtaktól, és ettől sokkal habókosabbnak látszanak Faragóék, ugyanolyan szerethető, mint a regény.
9. Le a cipővel! (1976)
A Tótágashoz hasonlóan itt is maguk próbálnak boldogulni a gyerekek, ebben a filmben azonban itt a srácok csak egy három napos kirándulásra indulnak Alsótörökverőre, a szülők pedig a biztonság kedvéért a helybeliekkel figyeltetik gyermekeiket. A fiúk nem sejtik, hogy a fél falu beépített ember. Feltűnik a dadogó közértes (akit Paudits Béla alakít) Pólika Pál a gátőr (Gyenge Árpád tolmácsolásában), és Kenderice Ákos (Kaló Flórián), aki színházi látcsővel figyeli a gyerekeket. Még az öreg Matulát (Bánhidi László) is belerángatják a történetbe. A fiúk egészen jól boldogulnak, találnak egy kis szigetet, és készülnek számháborúra. Két csapatra oszlanak és szövetségeseket keresnek. Ez pedig felborítja a felnőttek terveit...
10. Csutak a mikrofon előtt (1975)
Csutak figuráját már megismerhettük Mándy Iván regényéből (Csutak és a szürke ló), amikor a fiú egy vágóhídra szánt lovat próbál megmenteni és elrejteni a tulajdonos elől. Ebben a történetben Csutak olyan ajánlatot kap, amit nehéz visszautasítani. A strandon figyel fel rá Zoli bácsi, és felkéri, hogy legyen a Rádióban egy hangjáték egyik szereplője. Csutaknak tetszik a munka, ám azzal kell szembesülnie, hogy a srácok között van egy nagyfiú, aki a vezér szerepét tölti be. A fiúknak a honoráriumból le kell adniuk a sápot, különben kirúgatja őket a produkcióból. Csutak és a barátai megpróbálnak vele a maguk eszközeivel szembeszállni, Csutak egy titokzatos alakkal, Színes Gézával ijesztgeti Kalocsay bandáját. Közben akaratlanul is magára haragítja a felnőtteket a Rádióban.
