10 legendás sportesemény, amely megváltoztatta a történelmet
Az ember társas lény. A társas együttlét egyik legfontosabb formája a játék.
Ha felnőttek játszanak, azt sportnak hívjuk. A sportban megnyilvánuló vetélkedő szellemiség fontos szerepet kapott az idők során. Nemzetek versengenek egymással, emberek küzdenek, hogy ők legyenek a legjobbak.
Nem csoda, hogy a sport több alkalommal is megváltoztatta a történelmet. A Listverse.com gyűjtött össze 10 ilyen sporteseményt.
1. A Nika-felkelés
Mindannyian tudjuk, mekkora rendbontás lehet egy-egy nagy sportesemény után. Van, aki azért hőzöng, mert kikapott a csapata, más éppen azért, mert nyert. De a mai balhék eltörpülnek ókori elődjeik mellett.
A szekérversenyek óriási üzletnek számítottak a rómaiak számára. Minden idők legsikeresebb szekérhajtója, az i.u. 2. században élt Gaius Appuleius Diocles mai pénzben dollármilliárdoknak megfelelő vagyont halmozott fel. A sportfogadás is rendkívül jövedelmező volt. Nagy pénzeket lehetett nyerni, így nem csoda, hogy az emberek egyre elszántabban szurkoltak kedvenc csapatuknak.
A rómaiaknál hagyományosan négy csapat szerepelt: a Pirosak, Fehérek, Zöldek és Kékek. Ám amikor a birodalom központját áthelyezték Konstantinápolyba, a csapatok száma kettőre szűkült: Zöldek és Kékek. Az egyes csoportok támogatása immár több volt, mint sportszenvedély. Politikai állásfoglalásnak, sorsdöntő elhatározásnak számított. I. sz. 501-ben a Zöldek rátámadtak a Kékekre, és 3000 embert megöltek.
I.e. 352. január 11-én a Zöldek méltatlankodni kezdtek a Hippodromban jelenlévő császár előtt, felhánytorgatva azt, hogy néhány gyilkosságot, melyet az önkényes, kegyetlenkedő Ióannész prefektus követett el, szintén a Zöldek számlájára írtak. A Kékekkel vívott szópárbaj után összetűzésre került sor. A rómaiak a császár parancsára megpróbáltak erővel rendet teremteni.
Ezzel azonban csak az érték el, hogy feldühítette mindkét tábort.
Az addig ellenségeskedő Zöldek és Kékek összefogtak, és fellázadtak a császár ellen. Iustinianus főembereinek távozását kezdték követelni. Ezt követően kitörtek a Hippodromból, kiszabadították a korábbi gyilkosságokért bebörtönzött társaikat, majd gyújtogatni kezdtek. Azt kiabálták, „Nika!”, azaz győzelem, amit gyakran kiabáltak az arénában a versenyek alatt. A lázadók a Hippodromban sáncolták el magukat.
A felkelés nem tartott sokáig. A római seregek körbevették a Hippodromot, és mindenkit lemészároltak odabent. Körülbelül 30 000 ember halhatott meg, az akkori lakosság egytizede.
2. Pingpongdiplomácia
A hidegháború két részre szakította a világot. Kína a világ egyik leginkább bezárt országa lett, miután áttért a kommunizmusra. Végül a pingpongnak sikerült áttörnie a „kínai nagy falon”.
Amikor az amerikai pingpongválogatott 1971-ben Japánban versenyzett, meghívást kaptak egy kínai turnéra. Először hívtak amerikaiakat a kommunista Kínába. A nyitás kapóra jött Nixon elnöknek. Kínába küldte Henry Kissingert, hogy nyíljon nagyobbra az résnyire nyitott ajtó.
Egy éven belül maga Nixon is Kínába érkezett. Nixon úgy jellemezte később a látogatását, mint „a hét, amely megváltoztatta a világot”. Csou En-laj miniszterelnök pedig így nyilatkozott: „A történelemben még soha, senki nem használta ilyen hatékonyan a sportot diplomácia célokra.”
3. VIII. Henrik birkózó mérkőzése
Az európai monarchiák kapcsolata finoman szólva feszült volt a középkorban. A kereskedelem személytelen erői mellett az uralkodók szeszélyei alakították a világot.
A koronás fők jó vagy rossz viszonya országok sorsáról dönthetett. 1520-ban a brit VIII. Henrik és a francia I. Ferenc király azért találkoztak, hogy örök békét kössenek a két királyság között.
A találkozóra Calais közelében került sor. A két király egymással vetekedve próbálta felülmúlni a másikat nagyvonalúságban. A lakoma után lovagi tornára került sor. Minden jól is ment egészen addig, amíg I. Ferenc ki nem hívta Henriket birkózásra (más források szerint pont fordítva történt: Henrik ragaszkodott a mérkőzéshez, Ferenc sokáig vonakodott belemenni). Hogy pontosan mi történt, nem tudni.
Egyes források szerint a két uralkodó más stílusú birkózást tanult,
ennek megfelelően a brit uralkodó bő kabátot viselt, amit könnyen meg lehetett ragadni, a francia szűk, testhez álló zekét. Mások szerint a francia király véletlenül megbotlott, és így a földhöz szegezte az uralkodót. Tény azonban, hogy az amúgy is rendkívül nárcisztikus VIII. Henrik alulmaradt. A britek azonnal csalással vádolták meg a francia felet.
A drága előkészületek mind pocsékba mentek. Nem írták alá a békeszerződést sem, és az incidens tovább rontotta az amúgy is sokat viaskodó országok kapcsolatát.
4. Törökország-Örményország
Ha van téma, amely szinte azonnal vitát kavar, az az örmény népirtás. Az első világháborúban 1,5 millió örményt mészároltak le a törökök, ám ezt a tényt a törökök a mai napig tagadják. Érthető tehát, mennyire feszült mérkőzésnek ígérkezett, amikor a törököknek pont az örményekkel kellett selejtezőt játszaniuk a 2010-es világbajnokság előtt.
Örményország 1991-ben vált külön a Szovjetuniótól, és azóta sem létesített diplomáciai kapcsolatot Törökországgal. Ám ami katasztrófává is válhatott volna, a „futballdiplomácia” szép példájává vált.
Szerzs Szargszjan örmény elnök meghívta Abdullah Gül török elnököt, hogy nézzék együtt a mérkőzést. "Bármilyen ellentétek is vannak köztünk – mondta Szargszjan –, léteznek bizonyos kulturális, humanitárius és sportkapcsolatok, amelyeket zárt határok mellett is összekötik népeinket."
Bár sokan tiltakoztak a török elnök látogatása ellen, a mérkőzés békésen zajlott, annak ellenére, hogy a törökök győztek. Sokak szerint ez a mérkőzés kövezte ki az utat a hamarosan megkezdődő diplomáciai tárgyalások előtt.
5. I. világháború: foci a tűzszünetben
Amikor kitört az I. világháború, általános meggyőződés volt, hogy „karácsonyra vége is lesz”. Európa-szerte özönlöttek a fiatalok jelentkezni, nehogy lecsússzanak a „nagy buliról”.
1914 karácsonyán már nyilvánvaló volt, hogy a háború inkább magukat mélyen beásó, a sártengeren keresztül egymással farkasszemet néző seregek lassú keringője lesz. Szenteste a katonák meghallották, hogy az ellenség lövészárkaiban karácsonyi dalokat énekelnek. Elkezdtek átkiabálni egymásnak.
Karácsony napján a két fél találkozott a senki földjén. Ajándékokat cseréltek, és egy híres futballmeccset játszottak.
6. A királyok és királynők ne lovagoljanak
A lóverseny állítólag a királyok sportja. Peckesen ülni a magasban, egy ló hátán – ez mindig vonzotta azokat, akik szerettek volna férfiasnak tűnni. Ha legközelebb eltévedsz egy múzeumba, nézd meg, hány festményen ábrázolják az uralkodókat lóháton! Pedig nem ártott volna vigyázniuk. Hosszú a sora azoknak a koronás főknek, akik egy lónak köszönhetik a halálukat.
III. Vilmos angol király például azért halt meg, mert a lova megbotlott egy vakondtúrásban.
A király leesett, és eltörte a kulcscsontját. Az egészsége gyors romlásnak indult, és meghalt. Ellenlábasai tósztot mondtak a gyilkos vakond egészségére, akit úgy neveztek el: „a fekete bársonymellényes kis úriember”.
A skót III. Sándor a sötétben levezette a lovát egy szikláról, és összezúzta magát. VI. Orbán pápa még megalázóbb véget ért. Nemes paripa helyett egy megbotló öszvér okozta a vesztét.
További uralkodók, akik lovaknak köszönhették halálukat: a portugál Alfonz herceg, a szász II. Frigyes, a brit Geofrrey herceg, Aragóniai Izabella, az osztrák V. Leopold, a francia IV. Lajos és Hódító Vilmos. A lovaspólót annyira szerető brit hercegek is jobb lesz, ha vigyáznak.
7. Emily Davison
Mint az alábbi videón is látható, az uralkodók és lovak közti „szerelem” halálos is lehet. 1913-ban is a király lova okozott egy halálesetet, de ezúttal nem az uralkodó lett az áldozat.
A szüfrazsettmozgalom a Viktoriánus kor vége óta küzdött a nők jogaiért, különösen azért, hogy szavazhassanak. Eleinte felvonulásokat szerveztek, beszédeket tartottak és röplapokat osztottak.
1912-től kezdődően azonban keményebb eszközökhöz folyamodtak, mint például a vandalizmus, a gyújtogatás vagy a bombák.
1913-ban, az Epsom Derbyn Emily Davison is hozzátette a magáét az ügyhöz. Ahogy a király lova, Anmer közeledett, a nő elszántan elé ugrott. Nem egészen világos, mi volt a szándéka. Egyesek szerint öngyilkos akart lenni. Mások szerint egy zászlót próbált kitűzni a lóra.
Bárhogy is, a ló nekiütközött Davisonnak. Az állat elesett, a zsoké agyrázkódást szenvedett, Davidson pedig négy nap múlva belehalt sérüléseibe. A szüfrazsettmozgalom pedig nyert egy mártírt.
8. II. Henrik és a lovagi torna
Egy király a birodalma élő megtestesítője. Az egészséges, életerős király nagyhatalmú nemzetet jelent. A nép azt várta, hogy a királya olyan harcos legyen, aki képes megvédeni őket. Hogy ideális lovagnak látszanak, a királyok lovagi tornákon vettek részt. Ám ezeknek a műháborúknak is súlyos következményei lehettek.
1559-ben, Párizsban lovagi tornával ünnepelték Franciaország és Spanyolország békekötését. A francia II. Henrik annak ellenére részt vett a versengésben, hogy a tűző nyári napsütés és a mozgás rettentően kifárasztotta.
Nem szállt ki a játékból, bárhogy is kérlelték az udvaroncai. Egy lándzsa átdöfte a király arcát. Áthatolt a szemén, egyenesen az agyába. De a király még képes volt beszélni. A lakosztályába szállították. Az orvosok reménykedtek, hogy csak a szemét veszti el. De minden erőfeszítésük ellenére az uralkodó kilenc nappal később meghalt.
9. Az újkori olimpia
Az újkori olimpia játékok ókori elődjük felélesztését kísérlik meg. Pierre de Coubertin, a modern olimpia létrehozója azt akarta, hogy a versenyzésen keresztül összehozza a különböző nemzeteket.
Az ókori Görögországban az olimpia idejére fegyverszünetet kötöttek az ellenséges felek.
Az ókori játékokhoz hasonlóan az első újkori olimpián, 1896-ban is csak férfiak vehettek részt. Coubertin báró úgy vélte, a nők szerepeltetése „megvalósíthatatlan, érdektelen, nem esztétikus és helytelen” lenne. De az 1900-as játékokon már a nők is megmutathatták, hogy igazi sportolók.
Természetesen az olimpiát politikai célkora is ki lehet használni. Az 1936-os berlini olimpiát arra használták a nácik, hogy szemléltessék a felsőbbrendűségről szőtt meggyőződéseiket. Ugyanezen az olimpián az afroamerikai futó, Jesse Owens négy aranyérmet nyert, bebizonyítva, hogy a nácik fajelmélete csak önáltató koholmány.
Az olimpiák segítettek rávilágítani sok nemzetközi problémára.
A paralimpiai játékokon a fogyatékkal élők is megmutathatják képességeiket. 1968-ban, a Mexico Cityben tartott polgárjogi tüntetések hívták fel a világ figyelmét az amerikai polgárjogi mozgalmakra. Mindig is lesznek, akik vitatják az olimpiai játékok értékét, de az tagadhatatlan, hogy nagy befolyással bírnak.
10 Frigyes herceg és a krikettlabda
Ha nem jön közbe egy krikettlabda, könnyen lehet, hogy Nagy-Britannia soha nem veszti el észak-amerikai gyarmatait. Vagy nem hallottál még Frigyes, brit királyról? Nem véletlen. Meghalt, még mielőtt megkoronázhatták volna.
Frigyes herceget ugyanis mellbe találta egy krikettlabda. A trónörökösnek tályogja keletkezett az ütéstől. Megbetegedett és 1751-ben meghalt. Legalábbis ez a közvélekedés, de vannak, akik szerint Frigyes tüdőgyulladásban halt meg, és semmi köze nem volt a sportsérüléséhez.
Bár a krikettlabda megölte a herceget, jót tett a fiával. Ő lett ugyanis az új trónörökös. Ő lett III. György, a legendás Bolond György király, akinek uralkodása alatt a britek elvesztették amerikai gyarmataikat. Ki tudja, Frigyes király talán elbánt volna a gyarmati felkelőkkel...
